Helsinki
Helsinki (e: helszinki, svédül: Helsingfors) Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 568 531 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.
Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ nyolcadik legélhetőbb városa.
Földrajz
Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. Ezek közül néhány fontosabb Seurasaari, Lauttasaari és Korkeasaari – amely Finnország legnagyobb állatkertje – valamint a Suomenlinna erőd.
Történelem
Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hanza-várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.
A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinn-nal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.
1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti-régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.
A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerparton. Az erőd-sziget Suomenlinna, „az észak Gibraltára” építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.
1812. április 8-án a svéd befolyást csökkentendő, I. Sándor orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.
Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ben Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.
Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.
A második világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsére kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, amelyeket a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.
1962-ben, a nagyhatalmak között folyó hidegháború ellenére itt rendezték meg a nyolcadik Világifjúsági Találkozót.
A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.
Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), amely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.
Kultúra
Helsinkiben jött létre a világ eddig legnagyobb, 91 tagú panaszkórusa.
Helsinki-régió
Nagy-Helsinki (finnül: Suur-Helsinki, svédül: Storhelsingfors), Helsinki-régió (Helsingin seutu, Helsingforsregionen), Fővárosi-régió (Pääkaupunkiseutu, Huvudstadsregionen) mind a Helsinki városa körüli kisebb-nagyobb területekre vonatkoznak.
A Fővárosi-régió Helsinki, Espoo, Vantaa és a kis Kauniainen városainak területét jelenti. A Fővárosi régió kívülről egy egységes városnak tűnik, összehangolt közlekedéssel és egyéb közös szolgáltatásokkal (például közös könyvtár-rendszer). Lakóinak száma 976 222 fő.
A Helsinki-régió a környező független városokat is magába foglalja (Hyvinkää, Järvenpää, Kerava, Kirkkonummi, Nurmijärvi, Sipoo, Tuusula és Vihti), összesen 1 274 476 a lakosok száma 1591,6 km²-en (Finnország 23,5%-a él itt az ország területének 0,4%-án).
Déli Kikötő
Katajanokka Terminál
Viking Line – Tallinn és Stockholm
Kanava Terminál
Nordic Jet Line – Tallinn
Olympia Terminál
Silja Line – Stockholm és Szentpétervár
Super SeaCat – Tallinn
Makasiini Terminál
Linda Line – Tallinn
Nyugati Kikötő
Nyugati Terminál
Eckeröline – Tallinn
Tallink – Tallinn
Északi Kikötő
Hansa Terminál
Nordic Ferry Center – Travemünde/Lübeck
Turizmus
Finlandia Ház (Finlandia-talo) (é. sz. 60° 10′ 33″, k. h. 24° 56′ 01″)
Finn Nemzeti Galéria
Suomenlinna erődítménye (UNESCO által védett)
Korkeasaari állatkert (é. sz. 60° 10′ 30″, k. h. 24° 59′ 02″)
Linnanmäki vidámpark (é. sz. 60° 11′ 21″, k. h. 24° 56′ 31″)
Piactér (é. sz. 60° 10′ 03″, k. h. 24° 57′ 19″)
Természetrajzi Múzeum
Iparművészeti Múzeum
Olimpiai Stadion és Stadion Torony
Temppeliaukio templom (é. sz. 60° 10′ 23″, k. h. 24° 55′ 32″)
Alvar Aalto ház
Szenátus tér és evangélikus katedrális (é. sz. 60° 10′ 14″, k. h. 24° 57′ 09″)
Seurasaari Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen
ortodox Uszpenszkij katedrális (Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma)
Svéd színház
Finn Nemzeti színház
Botanikuskert
Parlament (é. sz. 60° 10′ 21″, k. h. 24° 55′ 59″)
Elnöki palota
Városháza
Formatervezés (design) Múzeum
Nemzeti Múzeum
Kiasma Kortárs Művészetek Múzeuma
Sport
Az olimpiai torony a helsinki stadionnál
A legnagyobb rendszeres sportesemény Helsinkiben a Helsinki Kupa , gyermek- és ifjúsági foci viadal. 1976 óta minden nyáron több száz csapat részvételével rendezik meg a versenyeket, 2002-ben 819 csapat vett részt a küzdelmekben.
Másik jelentős, 1980 óta visszatérő esemény augusztusban a Helsinki City Marathon ( amely Helsinki és Espoo tengerpartjain vezeti körbe Finnország legnagyobb futóeseményének nagyjából 6000 résztvevőjét. A Hölgyek Tízese ( Naisten Kymppi) futó és gyalogló (lásd: Nordic Walking) esemény májusban mozgat meg 15 000 lányt és asszonyt.
Télen a Finlandia sífutó-marathon ( Finlandia-hiihto) versenye teszi próbára a világ sífutóit 1974 óta. Itt is 5-6000 résztvevő sízi végig az embert próbáló pályát, a legjobbak még 3 órán belül teljesítve a 60 km körüli távot.
Helsinkiben rendezték az 1940-es XII. és az 1952-es XV. nyári Olimpiai játékokat.
Az atlétikai világbajnokságot 1983 után 2005-ben is, az Európa-bajnokságot 1971-ben és 1994-ben Helsinki rendezhette. A jégkorong világbajnokságot 1974, 1982, 1991, 1997 és 2003 években játszották a finn fővárosban.
Több úszó Európa-bajnokságot is rendeztek már a finn fővárosban: 2000-ben hosszú pályás (50 m-es) medencében, 2006 decemberében (december 7-10.) pedig rövid pályás úszó Eb-t 25 m-es medencében.
Labdarúgócsapata a HJK Helsinki.
Forrás: Wikipedia;
Kép. https://pixabay.com
