A noszvaji pince- és barlanglakások együttesét 1970-ben még lakásként használták.
Meglepő, egyben lenyűgöző látványt nyújtanak a noszvaji barlanglakások. A 19. század század elejétől alakulhattak ki. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén pedig alkotótelep működik.
Ismerőseink és munkatársaink közül azok, akik már jártak Noszvajon, megerősítették, hogy kihagyhatatlan látnivaló. „Nagyon izgalmas és nagyon jó helyen van” – mondta egyikük.
A korai századokban a noszvajihoz hasonló barlanglakások elsősorban a bányászok éjszakai lakhelyei voltak. Később egész falvak éltek így. Az újkorra a barlangházak már kifejezetten a szegények szükséglakásai lettek.
A 19. században a városokban is megjelentek a barlanglakások (például Budafokon) – ezek a nyomorban élő gyári munkások házai voltak.
A 20. században már hatóságilag próbálták megtiltani, hogy lakásként használják ezeket az üregeket. Egészségtelen, rosszul szellőző, nyirkos, lakások voltak, ahová befolyt a hólé.
Forrás: szeretlekmagyarorszag
Kép: https://pixabay.com
