Minden szülőt foglalkoztató téma, hogy vajon mi módon jutnak el gyermekeik addig a bizonyos pontig. Aggódnak, hogy kivel, mikor, valamint elég felelősen kezdenek-e bele a szexuális aktivitásba.
A szexualitás, mint témakör, nehéz ügy, amióta világ a világ. Volt olyan időszak, amikor egyáltalán nem is beszéltek róla, egyszerűen csak rájöttek a fiatal felnőttek, hogy mi a dolguk a házastársukkal. Ebben a korban szex csak házasságban fordulhatott elő, célja pedig a gyermekek nemzése volt, így a szülők számára nem jelentett problémát a felvilágosítás, nem folytattak erről kínos beszélgetéseket. – Ha ez neked is gondot okoz, olvasd el tippjeinket, hogyan beszélj a kamaszokkal a szexről!
Először a hetvenes években foglalkoztak a szexuális felvilágosítással. Az iskola és a tanárok dolga volt, hogy a szexuális érés jelenségeit elmagyarázzák a nebulóknak. Akkor főleg a biológiai érés és az ezzel járó életmód és higiénia alkotta a gerincét az ilyen tanóráknak, melyekhez egyébként sem tematika, sem ajánlás nem létezett és nem is ellenőrizték. Szüleink ebben a szellemben szerezték meg csekély tudásukat arról a témáról, mely minden más helyzetben tabunak számított.
Komolyabb oktatássá a kilencvenes évek elején fejlődött a felvilágosítás, eleinte külföldi, főkén amerikai programok alapján. A későbbiekben magyar szakemberek is kidolgoztak oktatási tematikákat, melyek célja főként az egészségnevelés területe volt. A felvilágosítás ekkor már túllépett az egyszerű biológián – ez a rész helyet kapott a biológia könyvekben –, és a védekezésre, betegségekre helyezett hangsúlyt. Emellett az alkohol és drogprevenció is terítékre került, mely korábban nem érintette a kamaszokat. A tanárok mellett pszichológusok és orvosok is megjelentek a programok tervezésében, a pedagógusokat továbbképzésekre küldték annak érdekében, hogy minél jobb és pontosabb oktatást kaphassanak a fiatalok.
Ma a gyerekek jóval előbb teremtenek kapcsolatot a szexualitással, mint szüleink idejében, és bár többet is tudnak, szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy még mindig nem kielégítő a tudásuk. A pedagógusok összességében úgy fogalmaznak, hogy a tanulók általában 14 éves korukra lesznek tisztában a nemi szervekkel és azok működésével, a hormonokkal és az idegrendszerrel – vajmi keveset tudnak azonban a szexuális úton terjedő betegségekről és a hatékony fogamzásgátlásról.
A szóban forgó, 2010-ben készített tanulmány csaknem 5000 középiskolás – nyolcadikos és tizedikes – diákot vizsgált. A kutatás nem csak arra terjedt ki, hogy hányan aktívak szexuálisan, hanem igyekezett feltárni a diákok tudását is a témában. Szexuális ismereteik és véleményük feltérképezése segített abban, hogy még jobb programok készülhessenek el a tinik felvilágosítása érdekében. Az eredmények néhol meglepőek lettek, íme, néhány adat, a teljesség igénye nélkül.
- A szexhez való hozzáállásuk aránylag érettnek tekinthető, legalábbis a többségük (fiúk 60, lányok 80 % fölött) nem ítélte elhanyagolhatónak a szerelem fontosságát, illetve a betegségektől való védettséget.
- Csak kevesen (fiúk 30%, lányok 20% alatt) gondolják, hogy a szex a párkapcsolat leglényegesebb része.
- Arra a témát firtató kérdésekre, hogy hogyan, mennyit beszélnek, illetve beszélnének a szexről, meglepően sokan, néhol 80% fölött jelölték a ’soha’ választ –ami persze nem azt mutatja, mennyit jár a fejükben, amit nem mondanak ki.
