A viaduktokra – vagyis bolthajtásos hidakra – a mérnöki leleményesség és tudás szimbólumaként tekinthettünk eddig
Ezzel az innovatív ötlettel azonban még „zölddé” is varázsolhatóak, sőt, az ívek közé felfüggesztett szélkerekekkel megoldódhat a szélturbinákkal kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hiszen szélerőművek nem mindenhol építhetőek.
A projekt modelljeként a Kanári-szigeteken található Juncal-viadukt szolgál, melyet a londoni Kingston Egyetem kutatói terveztek.
Számításaik szerint a lábak közé szereltturbinák 450-500 otthon ellátásához szükséges energiát képesek termelni, vagyis körülbelül fél megawattnyit. – Ez a fajta felépítés 140 tonna széndioxid kibocsátását válthatná ki évente, akkora mennyiségét, melyhez körülbelül 7200 fa légtisztító erejére lenne szükség – nyilatkozta nemrégiben Oscar Soto, a projektben résztvevő egyik kutató.
A kutatócsoport megállapította, hogy hatékonyabb lenne több, kis turbinát felszerelni, mint egyetlen nagyot – bár a méretet természetesen a viadukt felépítése is meghatározza. – Minél nagyobbak a forgólapátok, annál nagyobb erőt generálnak – mondta Soto. A Juncal-viadukt esetében 24 kisebb turbina elhelyezése lett volna ideális, ám a költségek és a gyakorlati szempontok végülis két turbina elhelyezését tették lehetővé.
A hídra szerelt szélturbinák ötlete azért is tűnik optimálisnak, mert így az infrasturktúra nagy része már helyben lenne, a szélturbinák elhelyezése pedig lakott területen is lehetségessé válna, mindez pedig egy olyan helyszínen, ahol egyébként lehetetlenség lenne ilyen óriási szélturbinákat elhelyezni és üzemeltetni.
Kíváncsian várjuk a projekt gyakorlati megvalósulását.
ecolounge