Hejőkürt történelme
Hejőkürt ősi szállásbirtok volt, s mint neve is mutatja, a Kürt törzstől vette a nevét. Régi neve Kert alakban fordul elő, s már a XIII. századból adatunk van a község fennállásáról. Ekkor az ugyancsak község, s vele határos Hejőtő (a későbbi Parasztbikk) felével az egri pürpök birtoka. Minthogy az 1261. évi oklevél az egri püspök régi birtokának említi, következtethetünk arra, hogy a község már jóval régebben alakult, s régóta az egri püspök birtoka volt.
A tatárjárás alatt elpusztult, puszta még 1275-ben is, mikor Kuerd néven szerepel, de kevéssel később felépült, s 1319-ben, mikor Korth alakban találjuk a nevét, az egri püspök az egri káptalannak engedte át tizedét. Ekkor már egyháza is volt, és 5-8 pápai tizedet fizetett.
Nevével ebben a században sokszor találkozunk, és eleinte alig hihető, hogy azon a Kürt-ön, amelyet Rozgonyi Sebestyén birtokolt, 1460-ban új adományozást kapott rá Mátyástól. Ekkor mint Heves megyei községet emlegették. Akkor Kwert, Kwewrth alakban írták le a nevét. A Rozgonyiak és a Kanizsaiak között 1493-ban kötött egyezség e néven szerepelteti a községet.
Kürt nem kizárólag egyházi birtok volt, ezt igazolja az a tény, hogy birtokos családja a helységtől Kürthinek nevezte magát.
A XVI. században az egri püspök volt a fő egyházi földesúr. Az ekkori összeírások Kyrth, Kywrth, Kwrth néven tüntették fel a település nevét, s úgy említik, mint egri vár tartozékát.
A törökök 1566-ban elpusztították a községet. Ennek következtében a lakosok elmenekültek.
Hódoltsági terület volt, a török pusztítása után újjáépült, egyre közelebb húzódva a Tiszához. Tiszakürt néven adózott a töröknek, melyet először Hatvannak, majd később Szolnoknak fizetett.
A török hódoltság idején elpusztult falut 1792-ben Eszterházy Károly telepítette újonnan egy útkereszteződés mentén. A kereszteződésben építették meg a falu templomát, plébániáját, iskoláját, s az ide vezető út mentén osztották ki az új lakosok telkeit, majd a keresztutca mentén is telkeket osztottak. Miután a község távolabb került a tiszától nevét megváltoztatták, s ettől kezdve a Tiszakürt helyett a Hejűkürt nevet kapta a kis község.
Minthogy a településnek egyházi földesura volt, megmaradt egyházi birtoknak, s a kassai püspökséghez is tartozott.
A Tisza szabályozásával az élő Tisza távolabb került a falutól.
A község tehát a Tisza és a Hejő árterében található, ezért mindenképpen életét a víznek járása határozta meg évszázadokon át. A Hejő itt torkollik a Tiszába.
Egykor a területen sok volt az erdő, valamint az áradások után visszamaradt mocsár, rét, legelő. A növény sokfélesége gazdag élővilágnak adott élőhelyet. A fűzfa fonás, zsákszövés több család megélhetését biztosította. A folyó szabályozása után a mocsarakat kiszárították, de a terület vízháztartását nem állították helyre, így a növényzet is megváltozott. A földterületek művelésbe vonásával egyidejűleg az őshonos növényzet eltünt. Az ármentesített területeken gabonát kezdtek el termeszteni, illetve a nedves rétek részben megmaradtak legelőknek.
Az első világháborúban 78 katonája vett részt a kis községnek, akik közül 22-en haltak hősi halált.
A községben több nemesi család élt, a Víghek, a Nagyok és a Csatók. A község a harmincas évektől a második világháborúig nem sokat fejlődött. A virágzó vegyiparnak a mai Tiszaújvárosba telepítése alaposan átszervezte Mezőcsát és vonzáskörzetébe tartozó kis települések fejlődését. Munkalehetőséget biztosított ugyan a közeli vegyi kombinát és a tiszapalkonyai hőerőmű, de a jelentős környezetszennyezés miatt a faluba idegenek nem települtek be, és a mezőgazdaság is háttérbe szorult.
