Házkutatás kezdődött péntek este a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég londoni központjában.
A házkutatási engedélyt Elizabeth Denham brit információs kormánybiztos kérésére adta ki a londoni felsőbíróság.
Brit és amerikai sajtójelentések szerint a Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül.
Egyes brit sajtóbeszámolók szerint a cég ugyanígy megpróbálta befolyásolni a brit EU-tagságról szintén 2016-ban tartott, a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött népszavazást is.
Kapcsolódó cikk:
A Facebook történetének legsúlyosabb botrányát éli meg a héten. A Cambridge Analytica „adatlopása” megrengette a közösségi oldalak adatbiztonságába vetett egyébként sem túl stabil lábakon álló bizalmat.
Mark Zuckerberg sajnálja az esetet és az adatkezelési elvek változását ígéri, de nem úgy tűnik, mint aki belátja, hogy a szektor egész üzleti modellje veszélybe kerülhet. Nem fogják betiltani a Facebookot, de a szabályozások és büntetések megnyirbálhatják a profitot, a felhasználók kivonulásáról nem is beszélve. A hatásokat egyelőre nehéz számszerűsíteni, de a befektetők már reagáltak, esett a héten a nagy amerikai technológiai cégek árfolyama.
Túl kevés, túl későn
Tavaly még arról beszélt mindenki, hogy Mark Zuckerberg pályázhat az amerikai elnöki pozícióra pár éven belül, ehhez képest nagy fordulatot hozott a hétvégén kirobbant adatkiszivárogtatási botrány. Most már azért kell harcolnia, hogy bízzanak benne a felhasználói és azt kell bizonygatnia, hogy képes vezetni egy Facebook-méretű nagyvállalatot.
A Cambridge Analytica-botrány
Világra szóló botrányt kavart az eset és a közösségi oldallal szembeni ellenérzéseket csak súlyosbította, hogy a cégvezetés napokig hallgatott, Mark Zuckerbergnek öt napjába telt, hogy megszólaljon az ügyben. Akkor is csak annyi történt, hogy elismerte, cserbenhagyta a felhasználóit, de úgy tűnik, hogy nem egy súlyos bizalmi válságként éli meg az eseményeket. Pedig az. És nem is csak a Facebookról szól.
A Facebook tagadta végig, hogy bármi hibát elkövetett volna, szerinte a politikai elemző cég szegte meg a szabályokat és hozzátette, hogy ez többé nem fordulhat elő.
Felnyílik a felhasználók szeme
A hasonló események ráébresztik a felhasználókat a veszélyekre, hogy adataikat rábízzák technológiai vállalatokra, amelyek gyakorlatilag fekete dobozokként működnek.
A Facebook üzleti modelljének három alappillére van:
- az addikció, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek a képernyőre tapadva
- az adatgyűjtés a felhasználók viselkedéséről, hogy minél jobban kiismerjék őket, így releváns tartalmakat és reklámokat kínálhassanak nekik
- a hirdetők meggyőzése, hogy fizessenek ki súlyos összegeket az oldalon az ügyesen targetált hirdetésekért.
Mindezek következménye, hogy a cégnek olyan tartalmat kell kínálni a felhasználók számára, ami megragadja a figyelmüket és el kell adnia a hirdetéseket bárkinek, aki hajlandóságot mutat rá. Ha pedig ezek közül bármelyik meginog, az az egész üzleti modellt megingathatja.
Vége a Facebooknak?
Az amerikai és európai szabályozó hatóságok is vizsgálódnak, aggályos, hogy a Facebook már 2015-ben tudott az esetről, de nem figyelmeztették az érintett felhasználókat sem. Az pontosan soha nem fog kiderülni, hogy milyen mértékben segítette a Cambridge Analytica Donald Trump megválasztását, de mindig ott fog lebegni a feltételezés, hogy a választás nem volt teljesen tiszta.
Az eset csak erősíti azt, a közösségi oldalakról kialakult képet, miszerint túlságosan könnyelműen kezelik az adatbiztonsági irányelveket és tolerálják a hibákat. 2017 elején Mark Zuckerberg még „őrületnek” nevezte, hogy az álhírek befolyásolhatták esetlegesen az amerikai elnökválasztást, de szeptemberben már elismerték, hogy oroszokhoz kapcsolható cégek elköltöttek 100 ezer dollárt politikai hirdetésekre a platformon, amit 150 millió felhasználó láthatott.
A Facebookot nem fogják betiltani vagy ellehetetleníteni, de nagy az esélye a szabályozás szigorításának – mutat rá az Economist. Adókat szabhatnak ki az online cégekre és bírságok jöhetnek, a bizalmatlan felhasználók pedig elhagyhatják a platformot. Amerikában már 2017 nyara óta stagnál a felhasználószám és a várakozások szerint idén először történhet meg, hogy csökken a Facebook piaci részesedése a digitális hirdetési piacon.
Mark Zuckerberg feladata most (ha jót akar a közösségnek és a vállalatnak is), hogy újjáépítse a közösségi oldalakba vetett bizalmat. Amit eddig ígért, hogy
- felülvizsgálják az alkalmazásokat
- szigorítják a fejlesztők hozzáférését az adatokhoz
- segítenek a felhasználóknak kontrollálni, hogy melyik alkalmazás milyen adatukhoz férhet hozzá.
