A közelmúltban Zalakomár és Balatonmagyaród között, egy szerelőaknában találtak a szerencsétlenül járt rétisasra, amely valószínűleg több napot is eltöltött a szorult helyzetben.
A legyengült, ámde hatalmas ragadozómadárban még volt annyi erő, hogy mentés közben elszabaduljon.
Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője mesélt nekünk a mentés részleteiről és a hatalmas égi csúcsragadozókról.
– A madárban még volt annyi erő, hogy ki tudott szabadulni az aknából és az erdő felé meneküljön. Nem volt egyszerű megtalálni, mert a sérült állat elbújik. Többen kerestük a madarat, a mentésben rajtam kívül Oszkocsil Zoltán és a MOL munkatársai vettek részt. Végigpásztáztuk az erdő alját, magas füves, bokros területen jártunk, ahol a sérült rétisas még 800 méterre eltávolodott az eredeti megtalálási helyétől.
Végül kökénybokrok között, nem kevés vesződség árán sikerült elkapni, s ezután a repatriáló állomásra szállítani. A madár jól van, eszik, iszik, jelenleg a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány telephelyén élvezi a gondos, szakszerű ellátást.
– Hogy van most a réti sas?
– A madár 2-3 napot tölthetett az aknában, le volt fogyva, de már nagyon jó állapotban van. A rétisas orvosi ellátásban részesült, szerencsére nem volt törése, az egyik szárny ízületét sértette fel, amikor beszorult az aknába. A szárnyán lévő, mechanikai sérülés (tehát nem áramütés) szerencsére nem tűnik súlyosnak, a kék szín az antibiotikumos oldatnak köszönhető. Ez néhány hét alatt helyrejön, és szabadon lehet engedni.
– A fotók alapján a befogás után már nagyon nyugodt volt a madár.
– Érdekes, hogy megtalálása után ez a rétisas nagyon szelíden viselkedett, ha mondhatjuk azt, talán hálás is volt, hogy segítünk neki.
– Milyen volt kézben tartani ezt a hatalmas madarat?
– A madarászok is meglepődtek, hogy kesztyű nélkül fogtam a madarat, de az teljesen szelíden viselkedett, nem volt agresszív és nem védekeztet, jámboran tűrte a vizsgálatokat és a seb kezelését is. Könnyű volt vele együttműködni.
– A könnyű szó nem éppen illik erre az óriás madárra. Mit tudhatunk a méreteiről?
– A legyengült madár a megtalálásakor 4,5 kg volt. Ezeknek a madaraknak nem a súlya nagy, hanem a szárnyfesztávja. A megtalált rétisas teste nagyjából akkora, mint egy hízott házi libának, a földön állva az ember derekáig ér. A fotó csalóka, nagyobbnak látszik a rétisas, mert a madarat eltartom magamtól. Ugyan nem a csőrével szokott támadni, de időnként azért csattogtatta azt, így biztonságosabb volt az arcomtól távolabb tartani. A méreteikről a fészkük nagysága is árulkodik. Nagyon meglepő látvány, hogy amikor gyűrűzéskor felmászik valaki a fészekbe, akkor abban kényelmesen elfér. A fészkeik alulról nem látszanak ilyen nagynak.
– Honnét keveredhetett ide ez a madár?
– A szárnyfelületük hatalmas, nagyon jól repülnek, magasan nagyon nagy távolságokat képesek megtenni. Azt gondolom, ennek a réti sasnak a Kis-Balatonnál lehet az élőhelye. Fészke még nem biztos hogy van. A madarász kollégák megállapítása szerint ez egy 4-5 éves példány lehet, az ivarérett kor elején jár, ebben a korban még többnyire csak próbálkoznak a fészeképítéssel.
Rak fészket, összeáll a pár, még nem biztos, hogy sikeres a költés, de már védik a helyüket, a revírt. Ez azt a területet jelenti, ahol a fészkelő pár táplálékot szerez, ezt megvédik a többi sastól. Van olyan madár, akinek ebben a korban még nincs fészke, csak táplálkozási helye.
– Miből tudják megállapítani egy rétisas korát?
– A szárnymintáiból már látszódnak az öregkori színezetek, de még a fiatal jegyek is felfedezhetők. Azért is készítettünk olyan fotót, ahol a madár szárnya kiterítve látható, mert a tollazat alapján lehet megmondani a korát, ez segít a madarászoknak pontosabb képet alkotni a megtalált példányról.
– Mennyi ideig élnek a rétisasok?
– A természetben mért legmagasabb életkoruk 19 év, de fogságban 28 évig is elélhetnek, a szaporodás szempontjából 5-15 éves korukban a legaktívabbak ezek az állatok.
– Milyen érzés volt megmenteni, majd kézben tartani a madarat?
– Nagyon jó. Ez egy fokozottan védett faj, ami ráadásul kerüli az embereket, ritkán találkozunk velük. A Balatonszentgyörgy-Siófok partvonalon 13 pár réti sas él, a Kis-Balatonnal együtt közel 20 pár lehet ebben a körzetben. Nem ez a környék a legideálisabb élőhelyük, jobban szeretik a folyóvizeket, a Duna és a Dráva mentén még több pár található, de itt is szívesen fészkelnek. Rejtett életet élnek, nem mennek ember közelébe, vízi állatokkal táplálkoznak, halásznak és döntően vízi madarakra vadásznak. Fészkeik rejtett, nehezen megközelíthető helyeken vannak.
Nagyon jó érzés, hogy egy olyan madáron tudtam segíteni, ami fel tud gyógyulni.
– Van ellenségük ezeknek a madaraknak?
– Természetes ellenségük nincs, fióka korban egy-egy tojást vagy kicsi fiókát elragadhat egy ragadozó, ezért őrzi a pár felváltva a fészket.
Sajnos az emberi gondatlanság miatt a mérgezések következtében találunk elhullott példányokat is. Ha egy rétisas mérgezett állatból eszik, akkor könnyen elpusztul. Elütött példány nem jellemző, mert a rétisas magasabban repül, azt mondjuk rá, hogy a rétisas arisztokrata, aki nem fog az úton egerészni, de áramütés miatti sérüléssel többször találkoztunk már.
– A gyógyulás, a bezártság után vissza tud térni egy ilyen állat a természetbe?
– Igen, ez a néhány hét nem okoz nehézséget neki az életében, és még egy hosszabb ideig nevelt madárnál is megvannak azok a technikák, amivel vissza tudjuk őt szoktatni az eredeti élőhelyére, vissza tudjuk őket vadítani. A rétisas nem felejt el vadászni, és visszatalál az élőhelyére. Róla nem tudjuk, hogy van-e már foglalt revírje, de igyekszünk a megtalálási helyéhez közel szabadon engedni.
– Mennyire tud tájékozódni egy ilyen madár, milyen messzire repül átlagosan?
– Alapvetően húsz kilométert akár 10 perc alatt meg tudnak tenni a magasban. Jól tájékozódnak, napi szinten ugyan átlagosan csak 4-5 km-t tesznek meg, de tapasztaltunk már olyat, hogy sokkal nagyobb távolságból gyűltek össze a rétisasok. Nagybajomnál volt pár éve, hogy egy vadászat után az elejtett vadat este az erdőben hagyták, és reggelre 16-18 rétisas volt a lelőtt szarvason. Ennyi madár nem él egymáshoz ennyire közel, hihetetlen nagy körzetből jöttek oda a madarak. Ők a magasban nagyon jól látják egymást, érzékelik, ha valahol táplálék van.
A madár elengedéséről is hírt adunk majd!
ripost, Hirmagazin.eu