Hatvan a Zagyva partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 105 m. A folyó már vízvédelmi létesítmények között folyik, így a környék elláposodása már nem jellemző. Éghajlatát tekintve nagy hatással van a Mátra, ahonnan enyhe levegő érkezik, illetve a település völgybeni fekvése, amely csökkenti a szél erejét. Az évi csapadékmennyisége alacsonyabb az országos átlagnál.
Hatvan több, jól elkülöníthető településrészből áll. A Zagyva keleti partján terül el Óhatvan, a város tulajdonképpeni központja. Ehhez nyugatról csatlakozik, kisebb ipari terület beiktatásával Újhatvan, ahol a vasútállomás is található. Nagygombos Óhatvantól északra található.
Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Ekkor is megfigyelhető, hogy a Zagyva mindkét oldala lakott hely volt. Igazán fontos település azonban csak a rézkorban alakult ki, virágzása a korai bronzkorig tartott. Hatvan egyike a legjelentősebb ilyen korú leletek lelőhelyeinek: egy itt talált díszes réztál és egy aranytárgy országos hírnévnek örvend. 1934-35-ben egy jelentős telep került feltárásra a Strázsahegy alatt, ám az emberi élet nyomai a mai Hatvan többi részén is fellelhetőek. A bronzkort követően Hatvan területén nem alakult ki újra jelentősebb állandó település, de a szkíták, a kelták, a roxolánok, a szarmaták és az avarok, majd a honfoglaló magyarok hagytak itt nyomokat.
Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. Az itt alapult kolostor lassan kisebb térségben jelentőssé vált, a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. A szerzetesek jelentős vívmánya volt a környékbeli mocsarak lecsapolása és a korszerű földművelési formák meghonosítása. A jó életkörülmények megjelenésével a 13. században egyre többen vándoroltak Hatvanra, amelynek legjelentősebb birtokosai a Hatvaniak lettek.
1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a Buda–Krakkó kereskedelmi út itt húzódott, és erre a Losonc–Fülek–Pásztó út csatlakozott. I. (Nagy) Lajos idejében az út jelentősége csak tovább nőtt, mivel azon vonultak a király seregei Litvánia felé. A királynak többször szállást adó Hatvan végül 1406-ban nyerte el a mezővárosi címet, országos vásárára – ahol a nagy mennyiségben termett hatvani bor volt a legjelentősebb árucikk – mindenfelől érkeztek.
Miután Mohamed budai pasa 1544-ben Budától északra és keletre található erődítmények ellen folytatott hadjáratot, és Visegrád és Nógrád már elesett, Hatvan frissen épült várának kapitányai úgy vélték, nem kockáztatják az ostromot, hanem felgyújtották a várat és a katonákkal együtt Egerbe menekültek hoppon hagyva a polgári lakosságot, amely 1544-től a törököknek kellett, adózzon. A várost a törökök egy szandzsák központjává tették, amely Gyöngyös, Pásztó és Jászberény vidékére terjedt ki. Így egyre nagyobb lett a törökök száma városban, a 17. században a magyar őslakosság már kisebbségbe szorult. A török várost komoly várrendszerrel vették körbe megóvandó a magyarok többszöri ostromától, ám így is sok kárt szenvedett a település a sűrű ostromok miatt. A tizenöt éves háború időszakában, végül, rövid időre császári kézre került a vár, ám 1603-ban visszaadták a törököknek. Végül, 1686-ban szűnt meg Hatvan török uralma, miután a környék települései mind császári ellenőrzés alá kerültek. Ám a harcok során a település teljesen, a vár is nagyrészt elpusztult.
Az elhagyott Hatvanba a 17 – 18. században folyamatosan települtek az ország többi vidékéről leginkább jobbágyok. Feladatuk volt a török időkben elromlott földek feljavítása volt. Így elsősorban az állattenyésztés terjedt el a környéken, de a szőlőtermesztés is újraindult. A város szervezete is újjáéledt: 1687-ben újjászerveződött a prépostság, 1689-ben postaállomás, 1693-ban vámhivatal létesült, 1700-ben pedig a plébánia is újrakezdte a működését.
Hatvan a Rákóczi-szabadságharc idején komoly szerephez jutott, mivel II. Rákóczi Ferenc 1703-ban elrendeltette a vár megerősítését, hogy ellent tudjon állni a Buda környéki császári seregeknek. A megerősített vár azonban komolyabb jelentőséggel nem bírt a harcok során, 1710-ben pedig harc nélkül adták fel a védők.
Forrás: hu.wikipedia.org
Cím: Hatvan Kossuth tér 2.
Tel: +36 (37) 542-326
E-mail: [email protected]
Web: www.hatvan.hu
