A Hatvani Múzeumot 1969. január 1-jén hozta létre Hatvan város elöljárósága.
A múzeum másfél évig működött a Városi Tanács felügyelete alatt, majd 1970. július 1-től a Heves Megyei Tanács határozata alapján a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága irányítása alá került.
Az alapgyűjteményt Doktay Gyula építészmérnök és két tanárember, Szántó Lóránt és Németi Gábor által őrzött hatvani és Hatvan környéki tárgyak, dokumentumok alkották.
A megalakulástól kezdve állandó gondot jelentett a gyűjtemény elhelyezése. A város az akkoriban orvosi rendelőintézetként működő Grassalkovich-kastély mellékszárnyában utalt ki három helyiséget a múzeum számára, kiállító térként pedig a Kossuth téren lévő nem túl tágas, de igen hangulatos két boltíves szoba szolgált. Az átmenetinek szánt megoldás 1972-ben változott meg, amikor a gyűjteményt átköltöztették a Szabadtéri Színpad öltözőhelyiségébe.
1973-ban a múzeum élére Kovács Ákos igazgató került. ő volt az, aki Magyarországon talán először figyelt fel azokra a periférikus kulturális jelenségekre, a néprajz és a képzőművészet határterületén található tárgyi emlékekre, amelyeknek a kutatása akkor indult világszerte és mára már beépült az általános hazai muzeológiai gyakorlatba is. Újdonság volt az is, hogy a Hatvany Lajos Múzeumban a “3 T kultúrpolitika” sértett művészeinek (például Korniss Dezső, Román György, Jakovits József vagy Veszelszky Béla) lehetőséget adott a bemutatkozásra. Az itteni kiállítások versek írására inspiráltak olyan jeles kortárs költőket, mint Kormos István, Nagy László, Tandori Dezső és Weöres Sándor.
Az intézmény ebben az időben vette fel a Hatvany Lajos nevet, ami azért is fontos, mert ebből az alkalomból kapott meg özv. Hatvany Lajosnétól számos értéket, festményt, könyvet, valamint Hatvany Lajos és baráti körének néhány értékes alkotását, relikviáját is.Ennek következtében gyarapodott a gyűjtemény New Yorkból Lesznai Anna (Hatvany Lajos unokatestvérének) és férjének, Gergely Tibornak értékes hagyatékával.
Kovács Ákos távozását követően sűrű igazgatóváltáson ment át az intézmény.
Rendszeressé váltak a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesületbe tömörült múzeumbarátok összejövetelei. Rendszeresen jelentek meg hiánypótló, Hatvan múltjához és művelődési életéhez kapcsolódó értékes tanulmányok a Hatvany Lajos Múzeum Füzetei sorozatban.
Bolykiné Fogarassy Klára másfél évig tartó igazgatása idején kerültek a kastély szobortöredékei a múzeumba és ekkor vásárolta meg Bojár Sándor 1936-ban a kastélyról készített fotónegatívjait.
1986-ban Kovács Gábor történelem-filozófia szakos muzeológus vette át az igazgatást, akinek vezetése alatt az intézmény, az addigiakhoz képest jobb körülmények közé került. Ekkor költözött a múzeum a városháza mögötti barakképületbe.
A rendszerváltás időszakát felölelő szakaszban, Németi Gábor igazgatása alatt (1989-1992) a helytörténeti kutatások kaptak nagyobb hangsúlyt. Rendszeressé váltak a múzeumbaráti összejövetelek, kapcsolat alakult ki a régióbeli múzeumokkal, a környék tájházaival és iskolai gyűjteményeivel. Igazgatása idején helyismereti vetélkedőket hirdetett meg, helytörténeti és néprajzi dolgozatok megírását támogatta, valamint kiemelt figyelmet fordított az újkori történelmi emlékek gyűjtésére.
Horváth Lászlónak, a gyöngyösi Mátra Múzeum történelem és irodalom szakos muzeológusának igazgatóvá való kinevezésével, 1993-tól a Hatvany Lajos Múzeum a korábbi évekhez képest sokkal aktívabb városi jelenlétet mutatott. Nevéhez fűződik olyan szakmai konferenciák szervezése, mint amilyen a Múzeum és kortárs képzőművészet, a Grassalkovich családról, vagy a Hatvany családról szólóak voltak.
Horváth László a Hatvany Lajos Múzeum kiadványainak színvonalas és rendszeres megjelentetésére is fokozott gondot fordított. Gondozása alatt rendszerességgel hiánypótló, Hatvan múltjához és művelődési életéhez kapcsolódó művek és értékes tanulmányok jelentek meg. A múzeum szakmai segítséget nyújtott ahhoz is, hogy a városban működő kisegítő iskola Lesznai Anna nevét vegye fel és annak művészetét, művészetoktatási és gyógypedagógiai gyakorlatát használja arculatmeghatározó tényezőként.
1996-ban – miután pénzügyi okokból a város és a múzeumvezetés lemondott a kastélyba költözés koncepciójáról -, a múzeum egy másik belvárosi volt Grassalkovich-ingatlanba, az ún. Sörfőző-házba költözhetett. Ebben az épületben megoldható lenne a mindenkori múzeumvezetés által igényelt állandó kiállítás megvalósítása és amellett az időszakos kiállítások rendezésére, sőt különféle kulturális rendezvényekre is megfelelő keret adódna.
Cím: Hatvan Kossuth tér 11.
Tel: +36 (37) 540-040
E-mail: [email protected]
Web: http://www.hatvanymuzeum.net/
