Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kušnírová brutális gyilkosság áldozatai lettek 2018. február 21-én. Akik akkor születtek, mára már iskolások: megtanulták írni, olvasni, és tisztában vannak a társadalmi normákkal. De vajon a felnőttek is levonták a tanulságokat ebből a tragédiából? Meg lehet ma már mondani, hogy Szlovákia jogállamisága erősebb, és a demokrácia alapértékei nincsenek veszélyben?
A Kuciak-gyilkosság fordulópontot jelentett Szlovákia történetében, és most, hét év távlatából érdemes visszatekinteni a következményekre. Bár a közélet eseményei azt mutatják, hogy a helyzet továbbra sem megnyugtató, érdemes áttekinteni, mi történt az ügy kapcsán az évek során.
A gyilkosság részletei
Ján Kuciakot és menyasszonyát saját otthonukban, Nagymácsédon gyilkolták meg. A tragédia híre 2018. február 26-án vált ismertté a nyilvánosság számára. A kivégzésszerű gyilkosság megrendelésre történt, mivel Kuciak olyan korrupciós ügyek feltárásán dolgozott, amelyek magas rangú politikai kapcsolatokkal rendelkező szlovákiai oligarchákat érintettek. Hamar kiderült, hogy az ügy egyik legfontosabb szála Marian Kočnerhez vezet, aki többek között Kuciak cikksorozatainak egyik kulcsfigurája volt.
Tömeges tiltakozások és a közvélemény reakciója
A kettős gyilkosság hatalmas társadalmi felháborodást váltott ki. Szlovákiában a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések robbantak ki, amelyeken több százezren követelték az igazság kiderítését. A demonstrációk nemcsak a gyilkosok felelősségre vonását követelték, hanem a korrupció felszámolását és a politikai vezetők elszámoltatását is. A bizalom a hatóságok iránt jelentősen megingott, különösen annak fényében, hogy egyre több bizonyíték támasztotta alá a politikai és igazságszolgáltatási rendszerben meglévő korrupciót.
A kormány bukása
A gyilkosság nyomán a szlovák politikai vezetés is megrázkódtatást szenvedett. Robert Fico akkori miniszterelnök – belügyminiszterével, Robert Kaliňákkal és rendőrfőkapitányával, Tibor Gašparral együtt – február 27-én egy sajtótájékoztatón egy egymillió eurós nyomravezetői díjat ajánlott fel. A politikai vihar azonban elkerülhetetlen volt: március 15-én Fico lemondott, Kaliňák három nappal korábban távozott, Gašpar pedig még hónapokig maradt posztján.
A lemondások után a szlovák kormány átalakult, és Peter Pellegrini vette át a miniszterelnöki pozíciót. A 2020-as választások azonban újabb változásokat hoztak: Igor Matovič lett a kormányfő, míg Robert Fico 2023-ban ismét visszatért a politikai élvonalba. Kaliňák és Gašpar is visszatért a hatalomba, igaz, más-más pozícióban.
Kočner elítélése, de nem a gyilkosságért
A bérgyilkosságért kifizetett összeg 70 ezer euró volt – ennyire értékelték egy újságíró életét. Az ügyben a vád szerint Alena Zsuzsova, Marian Kočner bizalmasa közvetítőként járt el, őt és három másik személyt el is ítélték a gyilkosság végrehajtásáért. Kočner azonban – annak ellenére, hogy az ügyészség őt tartotta a gyilkosság értelmi szerzőjének – ebben az ügyben nem kapott büntetést. Bár más bűncselekmények miatt rács mögött van, a Kuciak-gyilkosság miatti felelőssége a mai napig nem lett hivatalosan megállapítva.
Ki is valójában Marian Kočner?
Kočnert egy ideig egyszerű vállalkozóként emlegették, ám valójában már a kilencvenes évektől kezdve a korrupció és a szervezett bűnözés határmezsgyéjén mozgott. Politikai és üzleti kapcsolatai révén hosszú időn át védettséget élvezett, mígnem Kuciak és más újságírók munkássága révén felszínre kerültek az ellene szóló információk.
A Kuciak-gyilkosság nyomán kialakult társadalmi elégedetlenség és politikai következmények jól mutatják, hogy a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége mennyire sérülékeny tud lenni egy olyan országban, ahol a korrupció évtizedek óta mélyen beépült a rendszerbe. A kérdés továbbra is nyitott: vajon tanult-e bármit a társadalom és a politika ebből a tragédiából? Vagy a hatalom újra és újra visszatér ugyanazokhoz a módszerekhez, amelyeket a múltban alkalmazott?
Merre tart Szlovákia?
2023-ban a szlovák választók ismételten bizalmat szavaztak Robert Fico pártjának, a Smernek, amelynek múltja összefonódik a Kuciak-gyilkosság időszakában kirobbant visszaélésekkel. Az új kormány hatalomra kerülése óta több intézkedés is született, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségét és a sajtószabadságot veszélyeztethetik.
A tragédia hetedik évfordulójához közeledve világossá vált, hogy a politikai diskurzus sem tart tiszteletben minden határt. Katarína Roth Neveďalová, a Smer európai parlamenti képviselője például azzal vádolta meg a sajtót és egyes politikai szereplőket, hogy „táncolnak” Kuciak és jegyese sírján, valamint elferdítik a tényeket. Ennél is súlyosabb, hogy a miniszterelnök elleni merényletért részben a médiát is felelőssé tette.
A jelenlegi kormány hozzáállása az újságírókhoz köztudottan ellenséges, ám ez az álláspont egyre inkább az áldozathibáztatás irányába tolódik. Eközben Szlovákia korrupciós helyzete tovább romlott: a Transparency International friss jelentése szerint az ország 2024-ben 12 helyet csúszott vissza a korrupcióérzékelési indexen. A kormány szerint az értékelés torzított, és nem tükrözi a valós helyzetet, ám a nemzetközi elemzések szerint a jogállamiság gyengülése egyértelmű tendencia.
A belpolitikai válság sem enyhült: bár a koalíció átalakításával Fico ideiglenesen stabilizálni tudta kormányát, a parlamenti többség továbbra sem biztosított. A mostani krízis viszont eltér az előzőtől: nem egy konkrét tragédia miatt került nyomás alá a kabinet, hanem belső hatalmi harcok és érdekellentétek miatt. A társadalom bizalma ingadozik, és egyelőre nem látszik, hogy a politikai vezetés képes lenne megnyugtatóan kezelni a helyzetet.
A jelenlegi hétévesek már tanulják, hogyan kell tisztelni a társadalmi normákat és felelősséget vállalni a tetteikért. Úgy tűnik azonban, hogy a hatalmon lévő politikai elit számára ezek az alapelvek továbbra sem képeznek elsődleges prioritást.
