30.3 C
Budapest
2022. július. 2. szombat

Három vasutas felelőtlensége küldött halálba 43 ártatlan embert

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Ha a mendei forgalmi szolgálattevő nem zavarodik össze egy pár napja üzembe helyezett biztosítóberendezéstől, ha a békéscsabai vonat mozdonyvezetője nem gyűri sapkájába az el nem olvasott és neki kiadott rendelkezést, akkor nem hal meg 43 ártatlan ember 1968. december 22-én a Pest megyei Mendén egy vasúti balesetben.

Tegnap múlt ötven éve, hogy megtörtént az a katasztrófa, amelyre most ezzel az írással emlékezünk meg.

1968. december 22. vasárnapra esett. Két nappal voltunk karácsony előtt, december 21-e szombat, még munkanap volt, éppen ezért másnap nagyon sokan indultak haza az ünnepekre. A MÁV-nak több vonalon is mentesítő vonatokat kellett forgalomba állítania.

A Keleti-pályaudvarról 16.15-kor indult el az a békéscsabai személyvonat, amely szintén mentesítő vonat volt, azaz, ha nincsenek a karácsonyi ünnepek, nem közlekedett volna. Ez a vonat a Budapest-Újszász-Szolnok vonalon át közlekedett (a békéscsabai vonatok a mai napig erre járnak, míg a Debrecen-Nyíregyháza irányába közlekedő szerelvények Monor és Cegléd érintésével érkeznek meg Szolnokra). Az indulás után 50 perccel, 17.05-kor Mende és Sülysáp között, az akkor még meglévő pusztaszentistváni őrháztól mintegy 150 méterre a személyvonat a nyílt pályán összeütközött egy tehervonattal. A tehervonatot egy Diesel-mozdony vontatta, míg a békéscsabai személyvonatot egy gőzmozdony.

A tehervonat kocsija a személyvonat tetejére esett

Az ütközés hevességére jellemző volt, hogy a tehervonatból 13 kocsi, a személyvonatból pedig 3 kocsi kisiklott. Döbbenetes, de a tehervonat szerkocsija a szemből jövő személyvonat első kocsijára felfutott, akkora volt az ütközés ereje. A mentés nem sokkal a borzalmas tragédia után kezdődhetett meg, de az ebben résztvevők szinte az orrukig sem láttak a hatalmas ködben.

December 23-án hajnalra annyit lehetett tudni, hogy 18 ember egészen biztosan meghalt a balesetben (a halottak száma végül 43-ra emelkedett). A mentésben a Budapestről a helyszínre érkező mentők mellett egy közeli szovjet laktanya katonái is részt vettek. Ők egy tankot is magukkal hoztak, amely segített a vontatásban, illetve az összetört, egymás alá gyűrődött vasúti kocsik széthúzásában. A politikusok közül elsőként Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter érkezett meg Mendére. Vele tartott a MÁV akkori vezérigazgatója, Rödönyi Károly, aki egyben miniszterhelyettesi beosztásban is dolgozott.

Tűzoltók és szakemberek az összeroncsolódott vasúti kocsikat vizsgálják Mende és Tápiósüly között, ahol előzőleg személy- és tehervonat ütközött össze. FORRÁS: MTI/KÁCSOR LÁSZLÓ

Az ország közvéleménye elsőként a TV-Híradóból értesült a tragédiáról. A hír a műsor közben érkezett, a műsorvezető az adás menetét megszakítva számolt be az eseményekről. A másnap, 1968. december 23-án megjelent napilapok közül a Népszabadság címlapjára a baleset ténye nem került ki, de a Magyar Nemzet és a Népszava sem hozta címlapon a tragédia tényét. A Népszabadság 8. és 9. oldala, az úgynevezett híroldalak lapzártája éjfél után következett be, így a lap másnap reggeli kiadásában egy, a 9. oldalon elhelyezett negyedoldalas cikkből kaptak tájékoztatást a lap olvasói.

