Forrás: Space.com/ESA | 2015. 02. 06. 10:50:00
A Hubble-űrteleszkóp három jupiteri holdat kapott lencsevégre, amint elmasírozik hatalmas óriásbolygója korongja előtt. A lenyűgöző eseményre 10 évente egyszer vagy kétszer kerül csak sor.
A ritka, háromholdas együttállás – amelyet a Hubble január 23-án figyelt meg – az óriásbolygó négy Galilei-holdja közül hármat, az Iót, a Kallisztót és az Európát ölelte fel. (A Galilei-holdak nevüket Galileo Galilei után kapták, aki a 17. század elején elsőként figyelte meg őket.)
Az Űrteleszkóp Tudományos Intézet közleménye szerint a fotókon látható holdak egyedi színösszeállításúak. A Kallisztó ősi, kráterezett felszíne barnás, az Európa sima, jeges felszíne sárgásfehér, míg az Ió kén-dioxidos felszíne narancsszínben pompázik. A kutatók szerint némelyik árnyék kivehető „bolyhossága” az adott hold Jupitertől való távolságának függvénye. „Minél messzebb van a szatellit a bolygótól, annál elmosódóbb árnyéka, mert jobban szétterül a korongon” – írják a közleményben.
A bal oldali kép az eseménye kezdetét tárja fel, balra a Kallisztóval, jobbra az Ióval. A fotón nem látható Európa, valamint a Kallisztó és Ió árnyéka balról jobbra tartó irányban sorakozik fel. A jobb oldali felvétel az esemény utolsó szakaszát mutatja be, megközelítőleg 42 perccel később. Az Európa is belépett a látómezőbe a bal alsó részen, a lassabban haladó Kallisztó felette, tőle jobbra látható. Eközben az Ió – amelynek orbitális pályája sokkal közelebb van a bolygóhoz, így gyorsabb mozgásúnak tűnik – a planéta keleti széle felé halad. Míg olybá tűnik, hogy a Kallisztó árnyéka meg sem mozdult, az Ióé már el is tűnt a Jupiter keleti szélénél, míg az Európáé magasabbra kúszott a nyugati szélén. (Fotó: NASA, ESA, Hubble Heritage Team)
Az együttállás mintegy 42 percig tartott. A negyedik Galilei-hold, a Ganümédész a tripla átvonulás alatt a Hubble látómezején kívül esett. A vulkanikus Ió a legbelsőbb Galilei-hold, 1,8 naponta kerüli meg a gázóriást, az Európa 3,6, a Ganümédész 7,2, míg a Kallisztó 16,7 nap alatt.
Az 5260 kilométer átmérőjű Ganümédész a legnagyobb természetes szatellit a Naprendszerben, a Merkúrnál is nagyobb. Az Európa a legkisebb Galilei-hold (3100 kilométer széles), de méretéhez képest hatalmas érdeklődés övezi. Folyékony vízből álló óceán rejtőzik jeges burka alatt, és a kutatók úgy hiszik, a víztömeg kapcsolatban áll sziklás köpenyével, így mindenféle izgalmas kémiai reakció mehet végbe benne.
A három jupiteri hold és árnyéka az együttállás kezdetén (Fotó: NASA, ESA, Hubble Heritage Team)
A csillagászok az Európát tekintik a Naprendszer legjobb jelöltjének az idegen élet hordozására. A NASA már tervez egy robotmissziót a szatellitre, amely a 2020-as években indulhat útnak.
A felvételeket a Hubble 3-as nagy látószögű kamerája készítette a látható fény tartományában január 23-án.
