Az Egyesült Államok egymilliárd dolláros katonai segítséget hagyott jóvá és indít útnak Ukrajna számára – közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Joe Biden elnök aláírta a Kongresszus által elfogadott 60,8 milliárd dollárról szóló – az ukrajnai támogatási keretet is tartalmazó -nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot.
A bejelentés szerint az újrainduló amerikai szállítások első eleme egyebek mellett légvédelmi rakétákat, HIMARS mobil rakétatüzérségi eszközökben használható lövedékeket, egyéb lőszereket, páncéltörő és precíziós eszközöket és járműveket tartalmaz.
„Egy erős üzenetet küldünk ma az amerikai vezető szerepet illetően, amikor támogatást nyújtunk Ukrajna harcához az oroszországi agresszióval szemben” – fogalmaz a külügyminisztérium közleménye.
A rendszeres amerikai fegyverszállítások és biztonsági segítségnyújtás 2023 vége óta szünetelt, amikor elfogyott az erre a célra a Kongresszus által korábban jóváhagyott költségvetési keret.
Egy szakértő szerint az Egyesült Államok a végtelenségig képes lenne finanszírozni Ukrajna háborús törekvéseit – írja a Ripost
Az orosz ukrán háború tavaly februári kirobbanása óta az Egyesült Államok eddig összesen 66,2 milliárd dollár értékben küldött katonai, humanitárius és gazdasági segélyeket Ukrajnának – írja nyilvánosan hozzáférhető adatokra hivatkozva a Washington Post amerikai napilap online kiadása. A portál elemzőcikke szerint ez hatalmas pénzmennyiség szinte példa nélküli az amerikai támogatások történetében, és egyedül a Marshall-tervhez – a második világháború utáni nyugat-európai helyreállítást finanszírozó csomaghoz – hasonlítható, melynek keretében összesen 150 milliárd dollárt küldött mai árfolyamon számolva az USA az öreg kontinensre.
Hogy kiderüljön, az Ukrajnának küldött 66 milliárd dollár valójában mennyire nagy összeg, a Washington Post összehasonlította, az Egyesült Államok mennyi támogatást adott a hagyományos partnereinek az elmúlt időben. Eszerint Izrael 8,6 milliárd dollárt kapott 2022-ben és 2023-ban, Egyiptom és Jordánia együttesen 6,2 milliárd dollárt, Tajvan pedig mindösszesen csak 300 millió dollárt.
Noha az Egyesült Államok számít a legnagyobb támogatónak, GDP arányosan más országok sokkal nagyobb mértékben támogatták Ukrajnát. Amerika mindösszesen a GDP-je 0,33 százalékát, míg Észtország például az 1,26 százalékát fordították Kijev háborús erőfeszítéseinek finanszírozására.
Michael O’Hanlon, a Brookings Institution agytröszt munkatársa szerint a háború előrehaladtával folyamatosan csökken Ukrajna finanszírozásának támogatottsága Amerikában. A Pew Research Center júniusi felmérése azt mutatta ki, hogy a republikánusok és a függetlenek 44 százaléka véli immáron úgy, hogy Amerika túl sok segélyt ad. O’Hanlon azonban rámutatott, hogy ilyen tempóban az Egyesült Államok a végtelenségig finanszírozhatná Ukrajnát, pénzügyileg ugyanis ez nem lenne megterhelő számára. „Örökké megtehetnénk. Ez gazdaságilag nem fenntarthatatlan. De valószínűleg politikailag már az” – fogalmazott.
Az Egyesült Államok legutóbb július végén jelentett be katonai segélycsomagot Ukrajna részére. A 400 millió dolláros támogatás elsősorban tüzérségi eszközökből, légvédelmi rakétákból és szárazföldi járművekből állt. A korábbi támogatási csomagokkal ellentétben ez a csomag nem tartalmazott kazettás bombákat.
A csomag finanszírozása a PDA nevű elnöki keretből történt. Ez lehetővé teszi Joe Biden számára, hogy vészhelyzetben a kongresszus jóváhagyása nélkül csoportosítson át árucikkeket és szolgáltatásokat az amerikai készletekből. A háború kezdete óta sorozatban ez volt 43. Ukrajnának szánt fegyvertámogatás Amerika részéről.
Az amerikaiak többsége már ellenzi, hogy a kongresszus további finanszírozást engedélyezzen Ukrajna támogatására az Oroszországgal vívott háborúban – derül ki a CNN új, az SSRS által végzett közvélemény-kutatásából. A közvélemény megosztott abban, hogy az Egyesült Államok már eddig is eleget tett-e Ukrajna megsegítésére.
Összességében 55 százalék szerint az amerikai kongresszusnak nem kellene további finanszírozást engedélyeznie Ukrajna támogatására,
míg 45 százalék szerint a kongresszusnak engedélyeznie kellene. 51 százalék szerint az USA már eddig is eleget tett Ukrajna megsegítésére, míg 48 százalék szerint többet kellene tennie. A 2022 február végi orosz invázió első napjaiban végzett közvélemény-kutatás szerint 62 százalékuk úgy vélte, hogy az USA-nak többet kellett volna tennie.
