„1954 végén az, új szakasz idején a belügyminiszter, az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, illetve a honvédelmi miniszter közös rendelkezésben kimondta, hogy a kivégzettek neve nem írható be a halotti anyakönyvi kivonatba, illetve azt sem lehet feltüntetni, hogy mi okozta az illető halálát”
– mondta Zinner Tibor jogtörténész. A Kádár-rendszer is tiltotta és akadályozta, hogy a hozzátartozók megemlékezzenek kivégzett szeretteikről.
Titkos temetések egyenesen a bitófa alól. Ez egyaránt jellemezte Rákosi és Kádár megtorló rendszerét. A jegyzőkönyvek meghamisítása miatt ma sem lehet tudni hogy kit és pontosan hová temettek. A szovjet katonai jelenléttel megerősített
kádári egypártrendszer egész fennállása alatt a hozzátartozók gyászától félt.
Olyannyira, hogy a köztemető jeltelen parcelláiba vitt mécseseket, virágokat még a 80-as évek közepén is rendőrlovakkal tapostatták szét.
Az emlékezet teljes kiirtására törekedtek
Zinner Tibor jogtörténész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, az emlékezés teljes kiirtására koncentrált mindkét rendszer. Hozzátette, az 1950-es évektől megszaporodtak azok a jogerős ítéletek, amelyek következtében halálos ítéleteket hajtottak végre. Ebben a periódusban csak egyetlen ember, a gyűjtőfogház parancsnokhelyettese tudta a kivégzettek személyazonosságát, és sírjának pontos helyét.
„1954 végén az, új szakasz idején, a belügyminiszter, az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, illetve a honvédelmi miniszter közös rendelkezésben kimondta, hogy
a kivégzettek neve nem írható be a halotti anyakönyvi kivonatba,
illetve azt sem lehet feltüntetni, hogy mi okozta az illető halálát” – mondta Zinner Tibor. Hozzátette, így már de jure, azaz már jogilag is elhallgatható volt a kivégzettek személyazonossága és az is, hol helyezték örök nyugalomra.
A rendelet következtében a halotti anyakönyvekbe hamis adatok kerültek be, kivégzés helyett különböző betegségek okozta elhalálozást tüntetek fel.
Tömegsírokba temették a kivégzetteket
Zinner Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy több kivégzett sírja is besüppedt az évek során. Hozzátette, ez a tény azzal magyarázható, hogy azok tömegsírok. A téli kivégzettek sokszor végezték tömegsírban, mivel a fagypont okán sokkal nehezebb volt a földet megmozgatni. Ilyenkor a sírásók egy nagy gödröt ástak, amibe aztán több embert is eltemettek.
Zinner Tibor elmondta, a rákoskeresztúri temető szélén található parcellák exhumálásakor a szakértők arra is rájöttek, hogy ezekbe a vermekbe nem csak holttestek kerültek. A szakértők a feltárás során
az abortuszmaradványok és állati tetemek mellett egy ládában különböző amputált testrészeket is találtak.
A Rákosi- és a Kádár-rendszer is tiltotta és akadályozta, hogy a hozzátartozók megemlékezzenek akár halottak napján, akár más alkalommal kivégzett szeretteikről – mondta Zinner. Hozzátette: a Kádár-rendszer semmissé akarta tenni a múltat. Ez abból is látszik – mondta Zinner –, hogy az MSZMP megalakulását is áttolták utólag november elsejéről negyedikére, arra a napra, amikor a rendszer megkapta legitimitását.