Hejőkürt életében változást az 1990-es évek hoztak, mikor a község élt az önkormányzati törvény adta lehetőséggel és saját önkormányzatot hozott létre. Ettől kezdve főleg az infrastruktúra fejlesztés területén történtek jelentős előrelépések, mivel bevezették a faluba a gázt, kiépült a telefon és az ívóvíz hálózat, portalanításra kerültek az utak, és napjainkban került átadásra a településünk közigazgatási területén áthaladó M3-as autópálya, melynek hejőkürti leágazásán keresztül lehet megközelíteni a környék kistelepüléseit.
Turizmus
Római katolikus templom
Hejőkürt, Kassai u.18.sz.
Római Katolikus Egyházközség
Postacím: 3580 Tiszaújváros, Szent István út 20
Telefon: 49/540-102
Hejőkürtöt 1261-ben az egri püspökség birtokai között sorolják fel. A településnek 1332-ben már temploma volt. Eszterházy püspök a pusztává lett falut 1783-ban népesítette be katolikus lakókkal, számukra egy jobbágyházban kis kápolnát rendezett be. 1784-ben lelkészséggé, majd 1792-ben önálló plébániává szervezte át. Időközben a kis kápolna kicsinek bizonyult, ezért 1815-ben Szabó András kassai püspök új templom alapjait rakatta le, amelynek építését 1819-ben fejezték be. A templom titulusa Nep. Szent János.
Az egyházközség kis lélekszámú. A falu lakossága valamivel több, mint háromszáz fő, ebből a vasárnapi szentmisén 55-60 ember vesz részt. Jelenleg a hívek lelki gondozását a 11 km-re lévő tiszaújvárosi plébániáról látják el. Az elöregedett közösségnek nehéz fenntartania a templomot, amely a barokk építészetnek egyik gyöngyszeme. A templom kívül-belül már felújításra szorult, de ennek megvalósítása önerőből rendkívüli nehézséget jelentett.
Helyi összefogással elindult a templom belső felújítása. Az önkormányzat képviselő testülete felajánlásával a templom hangosítása, az egyháztanács és a helyi hívek adományával, munkájával a templom padjainak a felújítása is megvalósult.
Féléves előkészítő munka után 2006-ban megalakult a Hejőkürt Község Római Katolikus Templomáért Alapítvány a templom felújítása, állagának megóvása, a további hitélet gyakorlásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása céljából.
Az anyagi fedezet adományokból, egyházi ingatlanok értékesítéséből jött össze. A Kuratórium döntött a romos, balesetveszélyes állapotban lévő építmény felújításának a megkezdéséről. A teljes körű külső felújítás 21 500 000 Forintba került.
További költségek merültek fel a bejárati és a hátsó ajtók cseréjével, a templom kerítés teljes körű felújításával és a kültéri energiatakarékos díszkivilágítással.
A templom külső felújítása 2007 júniusban fejeződött be.
Népi építészeti értékek
Hejőkürt népi építészete sajátságos FÖLDHÁZÉPÍTő típus, melyre az Alföld anyaghasználata volt jellemző. Folyó parti településről lévén szó, az építőanyagok között gyakori építőanyag volt a vessző fonat, a patics fal. Később vályogból építkeztek. A tetőt növényi anyagokkal, náddal fedték, mely tetőt idővel esetleg cseréppel javítottak a gerinc környékén. A lakóházak főhomlokzatai változatosak voltak. A kontyolt, illetve a kontyolt nyeregtető is gyakori típus.
Hejőkürtön a legszebb lopott tornácos épület a római katolikus parókia épülete, de megfigyelhető sok tört tornácos népi lakóház is. A községben a kiugró tornácok is gyakran előfordulnak. A település utcáin sétálva közel 50 régi építészeti lakóházat találhatunk.
Víziturizmus
Hejőkürt területén található tavak partján kellemes kikapcsolódási és aktív pihenési lehetőség várja a vendégeket. A rendezett tóparton sátorozási, bográcsozási lehetőség van. A tó mellett a horgászat szerelmesei kiépített stégekről hódolhatnak szenvedélyüknek.
A tópart mindezek mellett nagyobb társaságok, baráti találkozók hangulatos, sátoros rendezvényeinek megtartására is alkalmas.
Vadászat
A tó partján található a Szőke Tisza Vadásztársaság hétvégi háza, melyben a vadászatot és horgászatot imádók egyaránt pihenhetnek.
Cím: HejőkürtSzent István út 62
Tel: +36 (49) 352 627
E-mail: [email protected]
Web: http://www.hejokurt.hu/
