A fertőző betegségek esetében a betegeknek nemcsak a fizikai tünetekkel, hanem számos társadalmi megpróbáltatással is szembe kell nézniük. Ilyen például az előítéletesség, mely gyakran a fertőző betegség rendszeres velejárója. A Hepatitis C fertőzés hallatán a közmegítélés főként a szélsőséges esetekre gondol, azonban a magyarországi fertőzöttek nagy része valamilyen egészségügyi beavatkozás során fertőződött meg 1992 előtt.
Hepatitis C: előítéletek és a valóság
A Hepatitis C vér útján terjedő, májat érintő betegség, mely hosszútávon a máj maradandó károsodásához, májzsugorodáshoz vagy akár májrákhoz is vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a betegség több mint 170 millió embert érint világszerte, és évente majdnem 4 millió új fertőzés történik. Magyarországon a fertőzöttek − és egyben vírushordozók − száma akár 70 ezer is lehet, amely a teljes népesség 0,7%-át jelenti.
A Hepatitis C fertőzés hallatán a közvélemény fókusza a társadalmi perifériákon élőkre irányul, ahol a fertőzöttek tűvel, vágóeszközzel felelőtlenül érintkeznek droghasználat, tetoválás vagy egyéb tevékenység közben. Nem csoda, hogy a betegek számos előítélettel néznek szembe.
Szakértői elemzések azonban azt mutatják, hogy a magyarországi fertőzöttek 95%-át a vétlen elszenvedők képezik, kiknek meghatározó része az 1992 előtt vérátömlesztésen átesettek csoportját alkotja. 1992 előtt ugyanis nem ismerték a betegséget, nem vizsgálták a vérkészítmények fertőzöttségét, így − a műtéti beavatkozások során végzett vérátömlesztésnél, esetleg vérkészítmények alkalmazásánál vagy művesekezelésnél − a mai betegek többsége önhibájukon kívül fertőződött meg.
„Az előírás szerinti higiénés rendszabályok betartása megfelelő védekezési mód, de fontos, hogy ezeket pontosan, minden beteg esetében betartsuk a kezelések során. Ha egy páciens nem tud róla, hogy Hepatitis C fertőzött, attól még lehet, hogy az, hiszen a betegség akár évekig is lappanghat tünetmentesen. Mindemellett, egyik beteg sem hoz magával friss leletet arról, hogy nincs fertőző betegsége” – mondta Dr. Horváth Gábor, a Budai Hepatológiai Centrum centrumvezető főorvosa.
Nemcsak a fertőződés körülményei, hanem a betegség terjedéséről kialakult tévhitek is fokozott társadalmi előítéletet és félelmet szülnek. A WHO szerint a közvélemény nagy része még mindig úgy tudja, hogy a Hepatitis C közönséges érintkezéssel terjed, ezért gyakori a betegek megbélyegzése, kiközösítése és megkülönböztetése. Ez azonban alaptalan, hiszen a Hepatitis C kizárólag vérrel és testnedvekkel terjed, így például tűhasználattal, testékszer-behelyezéssel, nyállal, szexuális úton vagy anyáról gyermekre is, a betegek jelentős részénél viszont nem határozható meg a fertőzés forrása.
Arról, hogy Ön fokozott kockázatú csoportba tartozik-e, érdeklődjön háziorvosánál vagy a lenti információs források bármelyikén.
A Hepatitis C-ről a következő forrásokból tájékozódhat:
Egészségügyi Világszervezet: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs164/en/
Vírusus Májbetegek Országos Egyesülete: www.vimor.hu
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ: www.obdk.hu
