A kétezres évek elején vált feltűnővé a fecskék rohamos fogyatkozása.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felmérései szerint 2015-re a füsti- és molnárfecske állomány a felére csökkent, a tiszai partifecskéknek pedig mindössze a 10 százaléka maradt meg a korábbiakhoz képest. Szerbiában is a felére csökkent a fecskeállomány – hangzott el az M1 Világhíradójában.
A törökfalusi család tanyáján minden reggel fecskecsivitelésre ébrednek.
Ezen a tanyán hozzávetőlegesen 300 füsti fecske lehet. Nem véletlen, hiszen csaknem hatvan szarvasmarhát tartanak. A hagyományos fagerendás istállóban pedig jó fészekelőhelyet találtak.
„Én úgy tapasztalom, hogy a fecskefészkek száma évről évre nagyobb, jelenleg 48 aktív fecskefészkünk van, tehát 48-ban laknak illetve költenek”. – mondta el az M1 stábjának Kis Bicskei Norbert.
Most a fészkekben az első költés várja a táplálékot. A fecskék évente két fészakalja tojást keltenek ki.
A néphit úgy tartja, hogy amelyik házhoz megérkeznek tavasszal a fecskék, a családra szerencsét hoznak. Erre a tanyára minden tavasszal elsőként 3-4 fecske érkezik, majd néhány nap múlva a többiek is megjönnek.
A kimutatások szerint Szerbiában a felére csökkent a fecskeállomány, éppen ezért a Szerbiai Madártani és Madárvédő Egyesület minden évben pályázatot hirdet a legfecskebarátabb családok számára. Idén Kis Bicskeiék nyerték el ezt a címet.
Egyetlen fecske itt tartózkodása alatt másfél kilogrammnyi rovart fogyaszt el, köztük a betegségeket terjesztő szúnyogokat is. Ha az elmúlt tíz évben tapasztalt arányban fogyatkoznak ezek a kecses és elegáns, de ugyanakkor nagyon hasznos madarak, akkor tíz év múlva már mutatóban is alig marad belőlük.
Fogyatkozásuk oka a klímaváltozás mellett, hogy eltűntek a kisgazdaságok és ezzel megszüntek a fészekrakásra alkalmas helyek. A felnőtt egyedek élettartama alig négy év. Az egyéves fiókák elhalálozási aránya 70-80 százalék.
A címlapfotó illusztráció.
mti, m1
