A liszttől a cukron át a vécépapírig megszabták, mennyi jár fejenként.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén – írja az Economx áttekintése alapján a 24.hu. A kormány honlapjára felkerült egy huszonegy oldalas dokumentum, melyben felvázoltak egy cselekvési útmutatót abból a célból, hogy a békeidőben megállapított adatok alapján meghatározhatók legyenek konkrét fejadagok az említett katasztrófahelyzetekben.
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény – Vbö.) elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.
A kormány célja a nemzetgazdaság felkészítése, a feltételek biztosítása, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben zavartalan lehessen a közigazgatás működése, a lakosság alapvető ellátása.
Az útmutató rendeltetése szerint egyben elősegíti a Védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázat egységes kitöltését, ismerteti az egyes feladatköröket és felelősöket, valamint a tervezési feladatok ütemtervét.
A portál szerint a forgatókönyv követése kissé nehézkesnek tűnhet a laikusok számára. Először is a követelménytámasztásban és a tervezésben érintett szerveknek ki kell helyesen tölteniük a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT), hogy az összesítéssel lehetővé tegyék a Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének megalapozását. Ehhez kapcsolódik az „Igények a nemzetgazdaságtól békeidőszakban és gazdaságmozgósítási helyzetenként”, itt olvasható a tényleges követelménytámasztás havi leosztásban békeidőszakra értve. Maguk a tervezők is figyelmeztetnek az áttekinthetetlenségre, ezért meghatározták a békeidőszak egy főre jutó alapigényeit.
Ez alapján egy magyarnak egy hónapban jár:
- 3 kg csontos nyers hús és vágott baromfi,
- 1,5 kg zsiradék,
- 2 kg liszt,
- 0,5 kg cukor,
- 9 kg kenyér,
- 11 l tej,
- 1 kg mosó- és mosogatószer,
- 120 l ivóvíz,
- 1 kg húskészítmény,
- 15 db tojás,
- 2,5 kg főzelékkonzerv,
- 2 kg gyümölcsbefőtt,
- 1 kg savanyúság.
- 0,25 kg élesztő,
- 0,15 kg só,
- 0,15 kg szappan,
- 1 kg gyertya,
- 4 doboz gyufa,
- 0,3 fogkefe,
- 40 ml fogkrém,
- 6 tekercs toalettpapír,
- 0,25 l alkoholos kézfertőtlenítő,
- és 0,3 kg egészségügyi vatta.
Ezek alapján számolják majd ki vészhelyzet esetén a készleteket.
A felsorolt alapigények azt a havi mennyiséget teszik ki, amikor semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.
A dokumentum a következő szituációkat nevezte meg, mint gazdaságmozgósító helyzeteket:
- fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
- illetve humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.
Arról is rendelkezik a frissen közölt dokumentum, hogy a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT) a belgazdaságért felelős miniszternek november 15-ig közzé kell tennie a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján. Továbbá minden érintettnek el kell kezdenie a tervezési folyamatot december 15-én, hogy a a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerülhessen.