A tévében és a rádióban riasztják a baleseti sebészeket

Sokkal részletesebb írást közölt december 23-i kiadásában a Magyar Nemzet. A lap beszámolt arról, hogy az Országos Traumatológiai Intézet valamennyi orvosát azonnali szolgálatra rendelte be az intézmény vezetője, dr. Szántó György. A kórház igazgatójának közleményét szintén a TV-Híradóban olvasták be, majd ezt átvette a Magyar Rádió is, ahol az összes híradásban óránként ismételték, hogy valamennyi orvos azonnal jelentkezzen a Mező Imre úton lévő kórházban. 20.40-re rengeteg orvos érkezett a kórházba, miközben annak folyosóján a Magyar Nemzet riportere megszólította a 16 éves Szabó Andrást, a baleset egyik túlélőjét. Szabó a karácsonyi ünnepekre igyekezett haza Mezőtúrra. Ő ezt mondta a lapnak:

Azt hiszem, hogy éppen aludtam a (vasúti) kocsiban, amikor óriási csattanásra riadtam fel. Valami, vagy valaki a lábamra zuhant, a villanyok kialudtak. Rendkívül erős fájdalmat éreztem, később csak a mentőautóban tértem magamhoz.”

Az 1968. december 22-i esti Híradó az adásmenetet megszakítva számolt be a mendei balesetről. FORRÁS: FORTEPAN

December 22-e, este 21 óra. A Traumatológiai Intézet földszinti műtőjében drámai küzdelem folyik az 54 éves mozdonyvezető, Papp László életéért. Ő vezette a csabai személyvonatot. Az orvosok emberfeletti munkával mentették meg a mozdonyvezető életét.

Az acélszerkezet kettévágta az embereket

Eközben Mendén a szinte áthatolhatatlanul sűrű ködben nagyon vontatottan haladt a mentés.Az összeroncsolódott vasúti kocsikból a sérültek folyamatos jajveszékelését lehetett hallani. Éppen ezért a mentés kezdetén nem használták a helyszínre hozott lángvágókat, mert attól féltek, hogy azzal újabb sérülést okozhatnak a roncsok közé szorult embereknek. Több utas testét gyakorlatilag kettévágta az összeroncsolódott vasúti kocsik acélszerkezete. Ezeket a kocsikat néhány évvel korábban helyezték üzembe. A szakértők szerint, ha a régi, favázas kocsik futnak, akkor sokkal kevesebb lett volna az áldozat.

A vasúti kocsik acélszerkezete szinte kettévágta a bent rekedt embereket. FORRÁS: MTI/KÁCSOR LÁSZLÓ

Ennyit lehetett tehát tudni a baleset után közvetlenül. Csak másnap, vagyis december 23-án, hétfőn kora délután tudták az összes holttestet kihúzni a teljesen összeroncsolódott kocsikból. A hivatalos jelentés úgy szólt, hogy a mendei balesetben összesen 43 személy vesztette életét. A katasztrófa után megalakult balesetvizsgáló bizottság első gyorsjelentésében azt írta, hogy felelősség terheli Szántai Ferencet, Mende állomás forgalmi szolgálattevőjét és Papp László mozdonyvezetőt is. Szántai Ferencet a rendőrség azonnal őrizetbe vette. A jelentés szerint a mendei vasutas súlyos mulasztást követett el, mert az állomás biztosítóberendezését helytelenül kezelte, ezzel pedig a Békéscsabára közlekedő személyvonatot helytelen vágányra irányította. Papp László mozdonyvezető ott követte el a szabálytalanságot, hogy a Keleti pályaudvaron a számra átadott írásbeli jelentést nem olvasta el (azt olvasás nélkül azonnal a mozdonyvezetői sapkájába gyűrte), így nem tudta, hogy szabálytalanul halad át Mende állomáson, és nem vette észre, hogy helytelen vágányon közlekedik.

