Durván elszálltak a gázsik. Tényleg ennyit keresnek a focisták a magyar bajnokságban?

Nagy vihart kavart az Újpest és a – több más juttatás mellett – több mint nettó kétmilliós fizetést tartalmazó szerződéshosszabbítási ajánlatot visszautasító játékosa, Windecker József botránya. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) minapi jelentése szerint a magyar NB I-ben bruttó 2,6 millió forint az átlagos gázsi. Azaz a tisztán kétmilliónál kevesebb, de a teljesítményhez képest így is döbbenetesen magas.

A különbségek is óriásiak: míg sokan a magyar lakosság átlagfizetését kapják, a Blikk információi szerint a legjobban kereső játékos havi 15 milliót vihet haza. Az NB1.hu szakportál ugyanakkor 20 milliós alapfizetésről tud, amit „az egyik bajnoki címért küzdő gárda adja annak a játékosának, aki volt már válogatott és több külföldi csapatban is megfordult”.

A Blikk szerint ezen a téren a szomszédok közül Ausztria (6,5 millió Ft) és Ukrajna (6,25 millió Ft) élklubjai még jócskán megelőznek minket, de Horvátországgal (2,95 millió Ft) és Romániával (2,9 millió Ft) már hasonló szinten állunk. Szerbiát (1,2 millió Ft), Szlovákiát (1,05 millió Ft) és Szlovéniát (0,94 millió Ft) pedig jócskán „verjük”. Európai szinten egyébként a magyar klubok a 24. legtöbbet fizetik ki bérre, miközben a bajnokságunk csak a 33. legszínvonalasabb…

Hogy a teljesítmény és a fizetés között nincs mindig összefüggés, azt jelzi: a bajnoki címvédő Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway tavaly a Ripost-nak elárulta: nála ötezer euró (azaz 1,5 millió forint) a csúcsfizetés, azt is csak kevesen kapják meg. Az amerikai-magyar üzletember egyébként régóta küzd azért, hogy – éppen amerikai mintára – maximálják, mennyit fizethet bérekre egy-egy klub.

„Ausztriához már közeledtünk az elmúlt két évben, de a RB Salzburggal egyetlen magyar csapat sem tudna versenyezni. A környéken az ukrán élklubok, a Sahtar Donyeck és a Dinamo Kijev kiemelkednek, a román Steauával és a horvát Dinamo Zagrebbel sem tudnak versengeni a magyarok. A román és az ukrán együttesekkel szemben viszont a magyar klubok előnye, hogy ki is fizetik a béreket, nincsenek csúszások.

Az NB I élklubjai – mint a Fradi és a Videoton – a holland bajnokság középmezőnyének fizetési szintjét már elérik.

Nem meglepő a növekedés, mivel nőttek a közvetítési díjak, s az egyesületek bizonyos kiadásait fedezi a TAO, így több pénzt tudnak bérre költeni a csapatok. Az átlagot az is felfelé húzza, hogy

a légiósszabály miatt a magyar játékosok magasabb honoráriumot tudnak kialkudni maguknak

– mondta a lapnak Paunoch Péter FIFA-licences játékosügynök.

Forrás: Ripost