Nem lehet megunni, pedig ma már nem megy újdonságszámba a leander. Rengeteget írtak róla. A gondozásáról, a teleltetéséről. Ennek ellenére, mindig akad, aki megkérdezi tőlem, mi a titka, hogy nálunk ilyen szépek?
Hatvan liter virágözön
Az internet korában, valóban nem nehéz információkat gyűjteni. Régebben nem volt más, mint a könyv, vagy újságcikk, kérdezősködés vagy a tapasztalat. Én is így kezdtem. Próbálkoztam a nevelésével, aztán kaptam is idősebb, felkopaszodott, nyurga, helytelenül metszett példányokat, melyeket nem lehetett éppen szépnek nevezni.
Néhány év alatt kinőtték a cserepet, a föld is teljesen eltűnt, csak a hatalmas gyökértömeg maradt. Vettünk szép nagy, 60 literes edényeket. Így aztán a súlyuk sem elhanyagolható, pedig szívem szerint valami dekoratív cserépedénybe ültettem volna inkább őket. Sajnos nincs emelődaru, ami letenné őket a pincébe ősszel, ezért kénytelen voltam beérni műanyaggal…
Előfordult, hogy teleltetés után csúnyán tetves lett. Permetezgettem, mosogattam a leveleit egyenként. Kiábrándító volt…
Aztán egy hirtelen jött, de határozott gondolat után alaposan visszavágtam. Alig 10 cm maradt a törzsből. Vártam, vajon mi fog történni. Két esélyes volt. Vagy, lesz leanderem, vagy, nem…
Élni akart! Számtalan, új egészséges hajtást nevelt. Formás, egyenletesen fejlődő bokor lett belőle. Igaz abban az évben nem virágzott, de a következőkben pótolta. Sokat foglalkoztam vele, és megtanultam milyen igényei vannak. Mikor és mennyire kell visszametszeni? Nyár végén jobb, vagy inkább kora tavasszal? Milyen tápoldatot és hányszor adjak neki? Hol teleltessem és milyen körülmények között?
Többféle szempontot is figyelembe kell venni a metszésnél. Attól is függ, hogy teljes fiatalítást, vagy csak alakító metszést szeretnénk végezni. Fa, vagy inkább dúsabb bokorformát szeretnénk? A metszés valamelyik levél (vagy a helye) felett legyen. Sokszor felkopaszodik a szár, ami lehet a nagyon hideg vízzel történő locsolástól is. Ha augusztusban visszametsszük, akkor októberig biztosan megjelennek a friss hajtások. Általában a vágás nyomán hármasával nőnek, melyeken a következő nyáron lesznek virágok. Ilyen esetben a teleltetés nagyobb odafigyelést igényel.
Én az őszi metszést választom, mert így könnyebb elhelyeznem őket, tekintve, hogy hatan vannak. Ezért világosabb helyiségben telelnek. Kibírják sötétben is, de akkor inkább kora tavaszra érdemes halasztani a metszést. Ha kártevők jelentkeznek (pl.pajzstetvek) akkor a megfelelő szer alkalmazásával segíthetünk ezen a gondon. Még egy fontos dolog, hogy betegen, soha ne vigyük a téli pihenőhelyükre, előtte kezeljük őket.
Összefoglalva tehát, figyeljünk arra, hogy mit és mikor, és hogyan vágunk le, mert ettől is függ a virágok mennyisége. Minél több szár és elágazás, annál több virág. A fiatalabbak kétévente meghálálják az átültetést. Mivel a sajátjaimat már nagyobb edénybe nem szándékozom ültetni, ezért a gyökérzetét is kell csökkenteni, és friss földdel pótolnom majd tavasszal.
Ami általánosan igaz a leanderre és minden más virágzóra és nem virágzóra, hogy igényeik ismerete nélkül ne várjunk csodákat. Négy dolgot kell csak megjegyezni: tápanyagigény, vízigény, fényviszonyok és hőmérséklet. Télen, pihenési időszakban lelassul az életműködésük, ezért visszafogottabb igényeik vannak.
A leander mediterrán növény, napimádó. Mivel nyáron gyorsan párolog a nedvesség, és könnyen kiszáradhat, ezért gyakrabban kell pótolni. Nagy melegben akár naponta többször is érdemes locsolni, hetente tápoldatozni.
Ennyi a titka, hatszor, hatvan liter virágözönnek…
Forrás: szepzold;
