A szabadságot mindenki máshol tölti, az otthonától próbál kicsit elszakadni valahol a természetbe vagy valamilyen nyugisabb környezetben pihenni. A természetbe vágyóknak ajánljuk figyelmébe ezt a cikket, hogy majd az esti sütögetéseknél minden könnyedén és szakszerűen menjen a tűzgyújtással. Természetesen nincs az a férfi, aki nem tudna tüzet rakni, de itt megosztunk veletek pár ötletet, amivel még könnyebben mehet majd a munka neheze.
A szabadban való tűzrakás előtt fontos megemlíteni és figyelembe venni néhány írott és íratlan szabályt is, mellyel a saját és a környezet épségét is óvjuk. Mielőtt elkezdenénk megrakni a tüzet a kijelölt helyet tisztítsuk meg minden éghetőtől a helyet a tűzrakás körül 1.5 méteres körzetébe. Ha van rá lehetőség és nincs kiépítve megfelelő tűzgyújtó hely, akkor rakjuk körbe kövekkel a kijelölt helyet, ez a széltől is óvja a tüzet és a parázs a helyén marad. A biztonság érdekében jó, ha akad a közelben, illetve kéznél az oltáshoz megfelelő víz vagy akármi, illetve mondani sem kell, a tüzet ne hagyjuk felügyelet nélkül. Mindig legyünk figyelmesek az oltásnál, ne spóroljunk a vízzel, ha oltásról van szó, és még ha indul is az eső, akkor is oltsuk el mi a tüzet. Ne hagyjuk a természetre, mert sokszor becsap minket és egy kis szellő is nagy bajokat okozhat.
Maga a tűzrakás kétféle lehet, ez a két módszer a lehető legegyszerűbb. Az első módszer a toronyhoz hasonlítható: két fadarabot egymáshoz közel elhelyezünk, majd ezekre először vékony, vagyis gyújtós fát tegyünk keresztbe majd egyre vastagabbat. Természetesen nem kell egy nagy tornyot építeni, de mindig figyeljünk arra, hogy az alsó fára keresztbe tegyük a következőt, így kap megfelelő mennyiségű oxigént a tűz és könnyedén meggyúl. Ne feledkezzünk meg alulra természetesen papírt tenni, amit könnyedén meggyújtunk, bár ha jól megvan építve egyetlen gyufával is meggyújtható.
A második módszer a gúla kialakítása, vagyis: először a könnyedén összetekert papírt helyezzük az alapra, majd erre rá a gyújtóst, fölé pedig szépen gúla alakba helyezzük el az egyre vastagabb fákat, figyeljünk oda, hogy mindig kapjon levegőt a tűz és ne építsük be teljesen.
A tűzgyújtásra is kitérünk, természetesen a legegyszerűbb, ha van nálunk gyufa, van gyújtó, de ha nincs akkor sem kell elkeseredni. Az egyik legkönnyebb módszer a nyári időkben, ha szemüveggel, vagy nagyítóval próbálkozunk, helyezzük a lencsét úgy, hogy a fény a papírra fókuszáljon és pillanatok alatt ég a tűz. Szemüveg esetén csak pluszossal kivitelezhető.
Azonban ha nagyítóval se és szemüveggel sem rendelkezünk, akkor bizony nehezebb a dolgunk, de még mindig van megoldás. A filmekben látott fúrótechnika: nem egy könnyű feladat, de kitartással meg lehet csinálni. Két fadarabot gyűjtsünk össze az első lesz a talp, ami kb. 30-50 cm hosszú legyen és széles, hogy tudj bele faragni egy ék alakú vájatot. A második fa inkább kis pálca legyen vékony kb. 1 cm átmérőjű és fél méter magas. Ezt a pálcát kell majd az ékbe forgatni minél gyorsabban, míg füstölni nem kezd, ha füstöl, kapcsolunk rá még jobban. Mielőtt elkezdjük a műveletet, gyúrj egy kis golyót száraz fűből. Ha megvan minden, akkor mehet a vájatba egy kis kéregdarab. Helyezd el, majd a talpat szorítsd le, hogy ne mozogjon. Helyezd a vájatba a pálcát és felül a két tenyereddel fogd meg, majd kezd el forgatni, mintha fúrnál, füstölni fog, ha a vájat tele van már füstölgő porral öntsd ki egy kupacba majd finoman fújd míg izzani nem kezd. Ha ez is megvan, akkor a faszenet helyezd a kis golyóba és fújd óvatosan. Kész is! Azonban a legjobb tanács, ha tüzet akarunk gyújtani: mindig legyen nálunk gyufa vagy gyújtó!
Forrás: delina;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
