Augusztusban 15,6 százalékkal nőttek az árak éves alapon, és ebben még nincs benne a rezsiszámlák növekedésének hatása. Ősszel tovább emelkedhetnek az árak, az elemzők arra számítanak, hogy húsz százalék közelébe érhet az infláció
– írja a szabadeuropa.hu
„A fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit” – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. A volatilis tételektől szűrt maginfláció – amely jobban megragadja az alapfolyamatokat – drasztikusan felülmúlta az elemzői várakozásokat. Az augusztusi maginfláció ugyanis éves bázison kalkulálva 19 százalékra szökött.
Csúcson az élelmiszerárak
„Mindez jól jelzi, hogy milyen rendkívül erős átárazás zajlik még mindig a piacon, ami mind a termékeket, mind a szolgáltatások érinti” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakértő szerint ezt a fajta kettősséget, hogy a fő inflációs mutató a vártnál alacsonyabb, míg a maginfláció a vártnál magasabb lett, három fő tétel magyarázza. Egyrészt az élelmiszerek inflációja nagyobb mértékben erősödött, mint várható volt. A termékcsoport esetében éves bázison már közel 31 százalékos a drágulás, és itt is leginkább a feldolgozott élelmiszerek ára emelkedett.
„A rezsicsökkentéssel érintett termékeken kívül már nem találni olyan termékkört a KSH élelmiszerár-statisztikáiban, ahol az áremelkedés ne lenne két számjegyű” – mondta. Az elemző szerint a tartós fogyasztási cikkek is a vártnál dinamikusabban, éves szinten közel 15 százalékkal drágultak. Az üzemanyagok áralakulása játszott még fontos szerepet a két inflációs index eltérő dinamikájában.
A KSH kalkulációja alapján ugyanis mindösszesen 0,3 százalékkal emelte a fogyasztói átlagárat az üzemanyagok esetében az, hogy a kormányzat augusztustól szigorított az ársapka szabályain.
Az elemzők ennél jóval magasabb emelkedésre számítottak. Mivel azonban ilyen csekély volt ez a hatás, éves bázison az üzemanyagár-index alacsonyabb lett, mint egy hónappal ezelőtt, ami így lefelé módosította a fő inflációs mutatót, ám a maginflációban ez a tétel nem szerepel.
Virovácz Péter szerint továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 96 esetben két számjegyű az éves bázisú áremelkedés, vagyis a fogyasztói kosár több mint kétharmadában vágtató inflációról beszélhetünk.
Ugyanakkor a megfigyelt termékek és szolgáltatások 35 százalékában már húsz százaléknál is magasabb az áremelkedési ütem.
Még nem értük el a csúcsot
„Előre tekintve további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban. Az emelkedő energia- és egyéb inputköltségek miatt továbbra is magas maradhat az átárazás” – tette hozzá. Eközben a rezsicsökkentés átalakítása is újabb két-három százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót szeptembertől.
Ehhez hozzáadódnak még olyan egyedi hatások, mint a fővárosi parkolási díjszabás rendkívüli átalakítása, valamint a Magyar Telekom által bejelentett, közel tízszázalékos, széles körű áremelés.
Az elemző szerint az üzemanyagárstop októberi lejárata szintén komoly inflációs kérdéseket vet fel. „Amennyibben visszatérnek a piaci árak, úgy októberre már bőven húsz százalék fölé is emelkedhet a magyar inflációs mutató. Az év egészét nézve 14 százalék körüli átlagos inflációval számolunk 2022-ben, míg jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése” – mondta.
Bár a szakértő szerint jellemzően az egyszeri, egyedi ársokkokra (mint a rezsiszabályok átalakítása) egy jegybanknak nem érdemes reagálnia, ebben az inflációs környezetben ez átértékelődik.
„Nagy a veszélye ugyanis, hogy az inflációs várakozások tartósan magasan ragadnak, erősítve az ár-bér spirált, és az ilyen másodkörös hatások megtörése érdekében a jegybanknak igenis reagálnia kell az emelkedő inflációra” – tette hozzá.
Emiatt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) aligha lesz lehetősége érdemben lassítania a kamatemelési lépések mértékén. „Ugyanakkor a már bejelentett likviditásszűkítő intézkedések nagyban növelhetik a kamatemelések hatékonyságát. Ennek fényében a következő két hónapban 75-75 bázisponttal emelheti a kamatokat a jegybank” – mondta Virovácz Péter.
Az elemző szerint annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reálkamat-környezet, azaz a kamatok és a fő inflációs mutató különbözete – amely akár tartósan erősíthetné a forintot –, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 14-15 százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel.
Sok függ a hatósági áraktól
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 19 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A szakértő szerint a meglepetést az élelmiszerárak és az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának a várakozásoknál nagyobb áremelkedése okozta.
„Az inflációt további négy-öt százalékponttal emelheti, ha teljesen eltörlik az egyes élelmiszereket, valamint üzemanyagokat érintő árkorlátozást, ami idén 14,3 százalékos, jövőre pedig 14 százalékos átlagos inflációt eredményezhetne” – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen.
„A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, ami már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartásienergia-árak átlagfogyasztás feletti növelése” – tette hozzá.
Az elemző szerint a mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat.
„A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 22 százalékot, a háztartási energiaárak átlagos fogyasztás alatti befagyasztása nélkül pedig meghaladná a 25 százalékot” – mondta.
Az elemző úgy gondolja, hogy az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzött meg, míg esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvükben nem számítanak.
Itt a saját lista
A Szabad Európa tavaly szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Az elmúlt egy évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan negyven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellene a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén. Ezen belül az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben.
Az általunk figyelt áruházláncban a szeletelt és előrecsomagolt fehér kenyér ára 132 százalékkal emelkedett, de ötven százalékkal kell többet fizetni egy liter tejért, kilenc százalékkal a cukorért, 25 százalékkal a lisztért. Az általunk figyelt import kávé ára 28 százalékkal emelkedett, a vaj 117 százalékkal kerül többe, mint egy éve, a banán ára negyven százalékkal nőtt.
Az olívaolaj 44 százalékkal drágult, a vécépapír 48, míg a kóla 39, a csokoládé tíz százalékkal kerül többe. Egy mozijegy ára tíz, míg a cigarettáé 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Wiedemann Tamás
