Földrajzi fekvés
Hangács a Cserehát nyugati peremén, a Hangács-patak völgyfőjén elhelyezkedő zsáktelepülés. Határa jellegzetes dombvidéki táj, több elpusztult tanyával. Edelénytől mintegy 13 km-re található, közúton az Edelény és Boldva közötti mellékúton Ziliznél keletnek tartó úton érhető el.
A település a 7 km hosszú Hangács-patak keskeny völgyében helyezkedik el. A községet rendszeres autóbusz-járatok kötik össze Miskolccal, Edelénnyel és Kazincbarcikával.
Hangács.
Neve valószínűleg a h a n g a nevű növénynévből származik. A hangácsi református anyakönyvben Dr. Nemes Andor ref. lelkész írja, hogy kutatásai szerint a település már a honfoglalás idején is lakott volt.
A honfoglaló magyarok hamar birtokba vették, hiszen Bors vezér vára nem esett messze a településtől. A település neve az 1300-as években tanúskodó nemes levelében szerepelt egy birtokperben. ”Seb.f. Pouka de Hangach”.
A falu benépesítése vándorlás útján történt. A XIV.[censored]-ban az itt lakó földbirtokos a településről Hangácsinak nevezte magát. A család ősi székhelye Hangács volt, itt volt az erődített kastélyuk melyről később a Rákóczi-Réghy örökösödési villongások alkalmával az oklevelekben gyakran van emlékezet.
Ebből a családból Hangácsi Albert futotta be a legfényesebb karriert. (csanádi püspök, Mátyás király királyi személynöke).
Amikor I. Ulászló király 1444-ben a várnai csatamezőn elesett, Hangácsi Albert egyike volt azoknak, akik a gyermek V. László királyt nevelték. Hunyadi János a királyi kancellária főjegyzőjévé tette. V. László halála után Mátyás királyhoz szegődött. A hagyomány szerint Hangács valamely Szerzetes rend ill. Barátok lakhelye volt. Mátyás király idejében cseh rablók kiverték a Barátokat, majd a zárdát megerősítették c a s t e l l u m o k k á alakították át.(katonai erődítményekké)
Ezt a várat később I. Ferdinánd 1543-ban lerontani parancsolt. A falu határában lévő pince a XV.[censored]-ban az itt élő Barátok ill. Szerzetes rend birtokában volt. Bizonyítja az is, hogy a pince egy ágának végső falán Szűz Mária a kisded Jézussal van kimetszve. Ennek maradványai még ma is jól kivehetők.
Amikor Hangácsi Mihály alnádor lett II. Ulászló 1496-ban királyi armalist (oklevelet) adományozott a családnak, amelyben a címer kék paizsban arany oroszlán. A Hangácsi család sarjai megszakadtak a vagyon a királyi kamarára szállt. A XVI. [censored].-ban a birtok a Tomori családra és Réghy Kelemen földesúr tulajdonába került. A Tomori család leszármazottja Tomori Pál katonai pályára lépett, Mohács fővezére volt, ott is halt meg 1526-ban. Hangács a török időkben hódoltsági terület volt, Nyomárral együtt közös bírót tartott. A Varsadi család jelentős birtokokra tett szert a XVII.[censored]-ban. Majd a Szathmáry Király család vásárolt nagyobb birtokokat.
A Szathmáry Király család birtokainak központja, az uradalom magva Hangács lett. Később birtokosi megszaporodtak így itt találjuk a Ragályi, Csepcsényi, Máriássy, Szentimrey, Zsarnai, Óvári családot is. Szathmáry Király Ádám sorsa szorosan összefonódott II. Rákóczi Ferenc fejedelem életével. Szathmáry Király Ádám a XVIII. [censored]. egyik legműveltebb, világlátott európai személyisége, a fejedelem naplóírója. Irodalmi értékű naplója mind a magyar, mind a lengyel és francia szempontból ritka értékű kordokumentum.
Szathmáry Király Ádám öccse Szathmáry Király György is híres, világlátott személyiség volt. Az irodalom terén lett ismert, több évig Angliában tartózkodott a méhészetre fordította figyelmét. ”Angliai méhes kert” c. fordította magyarra az első méhészeti szakkönyvet. Az ő révén Hangács a „magyar méhészet bölcsője”. A Sárospataki Református Kollégium világi főgondnoka volt. A falunak temploma korábban rossz paticsból (vesszőből font, sárral tapasztott fallal) készült.
A reformáció csak a XVII. [censored]. elején kezdett elterjedni Hangácson, s önálló egyházzá 1621-ben lett. A település egyik nevezetessége a ref. templom a Szathmáry Király család idejéből való. Eredetileg egy kastély volt, melyet a falu birtokosai megvettek a Szathmáry Király családtól, majd a birtokosok a ref. egyháznak eladták. A ref. templom egy kisebb dombon áll, melynek egy része csak feltöltés.
A templom alatt annak a kúriának a pincerendszere húzódik, melyet az 1730-40-es években a legidősebb Szathmáry Király György építetett magának lakhelyül. Sajátos egyedülálló temetkezési hely a templom alatti sírbolt. A barokk korban a tehetősebb családok a templomok alá épített kriptákba temetkeztek. A sírboltot lakóháza alatti pincéjéből Szathmáry Király György ref. egyházkerületi főgondnok alakította ki. A lakóház nagy részét elbontották, s ennek alapjaira állították a későbbi ref. templomot.