Szétégett, majd megfagyott holttestek

A Traumatológiai Intézetben sebészként dolgozó Dr. Nemes György így emlékezett vissza az eseményekre. “Bementünk spontán is többen a kórházba, miközben az intézet akkori vezető professzora, Szántó Tibor közleményét a tv és rádió folyamatosan közölte. Ebben azt mondták, hogy minden orvos menjen be. Az első órákban alig hoztak sérülteket.

Késő este a kórház Pobedájával kimentünk a helyszínre, ahol nagy káosz, köd és sötétség volt. Az összetört vasúti kocsik és az egymásnak ment gőzmozdony, valamint a Diesel-mozdony a mindkét oldalon magasra épített vasúti töltés között voltak. A mentés nehéz volt, mert nem lehetett jól megközelíteni a baleset helyszínét. Volt olyan halott is, aki megégett a kiáramló gőztől, és aztán a nagy hidegben megfagyott. Sok halottat láttunk. A honvédségi vontató is megérkezett, a mentésben a szovjet katonák is segítettek. Az egyik vontató a töltésen átvezetett drótkötéllel húzta szét az összetört kocsikat.”

Mi történt a bíróságon?

Ugorjunk most előre három hónapot az időben. 1969. március 25-én a Pest megyei bíróságon kezdődött meg a mendei vasúti baleset ügyének a tárgyalása. “Az orvos-pszichológus szerint Szántai nem rendelkezett gyors helyzetfelismeréssel” – írta a helyszínről tudósító Pest Megyei Hírlap. A jelentés így folytatódott: “megnyúlt nála az érzékelés, döntés és cselekvés folyamata. A pszichológus szerint a vasutas alkalmatlan volt feladatára.”

Az egész tárgyalást lezavarták öt nap alatt, mert a bíróság Ács András tanácsa 1969. március 31-én már ítéletet hirdetett.

Rödönyi Károly a mendei vasúti baleset idején a MÁV vezérigazgatója volt, FORRÁS: MTI/BAJKOR JÓZSEF

Szántai Ferencet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés halmozott bűntettében, és ezért 9 évi szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként pedig 8 évre eltiltotta őt a munkavégzéstől. A bíróság elrendelte, hogy Szántait a legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetbe szállítsák, ugyanakkor a baleset óta eltelt időt a büntetésébe beszámította.

Egy mendei ember összeomlása

Szántai Ferenc 1943-ban lépett be a MÁV-hoz, kezdetben vasúti munkás volt, majd raktárnok lett. A segédtisztképzői iskola elvégzése után munkáját minden alkalommal pontosan látta el. Talán ezért, talán másért, de 1962-ben hirtelen és soron kívül léptették elő, majd 1966-ban kiváló dolgozó lett.

A bajok ezután kezdődtek.

Az addig kiválóan dolgozó Szántai ellen két fegyelmi vizsgálatot is indítottak. Az első alkalommal, 1967 tavaszán olyan vágányra akart behozni egy vonatot, amelyen egy másik szerelvény várakozott. Itt csak azért nem történt baj, mert a mozdonyvezető vészfékezéssel meg tudta állítani a vonatot. A második esetben Szántai indokolatlanul állított meg egy gyorsvonatot.

Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter (a mikrofon előtt) az elsők között érkezett a mendei baleset helyszínére. FORRÁS: MTI/HADAS JÁNOS

A balesetet okozó vasutas vallomásában arról beszélt, hogy a forgalmi szolgálattevőként a rá nehezedő munka felelősségével nem tudott megbirkózni, és kérte, hogy helyezzék más, kisebb felelősséggel járó beosztásba. A MÁV illetékes vezetője a kérést tudomásul vette, az áthelyezés 1969. január elsején történt volna meg. Szántai Ferencet személypénztárosnak akarták áthelyezni. Kilenc nappal a mendei tragédia után. Ha ezt az áthelyezést már akkor megteszik, amikor Szántai kérte, minden bizonnyal nem hal meg 43 ember a balesetben.

