Magyar régészek bukkantak az osztrák Stonehenge-re: a híres építményhez hasonlatosat találtak a kutatók Ausztriában.
Eddig úgy tudtuk, hogy az angliai körkörös kőépítmény és a tágabb térségében levő hasonló kő- és bronzkori emlékek elsősorban a Spanyolországtól a Skandináv-félszigetig terjedő, több ezer éves kultúrákra jellemzőek.
Annál nagyobb volt a magyar régészek meglepetése, amikor az alsó-ausztriai Poysbrunn mellett hasonló komplexumra bukkantak.
– A kora bronzkori temetkezések, valamint az áldozati hely leletei a Kr. e. 3. évezred második feléből származnak, abból az időszakból, amikor izgalmas változások kezdődtek az európai őstörténetben – mutat rá a leletegyüttes fontosságára Hoffmann József régész, a Salisbury Kft. ügyvezetője. Nyugat-Európában a kőből készült eszközök mellett ekkor jelentek meg az első fémből, főként rézből készült fegyverek s használati tárgyak, melyeket nemesfém ékszerek egészítettek ki az egyes temetkezésekben.
Mindenki ezt olvassa most!
– A 3500 négyméternyi kutatási területen, a feltárások során két, kör alakú cölöpépítmény nyomait találtuk meg, amelyek közül az egyik biztosan temetkezőhelyként szolgált. A Stonehenge-dzsel kulturális rokonságot mutató sírkerület határát alkotó cölöpök közül sikerült 15-nek a helyét is feltárnunk, ezek egyenletes sűrűségben helyezkedtek el, és feltehetően a körkerület másik oldalán is folytatódtak – tette hozzá.
A számítógépes modell szerint így nézhetett ki a kultikus hely
A hasonló céllal emelt másik hely feltárása is izgalmakat hozott. Itt két koncentrikus kört alkottak a cölöpök, amelyek egy 14 méter átmérőjű kört fogtak közre, középen a két cölöpsor szegélyezte belső áldozati térhez vezető bejárattal.
– A 36 db, nagyjából egymástól 10-50 cm távolságban elhelyezkedő, 35 cm átmérőjű faoszlopok által kialakított tér majdnem egy az egyben világossá tette a hasonlóságot a stonehenge-i kultikus hely szerkezetével – büszkélkedett a maga nemében egyedülálló régészeti eredménnyel a kutató. Elmondta azt is, hogy a kettős árokkal körbevett halomsír déli feléből előkerült csontmaradványok és néhány kísérő kerámia, valamint fegyver maradványa azt valószínűsíti, hogy a törzs előkelő rétegéhez tartozók temetkezési helyét tárták fel, az égett csontdarabok pedig arra utaltak, hogy a harcosokat egyforma szertartással, hamvasztásos rítussal temették el.
A megtalált leletmaradványok alapján elkészült a helyszín számítógépes rajza, így rajzolódott ki a ravatalozó és a ligetszerű temetkezési hely valóban impozáns képe, amely egyedülálló ebben a régióban.
Így néz ki most a feltárt terület, jól kivehetők a koncentrikus körök
Harangedények népe
A kutatás egy olyan időszakba enged bepillantást, amikor a kőkorszaki népek már képesek voltak bizonyos időszakokban élelmiszert tartalékolni. Edényeik elkészítésére jellemző, hogy korong ismerete híján azokat kézzel formázták meg. Az alj kialakítása után spirális vonalban alakították ki az edény testét, gondosan összedolgozva az egymásra épített agyaghurkákat. Több esetben megfigyelhető a harangedények festése mind a külső, mind a belső felületen: ezt híg vasoxiddal kevert agyaggal érték el, amivel nem sokkal a forma elkészülte után fedték be az edényt. Ennek nemcsak esztétikai funkciója volt, hanem ezzel a felületen lévő agyagszemcséket tömörítették, így elérve, hogy az edényből ne szivárogjon ki semmi.
blikk