A volt Szathmáry -kúria keleti szárnyának egy részét megőrizték, ez ma a torony alsó része, melyen jól láthatók a hajdani épület nyílásai, ablakai. Ez alatt található az a sírbolt, mely a Szathmáryak temetkezési helyéül szolgált. Szathmáry Király Györgyöt is ide temették, de örökösei Szathmáry Király Pál, Mária Terézia testőrkapitánya (képiró,festő) halálakor az ő koporsóját is a boldvai családi sírboltba szállították át.
Örökösei azonban e sírboltba temetkeztek az udvarház templom céljára való eladása és átalakítása idejéig 1885-ig.
Nevüket a templom belső falán emléktábla őrzi.
Napjainkban a Sárospataki Református Kollégium Szathmáry Király György Egyháztörténeti Múzeumát is megtekinthetjük A település másik jelentősebb nevezetessége közé tartozik az a pince, amely homokba vésve csaknem olyan régi, mint Magyarország, benne pedig több érdekes felírás található.
Az ajtónál mindjárt ezen szavak voltak olvashatók: Deiche 1100.ao ezután Vattay György de vatta 1354, Rákóczi Lórántfy 1705,Szathmáry Király Ádám 1774, Julianna Passa Cata 1618, S.P.Georgius Bécs ao.dni 1620, Pethe Julianna Kajdy László, Vay László 1620, Szentimrey Sámuel 1705, Georgius Rétey 1695, P.Bonaventura Csető gr.Varsoviensis, József Stefanovszki 1753, And Horaoczky 1758.
Ezen pince több oldallyukat foglal magába, nagy része azonban már leszakadt, s amit a szakadások után következtetni lehet ezek valamikor földalatti átjáróként szolgáltak más vidékekre. A pincében még ma is látható felírások, régi betűtípusok arra a következtetésre juttatnak, hogy a pince több történelmi jelentőségű esemény színhelyéül szolgált.
Több nemzedéknek menedékhelye volt, a tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy az emberek itt élték mindennapjaikat. A pincében lévő kamrák – melyek maradványai ma is láthatók ill. feltárhatók- termények tárolására szolgált : búza,zab….
A település határához több puszta tartozott, melyek nevei máig fennmaradtak – Szénamál, Hatház, Kérts, Diczháza – melyeknek külön-külön saját határaik voltak. A pusztákhoz a következő nevű dűllők tartoztak:
Hangácson
Sárgapart düllő – a tetejében lévő tapasztani való sárga földről nevezték így el.
Ludas dűllő – a falu közelében volt, ludak legeltetésére használták.
Temető alja – a temető alatt fekszik.
Pince cserje erdői – benne fekszenek a pincék.
Kértsi pusztában
Verebes dűllő – a verebek sok kárt okoztak a termesztett növényekben.
Verő oldal dűllő – a napnak fekszik.
Kértsi kút környéke – az ott lévő jó forrású vízről nevezték így el.
Pad dűllő – meredek, felül fennsíkkal s a kilátószőlő.
Templom oldal – IV. Béla idejében a tatárok lerombolták az itt lévő templomot.
Szilfa völgy – szilvát termesztenek benne.
Hidegvölgy- az ott rendesen érezhető hideg légvonalról kapta nevét.
Maksa, Kulcsár – rajta valaha szőlő termett, mely az elpusztult Kérts pusztához tartozott.
Magyalos – az ott nevelkedett magyal fákról.
Simavölgy – a hozzá tartozó Dobogó mivel különösen szép hely volt Elizeumnak is nevezték.
Somos erdő- sok somfa termett benne.
Diczházapuszta
Dicz cserje – a pusztában lévő cserjéről.
Keresztpatak – az ott lévő majorral, mivel a patak két völgyről folyt le keresztet formált. Fekete kút – a Fekete család birtokában volt és gyógyerőt is tulajdonítottak neki.
Jánosdi völgy oldal – a szomszédos Jánosd helységről.
Szénamál puszta
Semjék dűllő – az alatta folyó patakról hívták így.
Oldal Jancsó – Bets torok a Vadászi határában fekvő Bets dűllőről.
Rókás dűllő – a sok rókalyukról nevezték el.
Keselyű halom – az egykor ott tanyázott sok keselyűről.
Nyilas – a benne lévő tatár kútról, valaha a tatárok ott tanyáztak.
Válós rét – két hegy között mélyen fekszik.
Nyerges domb – ezen a vidéken a legmagasabb pont.
Vas kapu – szoros átjárás a Nyerges hegy mellett.
Bogyoszló szőlő – melynek fele Nyomár másik fele Hangács határában van, nevét onnan vette, hogy azon a napon volt aláírva a kiosztási szerződés.
Borsómál – jó főzeléktermő hely.
Bodó kert – a volt tulajdonosról.
Általjáró – az egyik hegyről a másikra átjáró szántóföldek.
Huszár dűllő, Bagolyvölgy dűllő, Bagoly csőr erdő – sok bagoly tanyázott benne.
Hatház puszta
Bojár erdő, Zopolyka dűllő, Hatház szőlő, Kökény völgy – a benne lévő kökényrül nevezték így el.
Cím: HangácsSzabadság út 21
Tel: +36 (46) 399 220
E-mail: [email protected]
Web:
