Hernádszentandrás – A település kialakulása és névtörténete
Árpád vezér a pusztaszeri nemzetgyűlés idején néhány törzsnek birtokot adományozott. Abaúj területét Ed és Edömér – egy testvérpár – kapta. Az ő leszármazottaik az Abák. Aba 1038-ban építette fel a Hernád bal partján Aba-várát, amelyről az abaúji településrész a nevét kapta. Borsod-Abaúj-Zemplén megyének ezen abaúji vidékén, a Bibliájáról híres Vizsoly községtől mindössze 20 km-re délre fekszik Hernádszentandrás. (Ujvári Nóra, 2003)
Szentandrás határa döntően sík terület, 85 százalékban 150-170 m tengerszintfeletti magassággal, csupán 15 százalékát teszi ki a Zempléni-hegység legdélibb nyúlványa Pere és Felsődobsza közötti terület, a Nagy-Hernád bal partján 350-400 m tengerszintfeletti magassággal. Földrajzi, talaj- és éghajlati adottságai ősidők óta kedvezőek az állattartáshoz, az állattenyésztéshez és a földműveléshez. Szentandrás és szomszédos községei: Forró, Fügöd, Hernádbűd, Pere, Felsődobsza, Ináncs már a honfoglalás – államalapítás előtt emberek által lakott hely volt. Erre utalnak a régészek által feltárt leletek, s a települést övező ún. földvárak.
A rendelkezésünkre álló történeti források alapján tudjuk, hogy Szentandrás településgyökere a mai Kis-Hernád medrében folyó Nagy-Hernád jobb partján létrejött ősi település: Ináncs volt.
Ináncs az Árpád-házi királyok időszakában királyi és várbirtok területnek számított, s így a tulajdonlás szerinti földterületek megjelölése már önmagában is igényelte az azonos és az eltérő, követhető földrajzi megjelölést. Az al-, a fel-, vagy az alsó-, a felső elnevezéseknek Ináncs neve mellett nemcsak a megkülönböztetés szempontjából volt jelentősége, nemcsak a település megkettőződésére utal, hanem arra is, hogy kellő földrajzi távolságban helyezkedtek el egymástól. A korai középkorban, egészen a XV. századig a mai Kis-Hernád medrében folyó Nagy-Hernád lényegében elválasztotta Al-Ináncsot Fel-Ináncstól.
Ináncs település neve – a kutatások szerint – 1271-ben fordul először elő a forrásokban. Nyelvészek szerint a puszta személynévből keletkezett magyar névadással (I(na)nch – személynév). Az alapjául szolgáló személynév török eredetű, vagy az ótörök inanc = hit, bizalom, vagy inanc bég = kölcsönös bizalomban részesülő bég, bizalmi bég. A települések névadásának igen elterjedt gyakorlata volt Abaújban az alsó-, felső első szótag megjelölésű falunév. Ennek is két típusa figyelhető meg: olyan települések elnevezésére használták, amelyek évszázadok során igen közel kerültek egymáshoz, illetve lényegében összeépültek, mint például Felső-Kázsmárk – Alsó-Kázsmárk, Felső-Méra – Alsó-Méra, stb., s az- esetek többségében a települések előszótag megjelölése mára már feleslegessé vált. A másik falunév típus az, amikor az alsó-, felső-előszótaggal megjelölt település földrajzilag egymástól távol esik, mint például: Alsó-Vadász – Felső-Vadász, Felső-Dobsza – Alsó-Dobsza, s ezek a falunevek természetesen napjainkban is megmaradtak.. Fel-Ináncs és Al-Ináncs esetében másról van szó. A1-Ináncsból egyszerűen csak Ináncs, Fel-Ináncsból pedig Szentandrás lett. Vajon milyen okok idézték, vagy idézhették elő az egy, (Ináncs), vagy két település (Al-, Fel-Ináncs) olyan elkülönülését, melyet elődeink névhasználatban is fontosnak tartottak kifejezni?
Vajon miért nem választották elődeink sok más településhez hasonlóan az Alsó-Ináncs – Felső-Ináncs megjelölést, amikor még 1329 után is számtalan adóösszeírásban, oklevélben, egyházi dokumentumban Szentandrás helyett Fel-Ináncs, vagy Fel-Ináncs (Szentandrás), vagy Szent-András (Fel-Ináncs) megjelöléssel is találkozunk?

Feltételezésünk szerint ennek három nyomós oka lehetett:

1.
Az a körülmény, hogy Fel-Ináncs helyett Szent András apostolról nevezték el az anyaegyházat és a települést arra utal, hogy az itt lakók egyházi tekintetben erősebb befolyással és önállósági vággyal rendelkeztek, mint az Al-Ináncson élők. Szent Andrásnak Benedek személyében önálló papja volt. Al-Ináncsnak nem volt önálló papja. Valószínű, hogy az al-ináncsi egyház teendőit a szent andrási pap látta el. Az 1332-37. évi pápai tizedlajstrom szerint Abaújvármgyében 124 római katolikus egyház működéséről tudunk. Minden második abaúji településnek volt lelkésze. 1262 óta Abaúj vármegye egyházigazgatási ügyeit az esperesség és két kerülete, a kassai és a forrói alesperesség látta el. Szentandrás a forrói esperességhez tartozott. Fontos tudni, hogy a nemesi vármegye Forrón gyűlést is tartott. Aligha valószínű, hogy az egyházi hatalom és a nemesi vármegye nem értett volna egyet Szentandrás névhasználatával.

