Futótűzként terjed a hír, hogy Romániában már többet lehet vásárolni a minimálbérből, mint Magyarországon, és hamarosan mindenféle összehasonlításban jobbak lehetnek nálunk.
A TV-ben, rádióban, és vacsora közben is arról van szó, hogy a román minimálbér idei 30%-os emelése olyan nagy volt, hogy simán elhúznak mellettünk. Mielőtt azonban összecsomagolnánk, és elindulnánk keletre, lássuk inkább a tényeket – írja a Portfolio.
Miből adódik a tévedés?Az egész régióban jelentősen nőnek a minimálbérek az elmúlt években, amiből valóban kiemelkedik a román növekedés. Az Eurostat friss adatai szerint 2018-ban 408 euróra nőtt a havi bruttó minimálbér Romániában az Eurostat adatai szerint, a 30%-os emelkedéssel pedig valóban tekintélyt parancsol, hiszen Magyarországon „mindössze” 8, Lengyelországban pedig 5%-kal növekedett a legkisebb bér (euróban számolva).
Sokan bemutatták az uniós statisztikai hivatal vásárlóerő-paritással korrigált bruttó béradatait is, ez alapján a 808 eurós román minimálbér már érdemben megelőzi a 743-as magyart (PPS-ben). A PPS-ben kifejezett bruttó minimálbér a tavalyi év második feléhez képest Romániában 200-as, nálunk mindössze 60-as emelkedést jelent.
Ez alapján egyszerű a következtetés: Romániában már jobban élnek a legkisebb bért keresők, mint nálunk.
Ez az összehasonlítás azonban hibás és értelmetlen.
Az összevetéssel két probléma is van:
- A bruttó bérek vásárlóerő-paritáson való összehasonlításnak a világon semmi értelme nincs a munkavállaló szempontjából, hiszen az adóterhek országonként eltérnek (és évről évre változhatnak is), és csak a nettót (az adózott jövedelmet) lehet elkölteni a boltban.
- A nettó minimálbér Romániában a bruttónál sokkal kisebb mértékben nőtt 2018-ban. A bruttó emelés ugyanis csak azért óriási, mert az idei évtől a bérre rakódó munkáltatói járulékok (csaknem teljesen) megszűntek, és ezt a közterhet a munkavállalói járulékok vették át. Vagyis az emelés egy része egyszerűen a bruttó minimálbér adótartalmának emelkedését jelenti.
Lássuk a tényeket!Romániában tehát több mint 30%-kal nőtt a bruttó minimálbér 2018-ban, így elérte az 1900 lejt. Ez valóban óriási emelés a tavalyi 1450 lejes minimálbérhez képest. A baj csak az, hogy ebből a munkavállalók kevesebbet érezhettek, a levonások után 1160 lej üti a markukat a 2017 második felében látott 1065 után, ami 9%-os emelkedés. (A növekedést egyébként a jövedelemadó csökkentése is támogatta.)
Vagyis a nettó minimálbér Romániában 250 euró, miközben Magyarországon a 300 eurót közelíti (egészen pontosan 296 euró),
ami továbbra is azt mutatja, hogy hazánknak érdemi előnye van a dolgozó számára is releváns bér tekintetében.
A nettó minimálbér Románia esetében 78 ezer forintnak felel meg, miközben az idei évben a nettó magyar minimálbér 91 770 forint.
Az ország új miniszterelnöke, Viorica Dancila a közelmúltban azt mondta, hogy a román minimálbér 2020-ra haladja meg a 300 eurót. Az pedig nagyon valószínű, hogy addig Magyarországon is tovább nő a minimálbér, úgyhogy még nem most fognak beérni bennünket a nettó minimálbérben.
Romániában azonban valóban alacsonyabbak az árak, mint Magyarországon, ezért érdemes ezt figyelembe venni.
A béreket az eltérő árszínvonallal korrigálva azt láthatjuk, hogy a román minimálbérrel szemben minimális, 3-6 ezer forint, vagyis 10-20 euró előnyünk lehet. Szlovákiának pedig még nagyobb előnye van, hiába érte utol őket is bruttóban Románia.
Vagyis az állítás, hogy a román minimálbér többet ér a boltokban, mint a magyar, nem igaz, de a vásárlóerő-paritásos értékek már valóban nagyon közel esnek egymáshoz.
Ez pedig azért van így, mert Romániában az elmúlt években gyorsabban nőtt a minimálbér, mint a régió többi országában.
Az Eurostat elérhető adatai alapján azonban az is látható, hogy ennek megvan a böjtje. Amíg 2010-ben még csak a dolgozók 4,4%-a keresett kevesebbet Romániában, mint a minimálbér 105%-a, addig 2014-ben már 14,3%-ra nőtt a számuk. Magyarországon ez rendre 4,4, illetve 5,6%, Lengyelországban 9,9, illetve 11,5%, Szlovákiában pedig 4,7, illetve 2,3% volt. Ráadásul a román gazdaságot egyre többen látják túlhevültnek, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a nagy béremelkedés sokáig folytatódik.
Forrás: infostart.hu
Képek: Hirmagazin.eu
