Kilenc hónap kivárás után, de még hónapokkal az új jogszabály megítélését célzó európai bírósági vélemény előtt, az Európai Bizottság „heteken belül” megindítja az első eljárást a tavaly elfogadott új jogállamisági jogszabály végrehajtásaként.
A hírt Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelentette be szerdai európai parlamenti plenáris beszéde után, képviselői kérdésekre válaszolva. Az elnök asszony nem bocsátkozott részletekbe, csak annyit közölt, hogy mindazon tagállamoknak, amelyeknél közösségi pénzek felhasználása kapcsán, ez utóbbit érintő jogállamisági fenntartásokat azonosítottak be, „írásos értesítést” küldenek majd ki. Országnevet nem említett.
Még több külföldi hír
A bejelentés azonban így is feltűnést keltett, mivel idáig működni látszott az a politikai megállapodás, amelynek részeként az Európai Bizottság a tavaly decemberi EU-csúcson kötelezettséget vállalt, hogy az új jogszabály alapján mindaddig nem hoz intézkedéseket, amíg be nem bizonyosodik, hogy valamely tagállam(ok) nem kérdőjelezi(k)-e meg az Európai Bíróság előtt ennek jogszerűségét. Ha pedig sor kerül ilyenre, akkor
megvárja a luxembourgi testület vonatkozó értelmezését az ügyben.
Emlékezetes, hogy az új közösségi joganyag annak megvizsgálására adhat felhatalmazást, vajon adott közösségi források rendeltetésszerű tagállami felhasználását veszélyeztethetik-e az érintett ország jogrendjében vagy intézményi működésében mutatkozó hiányosságok. Mindennek jogszerűségét – alapszerződéssel való összeegyeztethetőségét – tavasszal két tagállam (Magyarország és Lengyelország) valóban megkérdőjelezte, és kifogással fordult az ügyben az Európai Bírósághoz.
Még több külföldi hír
A testület az eddig bejelentések értelmében október közepén kezdi meg a beadvány tárgyalását, és elvben december tájékán várható ítélet.
Az a tény, hogy a brüsszeli bizottság végül mégis, már a majdani ítélet előtt jó pár hónappal az eljárás megkezdése mellett döntött, megfigyelők szerint alapvetően két dologgal magyarázható. Az egyik, hogy
az Európai Parlament az elmúlt félévben egyre határozottabb felszólításokkal szorongatta a testületet,
amiért nem kezdte meg még az új joganyag alkalmazását. Parlamenti részről hangsúlyozzák, hogy az Európai Tanács (EU-csúcs) nem folytathat törvényhozási tevékenységet, és ennyiből az állam- és kormányfők tanácskozó testületének politikai állásfoglalásai nem befolyásolhatják hatályos jogszabályok tényleges végrehajtását.
Még több külföldi hír
Mindezek alapján az EP egymást követő plenárisai visszatérően sürgették a brüsszeli testületet, hogy az új joganyag vonatkozásában úgymond maradéktalanul teljesítse feladatát. Ennek elmaradása esetén az unió képviselő-testülete kilátásba helyezte, hogy
kötelezettségszegés miatt ezúttal ő indít majd eljárást a bizottság ellen.
A másik megfontolás az eljárás megindítása mögött az lehet, hogy bár az aktust előre láthatóan több tagállam is kifogásolni fogja, ám bizottsági megítélés szerint védekezhetnek azzal, hogy a tavalyi egyezségben arra vállaltak csak kötelezettséget, hogy „intézkedéseket” nem hoznak a megállapodás szerinti fejleményekig (ez közfelfogás szerinti szankciók kiszabását jelenthetné).
Most azonban erről még nincsen szó, csupán előzetes tájékoztató és tájékozódó levelek kiküldésére kerül majd sor.
Még több külföldi hír
Bizottsági források szerint amúgy
az új jogszabály értelmében indított eljárás bizottsági szakasza mintegy 4-6 hónapot vesz majd igénybe,
amit még követnie kell a tagállami véleményezés fázisának is, és ez alkalmasint további 2-4 hónap is lehet.
Mindez egyes vélemények szerint erősen valószínűsíti, hogy még ha egyes magyar ügyek – sokak várakozása szerint – célkeresztbe is kerülnek, a vonatkozó brüsszeli eljárás befejezése már a 2022 tavaszi magyarországi parlamenti választások utánra eshet.
Nyitókép: Bloomberg/Getty Images
infostart