2.
Oklevelekből tudjuk, hogy Fel-Ináncs fele a Zovard nemzetségbeli Lőrinc fia Aprod Istváné volt, aki itt lakott és I. Károly király abszolút bizalmát élvezte. 1316-ban a király oldalán hősiesen harcolt a debreceni csatában. 1318-ban a király Fel-Baksával és 1323-ban pedig Garadnával jutalmazza meg. Aprod István tekintélyét jelzi, hogy az egri püspök személyes képviselője iktatja be a király által adományozott garadnai és baksai birtokaiba.

3.
Az európai és a magyarországi falunév-kutatás eddigi eredményei alapján állíthatjuk, hogy jelentékeny számban kaptak e falvak nevet templomaik védőszentjének neve után. Nyugat-Európában ez a XII. században, hazánkban a XIII-XIV. században volt szokásban. Lehetséges – bár dokumentumokkal bizonyítani nem tudjuk -, hogy egyszerűen arról van szó: Fel-Ináncson 1329 körül felépült az első kápolna, vagy templom, melyet Szent András apostolról neveztek el, s ezt, ha nem is egyidőben, de azonos évtizedekben a falu és a környező lakosság lakóhelyére is átvette, s ez lett Fel-Ináncs helyett temploma, egyháza védőszentjéről a településnek is az új elnevezése.

1873-ig Szentandrás nevének írása sokféle módon és formában történik: 1329-ben de S. Andrea, 1405-ben és 1427-ben Zentandras; 1409-ben és 1430-ban Inanch, Felsen Inanch al. nom. Zenth Andras; 1549-ben Zent Andras Felináncs; 1773-ban Sz. Andras; 1828-ban András (Szent) és 1863-ban Szentandrás. 1873-tól 1900-ig nevét hivatalosan is Hernád-Szent-András-ként írják.
Mivel a történelmi Magyarország területén 14 Szent Andrásról elnevezett település található, 1873-tól kezdve a Szent András nevét viselő települések előtagja vagy a folyó menti fekvésére (Hernádszentandrás, Rábaszentandrás) vagy arra a megyére utal, melyben a település megtalálható (Békésszentandrás, Jászszentandrás, Tornaszentandrás).
1902-től kezdve a település elnevezése a ma is használt – Hernádszentandrás.
A Hernád neve – legrégibb írásos emlékeinkben a Homad /1232/ Harnad /1234/, Horrad /1255/, Chonrad /1245/, Hornath /1293/, Conrad /1299/ germán eredetű, az ófelnémet harmath szóval rokon, amely magyarul is találóan utal a folyóra: azaz ágas-bogas, kanyargós a jelentése. A Hernád német elnevezése bizonyítja, hogy a völgyben egykor germánok tartózkodtak. Tőlük a szlávok, majd a honfoglalás után a magyarok vették át. A Hernád elnevezése immáron ezer éve változatlan.

Látnivalók

Emlékpark
Emlékparkot alakítunk ki 2004-től saját forrásból, minisztériumi támogatásokból, magánszemélyek felajánlásaiból. Mindezen törekvésnek az a célja, hogy Hernádszentandrás rendelkezhessen egy olyan kulturált közterülettel, ahol méltóképpen megtarthatóak különféle megemlékezések, rendezvények, és ahol a helyi és hajdani hernádszentandrási lakosok is megpihenhetnek.

Kopjafa

Balog Zoltán, Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke

Kovács Bélának és általa az 1956-os forradalomnak is emléket állító bronz dombormű

Templom
A XIV. században neoromán stílusban épült hernádszentandrási református templom.
Református templom (műemlék, neoromán stílusban épült a XIV. század elején)

Az 1935-ben, Diósgyőrben öntött acélharang

Időszakos népművészeti kiállítás

A 494 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád folyók által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encs városától 8, -a régió központjától, Miskolctól mintegy 35, a Miskolc-Hidasnémeti gyorsforgalmi úttól mintegy 6 kilométerre található.
Hernádszentandrás egy csöndes, természeti értékekben gazdag, könnyen megközelíthető, tradicionálisan mezőgazdasági jellegű abaúji település. Levegője tiszta, a közelben sincs olyan tényező, amely negatívan befolyásolná ezen adottságát.
Gyönyörű helyen fekszik kicsi falunk, s a Hernád-folyó közelsége pedig tovább növeli a varázsát. A rendezett faluképbe illeszkedve megtalálhatóak azok az épületek, melyek alkalmasak a közösségi élet színtereivé válni.
Az utóbbi években az infrastrukturális fejlesztések terén nagy eredményeket ért el a község: rendelkezik telefon-, ivóvíz-, szennyvíz-, és gázhálózattal, s a 2005. év közepére kiépült a kábeltelevízió rendszere is.
A közelmúlt nyertes pályázatai a falusi turizmus, a közösségi élet, az idősgondozás, az egészséges életmód, a foglalkoztatás területeinek elősegítését, fejlesztését célozták.
A lakosság összetételére az alábbi mutatók a jellemzők: mintegy 25%-a időskorú, 30 %-a 18 év alatti, az aktív korú lakosság 30-35 %-a – főként szakmunkás – munkanélküli.
A településen működik egy alapítvány is, mely a kitűzött célok megvalósításában segédkezik a saját eszközeivel a falu javára.
Cím: HernádszentandrásFő út 41.
Tel: +36 (46) 456 201
E-mail: [email protected]
Web: http://www.hernadszentandras.hu/