Az előrejelzések szerint idén sem lesz fehér karácsonyunk. Megmutatjuk, milyen volt, amikor Budapesten befagyott a Duna és derékig ért a hótakaró.
1947 január végén az asszonyok és a férfiak együtt takarították az utcákat. Az akkori hírek szerint 4000 munkást állítottak be az utcák megtisztítására. A hóesés és a hideg a gázszolgáltatásban a város több helyén zavarokat okozott.
Még lovaskocsikat is beállítottak a szereléshez szükséges szerszámok szállítására. A mentők arról számoltak be, hogy az erős havazástól síkos úttesten számos baleset is történt. A korabeli tudósítások szerint Vörös Géza (1897-1957) festő feleségének is eltört a lába.
Nem csoda, ha ismerős ez az út a budapestieknek. 1954 februárjában még Sztálin útnak hívták, később Népköztársaság útjának, ma pedig Andrássy útnak. Az eltakarított hó majdnem a táblák tetejéig ér. Az év elején is nagyon hideg volt, január 28-án reggel 7 órakor -27 fokot mutatott a hőmérő Nyíregyházán. A szakemberek február végére vártak enyhülést, de az évszázadokra visszanyúló időjárási krónikák sokkal kegyetlenebb teleket is feljegyeztek. 1709 telén a gabona is elpusztult a raktárakban, 1782-ben pedig állítólag megfagyott a pincékben a bor és a farkasok csapatostul törtek a falvakra a nagy hideg miatt.
1959-ben kilencven kilométeres orkán és hózivatar tombolt Budapest felett. A korabeli propaganda arról számolt be, hogy az elvonult vihar után a salakszóró teherautóknak köszönhetően a „rózsadombi autóbuszjáratok késő estig zavartalanul közlekedhettek”.
1960 január elején óvatosan léptek fel az utasok az 59-es buszra a soroksári sorompónál a nagy havazás miatt. Az 59-es még ismerős lehet a csepelieknek és a soroksáriaknak, hiszen a járat 2008-ig üzemelt Csepel, Csillagtelep és a Szentlőrinci úti lakótelep között, ma már 35-ösként járja a XXI. és a XXIII. kerületet.
Abban az évben is szükség volt a hómunkásokra, akik ezen a képen, az akkor Magyar Néphadsereg Színháza néven futó Vígszínház előtt tisztítják a körutat. Nagyszámú munkásra volt szükség, de kevés volt belőlük, pedig a hólapátolással akár 60 forintot is meg lehetett keresni.
A közlekedők életét már 1962-ben is meg tudta keseríteni egy kiadós havazás. A Veszprém megyében, Városlődnél árokba csúszott teherautót csak traktorral tudták kihúzni a hó és a jég fogságából.
Már évtizedek óta nem történt olyan, hogy összefüggő jégpáncél alakuljon ki a Dunán, aminek az enyhébb telek mellett az is oka, hogy a folyó fontos közlekedési útvonal, ezért a jégtörők szükség esetén azonnal útnak indulnak. 1963-ban azonban az emberek még nyugodtan sétáltak a befagyott és hóval fedett Duna mellett a Lánchíd pesti hídfőjénél.
Önök tudják, hogy mi történik a Budapesten felgyülemlett hóval? 1963-ban még ilyen Zetor típusú lánctalpas traktorral tolták a pesti alsó rakpartról a havat a Dunába. Vagyis inkább a Dunára, hiszen ezen a fotón is jól látszik, hogy szinte összefüggő a jégtakaró a folyón. A ’63-64-es tél kemény hidegeket is hozott. A Magyar Nemzet 1964. január 7-én arról írt, hogy Magyarországon -15 fokot is mértek és Budapesten délben is csak -6 fokig emelkedett a hőmérséklet. A cikk szerint a posta műszerészei kijavították a zúzmara által korábban megrongált telefonvezetékeket is, de aztán ismét elszakadt néhány. És hogy takarították el ilyenkor a havat? A jeget csákánnyal szétverték és teherkocsikra dobálták a takarítómunkások, a maradékot behintették sós homokkal, percek alatt megolvadt és a csatornákba söpörték. „A sós homok mínusz 7 fokig folyékonnyá olvasztja a jeget. Ez az utcai „vegytisztítószer” napjainkban olyan hatékonynak bizonyult, mint a házi nagytakarításnál a Hipó” – írta a Magyar Nemzet.
Bár akkoriban még jóval kevesebb autó járta a főváros útjait, az 1964 márciusi havazás számos közlekedési balesetet okozott Budapesten. Itt épp egy teherautó és egy Skoda Octavia karambolja látható a Naphegy utcában. Igen, Skoda Octavia, az autógyártó ma ismert modellje ugyanis az eredeti 1959 és 1971 között gyártott modellről kapta a nevét. A képen látható baleset közelében egy másik teherautó is kidöntött egy közlekedési jelzőtáblát.
1964-ben december 4-re esett a tél első havas éjszakája. A Gellért-hegyen készített idilli fotón a háttérben a behavazott Szabadság híd látszik.
Az 1987-es nagy havazásra sokan emlékeznek. Budapest útjait 30-50 centiméteres hó fedte, még a főbb útvonalak is nehezen voltak járhatóak.
A Magyar Hírlap már január 12-én arról tudósított, hogy a befagyott váltók miatt több villamos is kisiklott. A gyalogátkelőhelyek tisztításában 743 alkalmi hómunkás segédkezett.
Pedig a java akkor még hátra volt. Január 13-ára szinte az egész ország megbénult. A budapesti tömegközlekedés úgy ahogy üzemelt, de a Népszava Ferenciek terén készült fotóján látszik, hogy milyen tömegek vártak arra, hogy érkezzen egy busz.
A havazás olyan káoszt okozott, hogy az Arcanum adattárában nem található a Nemzeti Sport 1987. január 13-i száma. Nem zárható ki teljesen, hogy hiányzó példányról van szó, de valószínűbb, hogy a sportnapilap aznap nem tudott megjelenni. A 14-i számban már beszámolnak, hogy a sportéletben milyen fennakadásokat okozott a nagy hó.
hirado
