Eger történeti múltja, a barokk város szépségei, kiváló borai, és nemutolsó sorban az egri vár, a végvári vitézek hőstettei a világ minden tájáról vonzzák a látogatókat. A város megszámlálhatatlan értékeihez párosul az a meleg víz, az a felbecsülhetetlen természeti kincs, melynek gyógyító hatását élvezhetik a fürödni vágyok, ha ellátogatnak az egri strandra vagy annak versenyuszodájába.
Gorové László 1828-ban megjelent könyvében a melegvíz eredetéről a következőket írja: „A városon kívül napkeletre találtatnak a Törökök előtt olly igen nagy kedvességben volt meleg fürdők, mellyeknek vize mindazon által koránt sem olyan forró mint a Budai hegyek forrásai; a fürdőházaknak némely falai és ajtajai a régi Gothus ízlésre mutatnak, úgy, hogy nem ok nélkül lehet következtetni, hogy azok jóval a törökök bejövetele előtt már használtattak. Voltak és vannak kutatók, írók akik, „Heves Vármegye” nevét is ezen forrástól származtatják.” Alapvetően ezek azok a források melyek lehetővé tették, hogy az idők során kibontakozzon az úszó és vízilabda sportág.
A meleg víz kínálta lehetőségek, s egyben az egri úszó sport bölcsőjeként szolgáló létesítmény működésének kezdete az 1880-as évekre vezethető vissza. Igaz, akkor még nem beszélhetünk versenysportról, annak ellenére, hogy az első sportegyesület, az „Egri Torna Egylet” megalakulását 1873-ban már írásba foglalták. A kibontakozás lehetőségének alapjait lerakták, és az első házi jellegű úszóverseny megrendezésére 1913-ban került sor. Ezt követően a fővárosi versenyzők részvételével 1916-ban rendeztek először hivatalosnak tekinthető úszóversenyt Egerben.
Kibontakozott tehát az a versenysport, mely az úszás, majd a vízilabdázás vonatkozásában világhírre tett szert. A sport klub németországi turnéja során, 1925 április havában, Magdeburg város úszóival való versengés és sikerek eredményeként a német „Der Schwimmer” sportújság cikkeiben Egert „a Magyar úszó sport fellegvárá”-nak, a „magyar Magdeburg”-nak nevezte. Egy év múltán – a magdeburgiak Egerben elszenvedett vereségét követően – elkeseredetten írta a német újság: „szeretnénk, ha Magdeburgot nevezhetnék német Egernek”. Ez a megállapítás még ma is élő és aktuális, hiszen legutóbb – ha más szavakkal is – a Magyar Köztárság Elnöke, Göncz Árpád az egri Sportmúzeumba tett látogatásakor a múzeum vendégkönyvébe a következőket jegyezte be: „Eger nélkül a magyar sporttörténelem – kivált az úszósport történelme -elképzelhetetlen”.
A több mint 100 éves sporttörténeti múlt megörökítője az a Sportmúzeum, melynek otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves volt megyei börtön épület. A patinás épület, a sportmúlt úgyszint patinás értékeit őrzi: a megye és a város kiemelkedő sportolóinak 2750 relikviáját, valamint serlegeit, érmeit, okleveleit és okmányait – több száz sportörténeti eseményt ábrázoló fotó társaságában. A kiállított anyag elsősorban az úszás és vízilabdázás eredményeivel foglalkozik.
Olimpiákat reprezentáló plakátok, oklevelek között, a bevezető folyóson keresztül érkezünk a fogadó terembe, ahol a legsikeresebb csapat-teljesítmények díjai láthatók. A terem közepén 1896-tól, az athéni első olimpiától kezdődően az 2000-es Sydney-olimpiáig a Heves megyei sportolók olimpiai érmei, részvételi jelvényei reprezentálják az olimpiákon elért sikereket. Az ezt követő termekben az egyéni teljesítményt őrző relikvia-gyűjtemények találhatók, valamint a magyar úszó és vízilabda válogatott nemzetközi sikereit reprezentáló díjak.
A sportmúzeum egyedi módón állít emléket Dr. Bárány Istvánnak. Végső akaratához híven, halálát követően testének hamvait urnában, a múzeum falába temetve nyert végső nyughelyet e kiváló sportember, a város szülöttje és „Díszpolgára”.
A Megyeháza barokk udvarán, a múzeum szomszédságában megvalósult Olimpiai Park immár 93 olimpikon 174 olimpiai részvételét rögzíti. Az országban egyedülálló módon állít emléket mindazon olimpikonoknak, akik Heves megyében születtek vagy egykor itt sportoltak, ill. edzőként, sportvezetőként vettek részt az olimpiákon. Ilyen formában nem emlékeztek meg az olimpikonokról egyetlen magyar városban sem.
Cím: Eger Kossuth Lajos utca 9.
Tel: +36 (20) 545-5050
E-mail: diamond.ring@axelero.hu
Web: www.museum.hu
