A Bükk-hegység szívében, a Szalajka‑völgyben, Szilvásvárad közelében található a Fátyol-vízesés, amely eddig a völgy egyik legismertebb és leglátogatottabb természeti látványossága volt. Mostanra azonban azt tapasztalják, hogy a vízesés szinte teljesen elapadt, és a patakmeder, amely korábban csobogott, most csak nyomokban mutatja a működés jeleit.
Mi történt?
A legfrissebb hírek szerint a vízesés most azért tűnik eltűnőben, mert a forrásrendszer, amely táplálja, nem kap elegendő vizet. Az alábbi fő okokat említik a szakemberek:
- A 2024/25-ös tél során a hegységben kevesebb hó hullott és a hótakaró is ritkább volt, ami azt eredményezte, hogy a karsztos rétegek nem töltődtek fel.
- Tavasztól őszig a csapadék mennyisége is jelentősen elmaradt az átlagtól: a fenti cikkek szerint a térségben az év első kilenc hónapjában csak kb. 350 mm csapadék hullott, míg az átlag 600–700 mm körül van.
- A hegység alapkőzete mészkő, és a víz jelentős része beszivárog a karsztrendszeren keresztül, nem azonnal jelenik meg forrásként – tehát akkor is előfordulhat, hogy van eső, de az még „úton van” a felszínre törés helyéig. Ezt nevezik „pufferhatásnak”.
Hatások a látványra és a turistára
A szárazság miatt a vízesés nem úgy zubog, mint korábban; a patakmeder egyes részei kiszáradtak, a megszokott látvány helyett inkább olyan képet mutat a helyszín, ahol a víz „elégtelenül” jelenik meg.
Ez a helyzet a turisták körében is csalódást okozhat: sokan azért választják a völgyet, mert a vízesés látványa különösen vonzó volt, most viszont az élmény más lett. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a helyzet nem nevezhető végleges katasztrófának, hanem egy időszakos jelenségnek, amire reagálhat a természet, ha javulnak a feltételek.
Mi várható?
Az üzemeltető, Egererdő Zrt., azt közölte, hogy idő kell ahhoz, hogy a párologtatás, beszivárgás és források feltöltődése után újra a felszínre kerüljön a víz, és a vízesés újra látványossá váljon.
Ez azt jelenti, hogy ha az elkövetkező időszakban normális csapadékmennyiség hullik, akkor a Fátyol-vízesés visszatérhet a korábbi állapotába. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek: nehéz megjósolni, mikor lesz az, mert a természetes vízellátás lassú folyamat.
Mi jelent ez a természetvédelmi és kirándulási szempontból?
- Természetvédelmi szempontból a helyszín különösen értékes: a vízesés lépcsős mésztufagát-rendszere (tetaráták) az országban egyedülálló formációként szerepel.
- Kirándulási szempontból – bár a vízesés nem most a megszokott látvány –, a völgy maga továbbra is látogatható, és más látnivalók (pl. a kisvasút, források, pisztráng-tavak) is kínálnak élményt. A látogatóknak viszont érdemes informálódniuk arról, hogy jelenleg milyen állapotban van a vízesés.
- Ez az esemény hívja fel a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozás és a csapadékeloszlás-változás milyen módon hat a hegyvidéki vízrendszerekre, és milyen következményekkel járhat ez a természet számára.
Záró gondolat
A Fátyol-vízesés most ugyan nem mutatja magát a megszokott formájában, de ez nem azt jelenti, hogy „eltűnt végleg”. A természet időnként ilyen periódusokat él meg, különösen olyan geológiailag különleges helyeken, mint a Szalajka-völgy.
A Fátyol-vízesés születése és titkai – hogyan jött létre a Szalajka-völgy legkülönlegesebb természeti csodája
A Fátyol-vízesés nem egyszerű patakzuhatag, hanem a természet egyik aprólékos műalkotása. A Bükk-hegység karsztos szerkezete az évezredek során fokozatosan formálta a Szalajka-völgyet, ahol a víz, a mészkő és az idő tökéletes együttműködéséből megszületett a ma is látható mésztufagát-rendszer.
A vízesés lépcsőzetes alakját az okozza, hogy a forrásokból érkező víz sok kalcium-hidrogén-karbonátot tartalmaz. Amikor ez a víz a felszínre jut, a levegő hatására szén-dioxid szabadul fel, a mész pedig kicsapódik és leülepszik. Így keletkezik a mésztufa, amelyből fokozatosan gátak, teraszok és zuhatagok épülnek. A Fátyol-vízesés esetében több mint húsz ilyen természetes gát helyezkedik el egymás alatt, mintegy 17 méteren keresztül. Innen ered a neve is: a finoman szétterülő vízfüggöny a fátyolra emlékeztet.
Amikor a víz visszahúzódik, mint most, a mésztufa nem pusztul el, csak kiszárad. A lerakódott kőzet megőrzi formáját, így a vízesés „váza” érintetlenül várja, hogy újraéledjen. A természetes regeneráció a karsztvíz feltöltődésétől függ: ha a tél havasabb, és a tavasz bő csapadékot hoz, a víz újra megjelenhet akár már 2026 tavaszának elején.
A geológusok szerint a Bükk alatti vízrendszer szivacsos szerkezetű: az eső és a hóvíz hosszú utat tesz meg, mielőtt forrásként újra napvilágot lát. Ezért nem szabad azonnali csodát várni. A vízesés „lélegzése” természetes folyamat – néha elcsendesedik, hogy aztán újra életre keljen, amint a föld alatti vízút ismét megtelik.
A Fátyol-vízesés kiszáradása ugyan elszomorító, de egyben tanulságos is: megmutatja, mennyire érzékeny és bonyolult az a rendszer, amelyen a Bükk-hegység és a magyar karsztvilág nyugszik. A természet most csak pihen – és amikor eljön az ideje, újra megmutatja, mire képes.
A Fátyol-vízesés januárban – videó
A Fátyol-vízesés mostanában – videó
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Kérdés a témához: Te mit gondolsz, miként változhatnak az ilyen természeti látványosságok az elkövetkező években a klímaváltozás hatására?