Hihetetlen okok előzték meg a tragédiát

A szörnyű katasztrófa egészen banális okok miatt következett be. Tudni kell, hogy ezen a szakaszon a hatvanas évek második felében komoly felújítás zajlott. Pár nappal a tragédia előtt adták át a mendei állomás új biztosítóberendezését, amelynek kezelését Szántai Ferenc természetesen tanfolyamon sajátította el. Ennek ellenére a forgalmi szolgálattevőt december 22-én megzavarta az új berendezésés az, hogy két napja ezen a vonalszakaszon már nem egy, hanem két vágányon zajlott a közlekedés.

A mendei állomásnak öt vágánya volt. Az elsőn egy mozdony tartózkodott. A negyediken egy nagykátai személyvonat várakozott. Az ötödiken egy tehervonat állt. A budapesti menetirányító telefonon arra utasította a mendei szolgálattevőt, Szántai Ferencet, hogy a békéscsabai személyvonatot engedje el, a nagykátai majd ezek után indulhat. Szántai nyugtázta az utasítást, ebben a pillanatban jelentkezett be a sülysápi forgalmista, aki engedélyt kért arra, hogy Budapest irányába elindíthassa az 5565-számú tehervonatot. Szántai erre megadta az engedélyt.

A pánikba esett vasutas rossz helyre telefonált

Szántai a békéscsabai személyvonatot tehát helytelen vágányra terelte, ezt a berendezés fénycsíkja jelezte ugyan, de ő ezt nem vette figyelembe, mert azt gondolta, hogy az újonnan átadott berendezés elromlott. Elkerülte a figyelmét, hogy a berendezés nemcsak fénycsíkkal, hanem csengőszóval is jelezte a hibát. A két vonat így gyakorlatilag akadálytalanul haladt szembe egymással ugyanazon a vágányon, már túl Mendén. A mendei állomáson nem megálló, hanem áthaladó békéscsabai személyvonatot Szántai az épület előtt fényjelzéssel engedte tovább (kihaladás közben menesztette) – ha ekkor megállítja a szerelvényt, nincs baleset. Amikor Szántai ráeszmélt, hogy mi történt, pánikba esett.Lett volna még egy utolsó lehetősége, hogy telefonon riassza a pusztaszentistváni térközben szolgálatot teljesítő vasutast. Szántai azonban az ellenkező irányba eső, gyömrői állomásra és az ottani térközbe telefonált, ott nem volt vonat. A tragédia néhány másodperccel később bekövetkezett, pont akkor, amikor a gyömrői térközben éppen felvették a telefont.

Szántai Ferenc telefonál

Kevéssel a baleset bekövetkezése után hangzottak el a telefonban Mende állomás forgalmi szolgálattevőjének a szavai: „Jöjjenek, kérem, azonnal! Borzalmas hibát vétettem! Az egész életem és minden elveszett! A 6616/a. sz. vonat a helytelen vágányra haladt ki és összeütközött az 5565. számú vonattal!”

Forrás: Vasút, 1969/12. szám 14. oldal
A magyar mentők munkáját szovjet katonák is segítették Mendén, FORRÁS: MTI/KÁCSOR LÁSZLÓ

Kovács Imre, a MÁV Vasúti Főosztály vasútüzem-biztonsági osztályának vezetője volt a vizsgálóbizottság első embere. A baleset után ő volt az első, aki beszélni tudott Szántai Ferenccel. A magán kívül lévő mendei vasutas a következőket mondta neki:

Kihagyott az agyam. Egyszerűen elfelejtettem, hogy azon a vágányon két vonat van, mert nem szoktam még meg, hogy két napja itt már két vágányon megy a forgalom.”

A mozdonyvezető elképesztő felelőtlensége

Egészen elképesztő az, amit a békéscsabai mentesítő személyvonat gőzmozdonyának vezére, Papp László ebben az esetben elkövetett. Ő, valamint a mellette szolgálatban lévő Csüllög Endre segédfűtő a Keleti pályaudvaron az indulás előtt írásban kapta meg azt a rendelkezést, hogy Mende és Sülysáp között fokozottan figyeljenek arra, hogy helyes vágányon haladnak-e, hiszen ott két nappal korábban adták át a forgalomnak a két vágányon zajló közlekedést.

