Erősen kérdéses, hogy lesz-e az Európai Uniónak pénze annak a védelmi rendszernek a kiépítésére, amelynek megvalósításához kért uniós támogatást három balti állam és Lengyelország miniszterelnöke egy közös levélben – mondta az InfoRádióban Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója.
Három balti állam és Lengyelország uniós pénzből erősítené meg Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határainak védelmét. A négy ország vezetői közös levélben kérik az Európai Unió vezetését, hogy támogassa ennek a határvédelmi rendszernek a kiépítését, és azzal érvelnek, hogy a kiépítendő védelmi infrastruktúra hatékony eszköz lenne az uniót onnan fenyegető katonai és egyéb hibrid támadásokkal szemben. A négy miniszterelnök szerint a közösen indítványozott projekt kivitelezéséhez – tekintettel annak méreteire és költségére – különleges támogatásra van szükség az EU-tól mind politikai, mind pénzügyi téren.
Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta, a lépésre elsősorban azért volt szükség az érintett államok részéről, mert 2021 óta egyre erősebb a migrációs nyomás az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határon, és azért nevezhető hibridnek ez az akció, mert az irreguláris migránsok nem háborúk vagy gazdasági problémák miatt menekülnek, hanem azért, mert Oroszország, illetve Fehéroroszország lehetővé teszi könnyített vízumokkal, hogy elsősorban Irakból, illetve Szíriából beutazzanak, majd őket a helyi hatóságok elkísérik a balti és lengyel határhoz, és megpróbálják őket rábírni, hogy menjenek tovább az Európai Unió területére. Emiatt már korábban szigorították az határellenőrzést, de most további lépéseket sürgetnek. Azt is hozzátette, hogy a levélírók a hibrid fenyegetések közé sorolják a gazdasági nyomásgyakorlást, illetve a kibertámadásokat is.
A migrációs fenyegetés nagyságrendjét jelzi, hogy 2021 óta 400 ezren érkeztek ezen az útvonalon. Párducz Árpád felidézte, hogy az Európai Unió időlegesen már reagált erre a válságra, és akkor sikerült elérnie, hogy több légitársaság ne vegyen ebben a műveletben részt, de most újra emelkednek a számok: a Frontex adatai szerint 2023 első hat hónapjához viszonyítva idén az első hat hónapban megduplázódott az érkezők száma. „A korábban vezetőnek tekintett nyugat-mediterrán útvonalak helyét már át is vette a frontexes listán ez a keleti határszakasz, tehát egy folyamatosan jelentkező, akut problémáról beszélhetünk” – jelentette ki a kutató.
Lengyelország a közelmúltban új védelmi program bevezetéséről döntött Keleti Pajzs néven, a Fehéroroszország felől érkező hibrid támadások, illetve az orosz–ukrán háború miatt, Észtország, Lettország és Litvánia hasonló okokból megállapodtak egy úgynevezett Balti Védelmi Vonal kiépítéséről. Ezekben szerepel kerítésépítés elképzelése, de terveznek különböző biztonság- és védelempolitikai megfontolások miatt katonai létesítményeket, bunkereket, logisztikai központokat, illetve kibertámadás és drón elleni védelmi képességeket, valamint a megfigyelőrendszerek fejlesztését is. Párducz Árpád megjegyezte, hogy a balti államok eddig nem gondolkoztak kerítésépítésben, inkább a különböző megfigyelőrendszerek és a mesterséges intelligencia használatára építették fel védelmi koncepciójukat.
A Migrációkutató Intézet junior kutatója jelezte, szakértők szerint
a teljes közös határszakaszon a kerítésépítés 2,5 milliárd euróba kerülne. Erre viszont jelenleg nincs forrás az uniós védelmi költségvetésben.
Mint felidézte, tavaly februárban osztrák nyomásra napirendre került a határkerítés megerősítése a bolgár–török határszakaszon, akkor az kétmilliárd eurós projekt lett volna, de az Európai Bizottság ezt elutasította, részben azzal az érvvel, hogy akkor kevesebb pénz maradna a különböző migrációval kapcsolatos projektekre, így most is kérdéses, hogy ez az új elképzelés milyen formában valósulhatna meg.
