A község Baranya megye középső részén, Pécstől délkeletre fekszik. Megközelítése közúton lehetséges, mégpedig a Pécset Moháccsal összekötő 57-es számú főúton belvárdgyulai leágazással Olasz településen át. Hásságy távolsága Pécstől 13 km. A tájegységet az 57-es számú főút a 2131 km-ig terjedő szakasza szeli ketté.
Hásságy Baranya aprófalvai közé tartozik. A falut halastó és közút határolja
A település infrastrukturális ellátottsága baranyai viszonylatban az átlagosnál jobb, aprófalvas összehasonlításban pedig kiváló. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya napjainkban teljes, szennyvízcsatornával is rendelkezik. A kommunális szilárd hulladék gyűjtése szervezett, amit egyéni vállalkozó végez. A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya igen magas, 67°,6. A családok 90%-a telefonnal rendelkezik, ez baranyai viszonylatban is bőven megállja a helyét. Kiépítettük a helyi kábeltelevíziót is, és a csillagpontos hálózaton keresztül az internet hozzáférés is biztosított. A háziorvosi, a védőnői, az állatorvosi, ellátás megoldott.
A községben óvoda és általános iskola nincs, a körzetesítésekkor Olaszhoz csatolták. A településen művelődési ház működik. Benne több alkalmi rendezvényt tartunk, pl. lakodalmakat, bálokat, német nemzetiségi hagyományokat őrző műsorokat is, Híres a német nemzetiségi tánccsoportunk. Már felléptek a németországi Landshut településen, de a pécsi és a környező községekben szervezett rendezvényeken is rendszeresen szerepelnek. A hásságyi és az olaszi önkormányzat közösen finanszírozza az együttest, tekintettel arra, hogy olasziak is fellépnek benne. A könyvtár mellett sportpályát is fenntartunk. A polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, az ifjúsági klub és a művelődési ház egy épületben működik. Ebben az épületegyüttesben működik a mozgókönyvtár színvonalas könyvállománnyal és lehetőség van ingyenes internet hozzáféréshez is 3 db. korszerű számítógépen. A könyvtári és közösségi szolgáltatások nyújtásában a Csorba Győző Megyei Könyvtár nyújt segítséget.
Rövid történeti ismertetés
Hásságy a megyeszékhelytől délkeletre a Baranyai dombság területén, gyönyörű táji környezetben fekvő úgynevezett kétutcás völgyi falu. Jellegzetes településszerkezete, típusa lehetett a XVIII. sz.-i német telepes falvaknak. Egyes források szerint a település neve 1058-ban, más adat szerint 1068-bankelt iraton található először, Hashag-ként leírva, amiről feltételezik a kutatók, hogy hársakkal benőtt helyet jelent.
A Győr nemzettségbeli Óvári Konrád birtoka a terület a XIII. sz. végén. Konrád 1925-ben Olasz – Hásságy és Hidor falu között alapította a Szt. László monostort, a pálos rendi szerzeteseknek.
1333-ban önálló plébániája volt a közösségnek, az 1333-1335-évi tizedjegyzék szerint. 1515-ben a kolostor ajándékba kapja a falut, amely feltehetően a jelenlegi településtől délre terült el, Hidor falu irányába. A török időkben elnéptelenedett, a hódoltság végére azonban újból lakottá vált a terület. Ekkor a boszniából érkező ráczok, a hagyomány szerint a jelenlegi településtől észak-nyugatra lévő „Hátsó Rác-högy”-ön telepedtek meg.
Az 1695-ös adóösszeírás szerint a falu magyar földesura, a Zrínyi csaláád volt. A település később a kincstárhoz kerül vissza, majd 1732-től Pálffy birtok.
A Rákóczi szabadságharc után a rácok többsége elhagyta a területet. A német telepesek 1740 körül érkeznek és a templom fölött építettek házakat, „Schwabendorf” a mai Kossuth L. u. északi részén, majd később tőle nyugatra alakult ki a másik utca a patak völgy tulsó felén. Ez az úgynevezett „Raizedorf”. Ezt a területet a ma még itt élő rácok lakták.
Az első fából készült templomot 1756-ban szentelik. A ma is álló templomot, az akkori falu szélén – ma közepén- 1763-ban szintén páduai Szt. Antal tiszteletére szentelték fel.
A falu észak-nyugati végén a fennsík szélén szép táji háttérrel áll az 1769-ben Szt. Rókus tiszteletére szentelt kápolna.
A település földesura 1780-tól gróf Batthyányi Fülöp. Ez időben a község lélekszáma már 400 fő körül van.
A XIX. sz. első harmadában – 1828. évi adat – Hásságy tiszta német falu. A földművelésből, bortermelésből élő település jelentős szőlő területekkel rendelkezik. 1850-ben Hásságyon 3600 akó bor termett.
A település fejlődését jelzi, hogy 1869-ben 70 épület van, amelyből 3 középület és 67 magántulajdonú.
Egy 1837-es adat szerint szabályosan magaslatra építve 77 lakóház található a községben és 2-3 kivételével már mind cserépfedésűek.
1880-ban 20 iparos működik a faluban.
A szőlőhegyen a terjedő filoxéra megállításáért fohászkodva 1890-ben építették, illetve szentelték föl a Szt. Háromság kápolnát.
1899-ben Gazdasági olvasókör kezdi meg működését. 1891-ben Pásztorház és kocsma épül.
1908-ban versenytárgyalást hirdetnek községi tanácsterem és táncterem, mészárszék, vágóhíd, fogda és csendőrszoba építésére.
A község villamosítása 1928-ban fejeződik be. A lakosság száma 1938-ban 614 fő.
1940-ben megyei határozat született az Olasz – Hidor – Hásságy – Ellend bekötőút megépítésére. A második világháború utáni időben elhagyta a falut néhány német család, ugyanakkor a felvidékről és Jugoszláviából kitelepített magyar családok érkeztek.
Cím: Hásságy Kossuth utca 20.
Tel: +36 (69) 358 108
E-mail:
Web: www.hassagy.hu