A baleset idején még nem volt sűrű a köd. A segédfűtőnek Mende állomáson figyelmeztetnie kellett volna a mozdonyvezetőt, hogy az áthaladás idején csökkentse a sebességet 15 km/órára. Ez a figyelmeztetés is elmaradt, a vonat 40 km/h-s sebességgel rohant a végzete felé.

A MÁV M62-es sorozatszámú Diesel-mozdonya. Ugyanilyen vontatta a békéscsabai személyvonattal összeütköző tehervonatot. FORRÁS: FORTEPAN

A tehervonatot továbbító Diesel-mozdonyon ketten teljesítettek szolgálatot, a mozdonyvezető, Szádvári Béla és a vonatvezető Kósa Gábor. Ők döbbenten észlelték, hogy velük szemben azonos vágányon halad feléjük a békéscsabai személyvonat. Az utolsó pillanatban vészjelzést adtak le, amikor pedig látták, hogy az összeütközés nem kerülhető el, akkor mindketten kiugrottak a mozdonyból. Így menekültek meg a biztos haláltól.

Papp László, a békéscsabbai személyvonat mozdonyvezetője:

“Köd volt, sötét, a látótávolság, ma már tudom, 200 méter. Mikor Mende után kinéztem a nagykanyarban, megláttam a két fénypontot. Ez vonat! Én nyolcvannal, a tehervonat 60-nal. Bevágtam a gyorsféket. A 200 méter már rövid volt hozzá. Koppanás. Olyan volt, mintha beszálltam volna a lányomék házában a liftbe, és az leszakad. Süllyedtem, süllyedtem, és egyszer hirtelen minden megállt. Ránk zuhant a csend.”

(Részlet a személyvonat mozdonyvezetőjének a visszaemlékezéséből; BMN, 1996.03.02-i szám 7. oldal)

A személyvonat gőzmozdonyán lévő háromfős személyzet két tagja, Papp László mozdonyvezető és Csüllög Endre segédfűtő a csodával határos módon maradt életben. Ugyanakkor eltűnt Pataj Ferenc fűtő. Az ő holttestét csak a mentés második napján, december 23-án több mázsa szén alatt találták meg. Az ütközés pillanatában a széntömeg a fűtőre zúdult és agyonnyomta a vasutast.

Elnöki kegyelmet kapott a mozdonyvezető

1969. június 17-én az első fokú bírósági ítélet jogerőre emelkedett. A Legfelsőbb Bíróság a 9 éves büntetési tételt helyben hagyta, ugyanakkor arról döntött, hogy ezt az időt büntetés-végrehajtási munkahelyen kell letöltenie Szántainak. Papp László mozdonyvezető a bírósági tárgyalások alatt nem volt perképes állapotban, neki az Elnöki Tanács adott kegyelmet, nem kellett börtönbe vonulnia. Ugyanez történt Csüllög segédfűtő esetében is.

A Tükör című lap újságírója, Bende Ibolya 1969 márciusában látogatott el Mendére, hogy – az akkor lehetséges viszonyok közepette – oknyomozást folytasson az ügyben. A falu három hónappal a balesetet követően sem tért napirendre a történtek felett. Az emberek óriási szerencsének tartották, hogy ez a mentesítő személyvonat nem állt meg Mendén, így senki sem szállt fel a faluból, senki nem érkezett ezzel a szerelvénnyel Mendére.

