Hatalmas örömhír: hazamehetett a kórházból Forgács Gábor (72). Igaz, a pár hónapja prosztatarákkal diagnosztizált színész előtt még hosszú út áll, hiszen nagyon lefogyott, és gyenge. Humorát azonban nem vesztette el, már viccelődik a gyógyulása egyes pillanataival, s az otthoni szinkronstúdiója is készen áll a munkára.
– Nagyon jó újra a saját ágyamban aludni! – kezdte a Blikknek Forgács Gábor, akit a hazaengedése után nem sokkal az otthonában értünk el telefonon.
– Nem volt ez egy könnyű csata, és ugyan a lécet megugrottam, de még keressük a puha pontot, ahol landolok. Az tény, hogy prof. dr. Gál János és csapata, a Semmelweis Klinika intenzív, valamint az urológiai klinikai orvosai és nővérei háromszor mentették meg az életem, és volt egy-két necces pillanat, amikor szepszises lettem a műtétem után. Sajnos még nincs vége a harcnak, sok kezelés vár még rám, hiszen van egy szörnyű rákom. Bár remélem, most már múlt időben azt mondhatom, hogy volt – bizakodott a humorista, akinek hangja is sokkal vidámabb és reménytelibb volt, mint a legutóbbi alkalommal, amikor először vallott a betegségéről.
Forgács Gábor nem veszi fél vállról a kezeléseket, és nem sieti el felépülését sem, főleg, hogy az elmúlt hetekben nagyon legyengült.
– Hat hét alatt lefogytam 104 kilóról 80-ra, a felső karom úgy néz ki, mint egy 18 éves szépleányé, néha már attól kifáradok, ha elmegyek a fürdőszobáig és vissza. De szerencsére az én kedvesem, Ildi már elkezdte a feltáplálásomat, isteni finomságokat készít nekem, a kedvenc leveseimtől, mint a gyöngytyúk- vagy a paradicsom-, a sült kacsacombig – sorolta Forgács Gábor, aki máris tele van tervekkel. Amellett, hogy szeretne erősödni, a munkába is vissza szeretne állni.
– Korábban simán feljöttem a negyedikre úgy, hogy még csak nem is lihegtem, most az is hatalmas teljesítmény, hogy egy emeletet megjárok oda-vissza. De muszáj kicsit sportolnom, a lányom már megrendelt nekem egy eszközt, amellyel a fotelben ülve erősíthetem a kezem és a lában, amolyan ülőbicikli. És persze várom már a nagy sétákat a környéken – tervezgetett a színész, aki a napokban a technikai eszközeit is modernizálta, hogy ha csak módjával, de újra dolgozni tudjon.
– Csináltam egy itthoni stúdiót, ahol már korábban is készítettem hangalámondásokat, sőt most épp be kell fejeznem egy hangoskönyvet is. Még egy kis piros lámpám is van, amit ki tudok tenni az ajtóra, hogy jelezze: felvétel indul! – mondta immár végre nevetve Forgács Gábor.
Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu
Fotó: RAS Archív