A pártok közötti megosztottság azóta a felmérés óta tovább nőtt. A demokraták és a republikánusok többsége már ellentétes állásponton van az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatos kérdésekben.
Vezető amerikai lap szivárogtatta ki, hogy az ukránok nem értek el kellő sikereket a nyugati kiképzéssel, így vissza kell térniük saját harcmodorukhoz, az viszont könnyen anyagcsatához vezethet, ami nem feltétlenül nekik kedvez. A hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő elmagyarázta, miért nem meglepő, hogy az ukrán katonák nyugati kiképzése nem hozta el az orosz vonalak áttörését. Elöljáróban annyit: nem a katonák képességeiben és bátorságában van hiány.
Az, hogy az ukránok most visszatérnek a posztszovjet harcmodorhoz, nem azt jelenti, hogy nem jó katonák, hanem hogy a haderejük nem alkalmas arra, hogy az amerikai taktikát sikeresen alkalmazzák – reagált a hirado.hu-nak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a New York Times amerikai lap azon értesülésére, miszerint az ukrán egységek kiképzése a nyugati taktikára nem váltotta be a reményeket a nyári ellentámadás során, ezért
Kijev visszatért a védekezés időszakában jól bevált harcmodorhoz, amely leginkább a tüzérségre hagyatkozik.
Horváth József (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)
A New York Timesnak nyilatkozó szakértők elmondták, attól tartanak, hogy az ukránok döntése anyagcsatát fog eredményezni. Horváth József viszont úgy vélekedett,
az anyagcsata már régóta tart és egyértelműen az oroszoknak kedvez.
„A nagy nyugati támogatás és az ukrán katonák hősies helytállása ellenére Kijev vesztésre áll” – fogalmazott. Hozzátette: „az offenzíva a mérhetetlen veszteségekhez képest elenyésző eredményekkel járt. Kétszáz négyzetkilométernyi terület került újra ukrán kézre a kilencvenezerből. Mindezért az ukránok hihetetlen árat fizettek.”
Mi hiányzik az ukránoknak az áttöréshez?
Horváth József szerint borítékolható volt, hogy bármilyen stratégiát vagy taktikát alkalmaznak az ukránok, légi támogatás nélkül sikeres áttörést legfeljebb csak óriási szerencsével tudnak majd végrehajtani.
„A huszadik század közepe óta klasszikus értelemben vett háborút légi fölény kialakítása nélkül nem lehet megnyerni.”
Az ukrán csatatér nem Vietnam, ahol az amerikai légi fölény a vártnál kevesebb eredményt tudott csak elérni. „Ez a nyugati szakértők számára is látható volt az első perctől kezdve” – mondta.
Ukrán katonák Grad rakéta-sorozatvetõvel lõnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Bahmut térségébe húzódó frontvonalnál 2023. júlus 12-én (Fotó: MTI/AP/Roman Chop/Roman Chop).
Adódik a kérdés, mi a helyzet az ukránok modern légvédelmi fegyvereivel? Miért nem tudják vele semlegesíteni az orosz légi fölényt?
„Az oroszok tudatosan támadják az ukrán nagyvárosokat a levegőből, azért hogy kijevi hadvezetés a modern, nyugatról kapott légvédelmi fegyvereit ne csoportosíthassa át a frontvonalra. Ez ráadásul az anyagháború része is. Az arányok nagyjából úgy néznek ki általában, hogy az ukránok kilőnek egy több százezer dolláros rakétát egy négyezer dolláros drónra”
– öntött tiszta vizet a pohárba a biztonságpolitikai szakértő.
Hozzátette: mindennek már látszik az eredménye. Megfigyelhető ugyanis, hogy az orosz harci helikopterek egyre bátrabban és egyre nagyobb hatékonysággal jelennek meg a frontvonalon, és egyre komolyabb veszteségeket okoznak az ukránoknak.
Nyugodtan vehetik üzenetnek a The New York Times cikkét
Horváth József úgy vélekedett, nem véletlen, hogy mi szivárog ki és mi jelenik meg vezető amerikai lapokban a háborúval kapcsolatban. A biztonságpolitikai szakértő szerint üzenet értéke van, hogy a New York Times arról ír, hogy az ukránok a jelentős amerikai segítség ellenére is rosszabb eredményeket értek el az ellenoffenzívában, mint amire előzetesen lehetett számítani.
Ukrán katonák BM-21-es Grad rakétavetõvel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut közelében húzódó fronton 2023. június 21-én (Fotó: MTI/AP/Irina Ribakova).
„Ez üzenet. Nem csak az ukránok irányába, hogy lehűtsék vele Kijev várakozásait, és a követelőzéseik hangerejét lentebb tekerjék, de a belföld felé is. A Biden-adminisztráció szeretné az amerikai közvéleményt újrapozícionálni a háborúval kapcsolatban. Ahogy közeledünk az elnökválasztás startvonalához, a Biden-kormány igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus veszteseként tűnjön fel. Másrészt kongresszusi támogatás kell ahhoz, hogy újabb költségvetési összegekhez jussanak hozzá, miközben az Egyesült Államokat saját hitelminősítői minősítik le. A katonai és politikai problémákon felül az USA most egy súlyos gazdasági problémával is szembesült, ez a három együtt már bőven sok a jóból” – magyarázta.
