Jelentősen lassult a kivándorlás Magyarországról, amiben része van a jövedelmek emelésének. Lassan elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is. Ugyanakkor ehhez az kell, hogy a jövőre hivatalba lépő új kormány előre gondolkodjon arról, milyen ösztönzőkkel tudja ezt segíteni – nyilatkozta Tibor Dávid, a Masterplast elnöke.
A magyarországi építőipari jövedelemszint már nagyjából eléri a nyugat-európai felét, ez több esetben már elég lehet ahhoz, hogy a kivándorlás jelentősen lassuljon, ha pedig a következő két évben további ötven százalékot emelkednek a bérek, és elérik a nyugat-európai szint 75 százalékát, akkor már nem feltétlenül lesz érdemes külföldön dolgozni, és akár elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is, nyilatkozta a portfolio.hu-nak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke.
Felhívta a figyelmet arra: ehhez az kell, hogy a jövőre hivatalba lépő új kormány előre gondolkodjon, milyen ösztönzőkkel tudja segíteni az építőipart a 2020-2021 utáni időszakban, mert ha az iparágban dolgozók azt látják, hogy az építőiparban lesz legalább 5-6 stabil év, akkor azért már érdemes hazajönni.
Mint mondta, Magyarországon a lakáspiac kezdett el elsőként virágozni, az áremelkedés elsősorban a használt lakások piacán hozott felfutást az árakban, ami már harmadik éve zajlik, ez pedig először azoknak az építőanyag-gyártóknak az életét segítette, akik festékkel, csempével, belsőépítészeti termékekkel foglalkoznak, ebben a szegmensben már 2014 óta erős éveket láttunk.
Az állami ösztönzők hatása
Az elnök kiemelte: nem csak a gazdasági növekedés, hanem az állami ösztönzők is sokat segíthetnek az építőiparon. Az alacsony kamatkörnyezet, az alternatív befektetések alacsony hozama mind az építőipar növekedése felé hatott. A magyar építőipart tavaly év elején megsorozták pozitív intézkedésekkel, így gyakorlatilag padlógázzal, kipörgésgátló nélkül indult el a magyar építőipar, az alacsony kamatkörnyezet, az elmúlt években elmaradt beruházások, az emelkedő jövedelmek és az állami ösztönzők, mint a csok, az öt százalékos áfa, valamint az uniós és állami forrásokból történő intézményi felújítások egyszerre indították be a piacot.
Tibor Dávid szerint Magyarországon két oldalról van kihívás a munkaerőpiacról. Az egyik, hogy igen agresszív béremelést kellett végrehajtani részben az állami kötelezettség, részben a munkaerőpiaci verseny miatt.
Pakisztánból hozzunk munkásokat?
A magyar építőipar számára a megoldást a gyors alkalmazkodás jelentené, ha olyan ütemű lenne a jövedelemnövekedés, hogy a külföldön dolgozó magyar szakemberek elkezdenének visszavándorolni – fogalmazott Tibor Dávid.
Közölte, a magyarországi jövedelemszint már nagyjából eléri a nyugat-európai felét. Mivel a fenntartási költségek itthon alacsonyabbak, egyéb pozitívumokról nem is beszélve, ez több esetben már elég lehet ahhoz, hogy a kivándorlás jelentősen lassuljon, ha pedig a következő két évben további 50 százalékot emelkednek a bérek, és elérik a nyugat-európai szint 75 százalékát, akkor már nem feltétlenül lesz érdemes külföldön dolgozni, és akár elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is.
Úgy vélte, a robotizáció reális megoldás az építőipari munkaerőhiány kezelésére. A modernebb gépekkel és az automatizálással azt lehet elérni, hogy a meglévő létszámot megtartva folyamatosan lehet növelni a kibocsátást.
Forrás: hirado.hu
Kép: caminodesantiago