De elemzők véleménye szerint ez még nem biztos, hogy elég lesz. A Facebooknak most egy teljes körű, független vizsgálatot kellene indítania az adatbiztonságról és kivizsgálnia, hogy milyen szerepet játszott a 2016-os választásokban és a Brexit-népszavazásban. Amit nyilvánosságra is kellene hozniuk és kellenének rendszeres jelentések az adatlopásokról, visszaélésekről. Másrészt kellene egy külön testület, ami a szabályok végrehajtását ellenőrizné és amin keresztül független személyek bele tudnának nézni nem csak a Facebook rendszerébe és a többi platformba is anélkül, hogy megsértenék az adatbiztonságot. Ezzel a felhasználóknak is nagyobb hatalma lenne afölött, hogy mennyire követik online tevékenységeiket és meg tudnák akadályozni, hogy információkat osszanak meg harmadik felekkel.
A technológia szektornak most is össze kell fognia a probléma megoldásában, de ebben már van rutinjuk hiszen annak idején megszülettek hardveres és szoftveres standardok is. Ha nem teszik meg és nem állnak elő egy közös megoldással a vállalatok, akik egyébként kemény versenytársai egymásnak, akkor a kormányzat beavatkozása elengedhetetlen lesz.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Facebook most azt hiszi hogy elég csak valamiféle hajlandóságot mutatnia a változásokra, de neki és mindenkinek, aki a felhasználói adataival zsonglőrködik, meg kell értenie, hogy az egész üzleti modelljük veszélybe kerülhet.
A Facebook közel 500 milliárd dollárt ér. De mindössze 14 milliárd dollár a tárgyi eszközök értéke, minden más immateriális, ami nagyban leértékelődhet, ha az üzleti modell bedől. A botrány több csatornán keresztül hathat a Facebook működésére:
A felhasználók számának növekedése már egy ideje megállt az Egyesült Államokban. A botrányt követően elindult a #deletefacebook-mozgalom, ami alapján arra számítanánk, hogy felhasználók vonulhatnak ki és csökkenésnek indulhat a felhasználószám. Mivel az Egyesült Államok a Facebook legértékesebb piaca az egy felhasználóra jutó bevétel tekintetében, így ez fájdalmas lenne a cégnek.
- Véleményünk szerint ennek ellenére mégis csak limitált hatása lehet egyelőre a botránynak a fehasználószámra és nem csak azért, mert Mark Zuckerberg azt állítja, hogy még nem kezdődött meg a tömeges elvándorlás a Facebookról,hanem azért is, mert a bizalmi válság az egész szektort érintheti. Feltételeznénk, hogy másik platformra vándorolnak a felhasználók, de melyik lesz az, amiben annyira megbíznak, hogy érdemesnek találják a váltásra?
- Ha szigorodik a szabályozás, akkor vélhetően csökken a cégek hozzáférése is az adatokhoz, így pedig a reklámok targetálása is romlik. Mivel a Facebook bevételeinek 98 százalékát a hirdetések adják, így ez érzékenyen érintené a céget.
- A szabályozási változások és a szigorúbb adatkezelés követelménye megnövelheti a szektor költségeit is, ha több embert kell alkalmazni az adatbiztonsági részlegen, vagy ha új algoritmusokat kell fejleszteni.
Mi lesz a versenytársakkal?
Ha szabályozási változásokra sor kerül, az nem csak a Facebookot érinti majd, hanem az összes olyan céget, ahol a felhasználók adatai jelentik a pénzszerzés alapját, például a Google, a Twitter, de akár az Apple is megérezheti a hatásokat.
Akármennyire nehezen is látható ez előre, a befektetők mindenesetre reagálnak, az összes nagy amerikai technológiai óriás árfolyama esett a héten. A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa és egy új korszak kezdődik, vagy túlzottak voltak a félelmek, amik pánikszerű eladásokat eredményeztek és az esések jó vételi lehetőségeket teremtettek.
A Facebook és a Twitter árfolyama 10 százalék feletti esést mutatott a héten, de az Alphabet is 7 százalékot esett, az Apple és a Microsoft pedig 5 százalékot veszített értékéből.
Azt csak az idő mondja majd meg, hogy mennyire indokoltak ezek az árfolyamesések, hiszen nagyban függ attól, hogy milyen következményei lesznek a botránynak szabályozási oldalról. De addig is lehetséges, hogy a befektetők érzékenyen reagálnak majd a hírekre, így a részvényárfolyamok fokozott volatilitására kell majd felkészülni.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a technológiai papírok húzták az elmúlt években a részvénypiacok szárnyalását, így a mostani esés egy technikai jellegű korrekció is lehet, illetve a nagy emelkedések után már drágák a technológiai részvények. A FAANG-részvényekről az alábbi cikkükben írtunk részletesen.
Mit mutat a technika?
Február elején sokszoros RSI divergencia és egy felfelé menő ék kialakulása után kezdett hevesebb korrekcióba a Facebook árfolyama, mely első körben a 200 napos mozgóátlagig esett le. Utána viszont alacsonyabb csúcsot alakított ki, és ezzel a relatív gyengébb amerikai technológia cégek közé tartozott. Ebből törvényszerűen következett, hogy egy újabb lefordulás következhet, melynek a minimum célára a 195 dolláros csúcstól nézve a 100,0 – 123,6%-os Fibonacci kiterjesztés 158 – 151 dollár között. Természetesen előtte van egy nagyobb támasz szint is 163 dollárnál, ami egybeesik a 2016 végétől látott emelkedés 38,2%-os Fibonacci korrekciós szintjével. Mivel március 19-én egy nagy réssel esett be az árfolyam, ezért ez még nagyobb valószínűséget ad a további árfolyamlemorzsolódásnak, így vélhetően az árfolyam vissza fog térni a 150-155 dolláros tartományba, ahol szintén fontos technikai szintek láthatóak. Ha az emelkedő trend erős, akkor onnan jöhetne felpattanás, ugyanakkor ha a 2,5 éve tartó emelkedő trendvonal megtörik, akkor nagyobb esés is kialakulhat.
 |
Forrás: portfolio.hu
