Kevesebb turista, növekvő bűnözés – hatalmas károkat okoz a görög idegenforgalomnak az illegális bevándorlás – derült ki a Migrációkutató Intézet terepkutatásából.
Az országra 2015-ben több mint egymillió menekült zúdult, s bár a nyomás az évek során enyhült, a helyiek mégis a közbiztonság és a közszolgáltatások drámai romlásáról beszélnek.
Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet kutatója több görög politikussal is készített interjút arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, amiből viszont az a meglepő kép rajzolódik ki, hogy Görögország amellett, hogy nem akarja saját és egyben az Európai Unió határait lezárni, szeretné, ha a migránsok tovább mennének Nyugat- és Észak-Európa felé.
Az Európai Unió több vezető tisztviselője és egyes nemzetek vezetői szerint a 2015-ben tetőző európai migrációs válság véget ért. Ugyanakkor minden rendelkezésre álló információ arra utal, hogy
Görögország továbbra is olyan nehézségekkel szembesül,
amelyekkel képtelen megbirkózni. A migrációs helyzet különösen kritikus a török–görög tengeri határvonalhoz közeli szigeteken.
A kutatás két görög szigetre – Híosz és Számosz – összpontosult, de az ott tapasztaltakat nem lehet kivetíteni egész Görögországra – hívta fel a figyelmet Vargha Márk a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A migrációs probléma leginkább a görög szigeteket jellemzi, a szárazföldön nincs túlzsúfoltság, ott jelenleg 26 tábor működik, és a migránsoknak hotelszobákat, sőt lakásokat is biztosítanak. Hozzátette, Leszbosz és Számosz szigetén a legnehezebb a helyzet, ott hat-, de akár hétszeres is lehet a túlzsúfoltság.
Görögország másképp viszonyul a migrációhoz
Arról is beszélt, hogy Görögország teljesen másképp viszonyul a migrációhoz, mint például Magyarország. Az ország földrajzi adottsága miatt már több száz éve a migráció áldozata, és az ott élő emberek gyakorlatilag elfogadó álláspontot tanúsítanak. A görög parlamentbe jutó legtöbb párt képviselője is inkább elfogadó magatartást tanúsít, amely nem mondható migrációpártinak – emelte ki Vargha.
Görögország első perctől kezdve felelős a kialakult helyzetért – fogalmazott Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője. Emlékeztetett,
az országra kötelezettség vonatkozik a határok védelmét illetően,
ami alól nem lenne szabad kibújnia. Ezt a kötelezettséget azonban senki nem kérte számon az ország vezetésén az elmúlt években, pedig elsősorban Görögország tehet a válság kialakulásáért, hiszen elsőként engedte át a migrációs tömegeket.
„Fekete bárány” az EU-ban
Szerinte ez gazdasági és politikai okokra vezethetők vissza. Szerinte korábban Görögország úgynevezett „fekete báránynak” számított az Európai Unióban. Ma már azonban a kommunikáció szempontjából jelentősen javult a helyzet a görögök és az EU között, ám gazdaságilag és a migráció kérdésében továbbra is gyenge pont maradt – jegyezte meg Pócza. Arról is beszélt, hogy Brüsszelben úgy kezelik a migrációs kérdést, mintha az már megoldódott volna.
Ezt mutatja az általuk folytatott kommunikáció, és az európai parlamenti csúcsjelöltek vitáiban is ez az álláspont mutatkozott meg. A migrációval kapcsolatos kérdéseket ugyanis próbálták a „szőnyeg alá söpörni”, és inkább más ügyek felé – mint például a klímaváltozás –, terelték a szót.
A migrációt még mindig nem sikerült megoldani
Pócza István szerint a két ügy semmiképp nem vehető egy kalap alá. A klímaváltozás is fontos ügy, de az a „holnap és a holnapután kihívása”, míg a migrációt a „tegnap és a ma kihívásának” lehet nevezni, hiszen hosszú ideje tart, és még mindig nem sikerült megoldást találni rá. Az európai vezetők és csúcsjelöltek is úgy viselkednek, mintha már semmit nem lehetne tenni a migráció ellen Európában – fűzte hozzá.
Görögország jelenkori migrációs politikáját a több ezer éves történelmi tapasztalatok, az EU fősodrát követő, pártok közötti konszenzussal övezett migrációs politika és a bajba jutott menekülőkkel való szolidaritás határozza meg – mondta el Vargha Márk.
A kormányzat és a helyi önkormányzatok között nincs párbeszéd, a régóta tarthatatlan helyzet könnyítésére csupán
ígéretek hangzanak el,
melyek betartatlanságát legfeljebb az európai parlamenti választásokon, az urnáknál lehet számonkérni – hívta fel a figyelmet.
A szigeteken új EU-n belüli és EU–török megállapodásokat kívánnak, egyetértenek a helyben segítés és újraépítés ideájával, de ezt inkább közösségi szervezésben és finanszírozással képzelik el. A kimagasló társadalmi költségek ellenére a migráció tengeri határzár útján történő megállítását humanitárius okokra, az európai értékekre való hivatkozással nem támogatják – jegyezte meg.