- A lányok csaknem 70%-a nyilatkozott úgy, hogy nem próbálkozott még önkielégítéssel, a fiúk esetében ez alig 10%-ra tehető.
- A legtöbben 14 éves koruk körül jelölték meg az első szerelembe esés idejét, 16 éves korára pedig szinte minden válaszadó gyermek érezte már szerelmesnek magát.
- A válaszoló kamaszok kb. 40%-a létesített már szexuális kapcsolatot.
- A fiúk átlagosan 14 éves korukban veszítették el szüzességüket, a legkisebb 10, a legnagyobb bejelölt kor 16 év volt.
- A lányok szintén 14 éves korukban kerültek először szexuális kapcsolatba, náluk azonban 11 éves volt a legkisebb bevallott kor.
- A vizsgálatban nem akadt olyan 13 év alatti, aki aktív, rendszeres nemi életet él. A 14 évesek egytizede, míg a 16 évesek több, mint a fele tapasztalta már meg a rendszeres szexuális kapcsolatot, a 18 évesek körében pedig már általánossá vált a folyamatos szexuális aktivitás.
- A szex körülményeit tekintve a legtöbben (fiúk 60, lányok 75 % fölött) szerelemből feküdtek le kedvesükkel, illetve érezték párkapcsolatuk természetes folytatásának a szeretkezést. Egyéb indok – például, hogy partnerük nyomására, vagy kíváncsiságtól, esetleg alkoholtól hajtva – keveseknél merült fel. A fiúknak viszont majdnem fele válaszolta azt, hogy már el akarta veszteni a szüzességét.
- Akiknek még nem volt szexuális kapcsolatuk, azok igen nagy számban várnak még a megfelelő partnerre, illetve a szerelemre. A fiúk fele, a lányoknak pedig 80%-a vár a gyomrában repkedő pillangókra.
- Szükséges ismereteik úgy is nagyon hiányosnak mutatkoztak, hogy a válaszadásnál a gyerekek maguk ítélték meg, miről tudnak keveset, miről elegendőt. A védekezésről, betegségekről, abortuszról, higiéniáról aggasztóan keveset tudnak a kamaszok, a diákok maximum fele válaszolta azt, hogy saját megítélése szerint eleget tud a témáról.
- A különféle védekezési módszereket legalább hallomásból ismerik, a lányok pedig tapasztaltabbnak mutatkoztak ennél a kérdéskörnél. Mivel a felelőtlen szex őket veszélyezteti jobban, ez talán nem is furcsa.
- A szexuális úton terjedő betegségekről egyértelműen elégtelenek az ismereteik.
A vizsgálatból kiderül, hogy bár a helyzet nem kritikus, de bőven van még hova fejleszteni a gyerekek szexuális edukációját. A pedagógusok, pszichológusok igyekeznek felvenni a tempót a mai fejlődő világgal, azonban nincs könnyű dolguk. A kamaszok nagy többsége átesik a tűzkeresztségen még érettségi előtt – ha mindezt tudatlanul, mindössze az ösztöneikre szorítkozva teszik, csak a szerencsében bízhatunk.
Az iskolák mindent megtesznek, azonban nem lehet az összes felelősséget rájuk hárítani, a szülők ugyanolyan felelősek azért, hogy gyermekeik miként élik szexuális életüket. Mivel a fiúk kétharmada és a lányok fele egyáltalán nem beszélget senkivel a témáról, elsősorban ezen kell változtatni. Ne hagyd az iskolára a témát, és ne hidd el, mikor a kamasz gyermeked odavágja: „Jaj, anya, ezt már rég tudom!”
Tévedés ne essék, megakadályozni aligha tudod, hogy belépjen ebbe a világba, de a tabuk ledöntésével és sok beszélgetéssel elérheted, hogy felelősséggel, kevesebb kockázattal tegye azt meg.
Fotó: sarahcstanley/flickr