A MÁV 424-es sorozatszámú gőzmozdonyának egyike. Ugyanilyen vontatta a balesetet szenvedett békéscsabai mentesítő vonatot. FORRÁS: FORTEPAN

Tehát gyakorlatilag ezért nem lehetett mendei áldozata a balesetnek. A dolog ott sántított, hogyha a vonat megáll a mendei állomáson, akkor minden bizonnyal nem következik be a tragédia. A falusi emberek a kocsmában mesélik, hogy amikor megtörtént az ütközés, Szántai Ferenc a falnak dőlve omlott össze, és csak annyit motyogott, hogy „Istenem, egymásnak engedtem két vonatot.” Szántai Ferenc Mendén született, családjával ott élt, ott építkezett.Az egész falu sajnálta őt, holott mindenki tudta, hogy 43 ember haláláért felelős.

Film készült a katasztrófából

1979 novemberében már forgott az a film, amelyek Kereszty András riportjából írt Szántó Erika.

A címe: Hívójel

Szániel Sándor (Szántai nevét a filmben erre változtatták), a bűnös mendei forgalmi szolgálattevő szerepét Bencze Ferenc játszotta, míg Juhász Jácint volt az ügyész, aki a vádat képviselte a bíróságon.

A mendei búcsú 1969-ből, alig több mint fél évvel a tragédia után. FORRÁS: FORETPAN

A filmet Nemere László rendezte. Ő akkor így beszélt az alkotásról. „Amikor a tévéjáték megírásának lehetőségén gondolkodtunk, azt hittük, hogy a szerencsétlenség ürügyén az öregedés drámáját fogjuk megcsinálni. Azt a pillanatot megragadva, amikor egy ember arra a pontra jut, hogy amit eddig csinált, már nem tudja tovább felelősséggel ellátni, feltartja a kezét és kiáll.

Csakhogy amikor a teljes peranyagot elolvastuk, akkor kezdett tovább bomlani a tragédia, rájöttünk, hogy nem lehet ilyen könnyen egyetlen tényezőt kiemelni. A hívójel amúgy a vágányokat, váltókat beállító készülék egyik gombja. Ennek a lenyomása adta meg a lehetőséget arra, hogy a két vonat elinduljon egymással szemben. Ez a film mégsem lesz dokumentumdráma. Nemcsak az ember és a gép viszonyáról, nemcsak a MÁV-ról szól, hanem mindannyiunk hívójeléről. Arról a pillanatról, amikor az objektív és szubjektív körülmények összejátszása folytán rosszul döntünk.”

Juhász Jácint (a képen balra) játszotta az 1979-ben forgatott Hívójel c. filmben az ügyész szerepét. FORRÁS: FORTEPAN

A filmet 1980. július 18-án, pénteken este mutatta be a Magyar Televízió. Mind a Magyar Nemzetben Lőcsei Gabriellától, mind a Népszabadságban Zappe Lászlótól ledorongoló kritikát kapott.

A mendei vasúti balesetben összesen 43 ember halt meg.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg. További adatok: Mendei híradó.

Forrás: Origo

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

banner
onixmedia
Pannon Work

Kapcsolódó hírek

Rettenetes hírt közöltek: Ha ilyen sört vett, ne igya meg!

Biztonsági figyelmeztetést adtak ki a Heineken a 0,25 literes üveges termékeire. Biztonsági figyelmeztetést adott ki a Heineken a 0,25...

Hat db atombomba, nyomtalanul eltűnt Amerikában..

A Pentagon nem is titkolja, vagyis ennyi atombomba eltűnését beismeri, lehetséges, hogy tízszer ennyi tűnt el, csak azt...

Putyin jócskán emelte a tétet a Nyugattal folytatott gazdasági háborúban, .. nem filléres szankciókkal válaszolt, hanem dollártrilliárdos üzlettel..

Az orosz elnök új rendeletével gyakorlatilag kiszorítja a Shellt és a japánokat a szahalini gázprojektből, amely a világ...

Megkötötték az első melegházasságot Svájcban

Megköttetett az első melegházasság Svájcban. Tavaly szeptemberben népszavazáson közel kétharmados többséggel szavazták meg Svájcban, hogy törvényesen engedélyezzék az azonos...
facebook