Amíg nem fér hozzá mindenki a koronavírus elleni oltáshoz, addig diszkriminatívak lehetnek a beoltottak és betegségen már átesett emberek számára megadott esetleges kedvezmények – véli Gervai Nóra jogász. Az egészségpolitikai szakértő szerint kérdéses, hogy kit tekintünk „védettnek”, vagyis ki kerülhet a kedvezményezettek közé.
Magyarországon jelen pillanatban a védettségi igazolás nem ad többletjogosítványt az úgynevezett védett személyeknek. A különböző politikai nyilatkozatokból azonban látható, hogy erre elég erős szándék áll fenn jelenleg is a kormányzat részéről, és a nyitással kapcsolatos nemzeti konzultáció, amit márciusban zártak le, szintén tartalmazott egy kérdést erről, és 340 ezer ember azt válaszolta: megfontolandónak tartaná a „vakcinaútlevél”, vagyis egy olyan jogosítvány bevezetését, amely többletjogosítványhoz juttatná a védett személyeket – emlékeztetett az InfoRádióban Gervai Nóra jogász, de a bevezetése szerinte megvalósíthat diszkriminációt a védett és a nem védett személyek között.
Mint fogalmazott, az oltási igazolás hármas célrendszert követhet. Egyrészt van egy politikai cél, amit nemzeti konzultáció válasza támaszt alá. A másik a járványügyi cél, illetve egyfajta nyomásgyakorlás arra, hogy minél többen oltassuk be magunkat, hiszen ez az, amivel a járványt leginkább le tudjuk győzni. Végül pedig ott van a gazdasági nyitás célja is. Gervai Nóra szerint minden esetben, ha az emberi jogi aspektusból indulunk ki, azt kell megvizsgálni, hogy szükséges és arányos-e az említett céloknak az eléréséhez a vakcinaútlevél bevezetése. Az, hogy a nem oltottakat ily módon esetleg megkülönböztessük a védett személyektől.
Az egészségpolitikai szakértő megjegyezte, eleve érdemes azon is elgondolkozni, hogy mit is jelent a védettség fogalma. A magyar védettségi igazolás alapján védett személynek az tekintendő, aki átesett a betegségen és azt vagy a központi regiszterből ki lehet olvasni, vagy az érintett saját maga utólagos szerológiai teszttel igazolja, illetve aki valamilyen vakcinát megkapott. Nem mellékes, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy
a védettségi igazolást akár az első oltás után is megkaphatják az oltásban részesült személyek, ami már maga kérdéseket vet föl,
hiszen az összes oltást, amely jelenleg Magyarországon forgalomban van, két dózisban kell beadni, és ezt követően éri csak el a kívánt hatásfokot – mutatott rá Gervai Nóra. Ahogyan az sem mellékes, hogy milyen típusú magatartást várunk el tőlük, hiszen pusztán az a tény, hogy valaki a két oltást megkapta, nem igazolja azt, hogy esetleg nem fertőz tovább, hiszen a vakcinák kapcsán erről jelen pillanatban pontos tudásunk még nincsen.
Az InfoRádiónak nyilatkozó jogász szerint
amíg legalább azok, akik regisztráltak az oltásra, nem tudják beoltatni magukat, addig a megkülönböztetés diszkriminatív lehet,
de ez a kijelentés nem feltétlenül áll ellentétben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményével a gazdasági nyitás szükségességére vonatkozóan, miszerint, akik már megkapták az oltásokat, vagy átestek a betegségen, messenek például étterembe – tette hozzá Gervai Nóra. Hiszen tudvalevő, hogy vannak bizonyos iparágak, amelyeket a járvány igencsak hátrányosan érintett. Ebben az esetben azt kellene megvizsgálni, hogy az adott jognak, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményében a családi élet tiszteletben tartása jogának a korlátozása azok tekintetében, akik nem védettek, arányos és szükséges korlátozás-e.
Az arányosság alatt azt kell vizsgálni, hogy vannak-e más intézkedések, amelyekkel egy ilyen intézkedéscsomag kiváltható. Például olyan gazdaságélénkítő vagy az érintett szereplőket (éttermek) helyzetbe hozó segítő csomagok, amelyek átmenetileg ezt a problémát valamilyen szinten orvosolni tudják. Mindez szoros összefüggésben áll az átoltottság szintjének a kérdésével, magyarázta a szakértő, aki szerint, ha abból indulunk ki, hogy 70 százalékos nyájimmunitás kell, és most a KSH szerint 55 százalék fel akarja venni az oltást, akkoregy 15 százalékos rés mutatkozik, és felmerülhet a kérdés, hogy arra az időtartamra, amíg az 55-ről a 70-re eljutunk, van-e értelme egy ilyen komplex rendszert bevezetni.
