A globális felmelegedés idővel tönkretehet a gazdaságot, ami végső soron ahhoz vezethet, hogy élelmezési problémák lépnek fel a világban.
Nem tudni, lesz-e majd kenyér unokáink asztalán. Ugyanis a globális felmelegedés egyre extrémebb, egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokat produkál, ami végső soron magát az emberi mezőgazdasági termelést fogja ellehetetleníteni.
Akárhogyan is nézzük, még a legoptimistább becslések szerint is legalább 1-2 Celsius fokot nőni fog a bolygó átlaghőmérséklete, de a pesszimistább jóslatok szerint akár még ennél is többet.
Már alig fél Celsius foknyi növekedés katasztrofális hatásokat eredményeznek mind a Föld légkörében, mint a mezőgazdaságban.
Ez a 21. század legvégére biztosan be fog következni, és hatalmas gondok közé sodorja majd az emberiséget.
A legnagyobb és egyben legjogosabb félelem a felmelegedéssel kapcsolatban, hogy tönkreteszi a világ országainak teljes gazdaságát. A veszély sajnos valós, és akármennyire tűnik vészjóslónak, nagyon is lehetségessé válhat.
A 19. század végén a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetése a földi légkör melegedéséhez vezetett.
Mára a szén-dioxid koncentrációja a légkörben 40 százalékkal emelkedett az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, ami iszonyatos mértékben tönkretette légkörünket, és a Földön élő növényekre is hatással van.
Arról nem beszélve, hogy az állatok ezeket a növényeket fogyasztják. Feltűnt a kutatóknak, hogy a mezőgazdaságra igen is káros hatással van a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárás.
Az egész világban érdekes folyamatok figyelhetőek meg, melyek at extrém időjárási viszonyokhoz köthetőek.
A Kárpát-medencében az olyan forró napok, amelyek jelenleg mindössze húsz évben egyszer fordulnak elő, 2046–2065 között kettő-tíz, a 21. század végére pedig egy- hatévente fordulnak majd elő a klímamodellezés eredményei szerint. Ugyancsak nagyon valószínű, hogy a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és időtartama jelentősen növekedni fog.
Számítások szerint néhány évtizeden belül megtízszereződhet a hőhullámok, hőségriadók száma, és ez még csak a kezdet.
Globális éhezés
A kutatók által készített előzetes eredmények szerint napjainkhoz hasonlóan a jövőben is a csapadékhiány fogja a legtöbb kárt okozni a mezőgazdaságban.
Egyes növények jobban, míg mások kevésbé bírják majd ezt elviselni. Egy Martonvásáron nemesített búzafajta például egy köbméter víz felhasználásával 2,3 kiló termést produkál, míg egy szárazság érzékeny fajta termése nem éri el az 1,5 kilogrammot.
Elvárás, hogy egy hektáron 5-7 tonna búza teremjen, nem mindegy tehát, hogy a nem megfelelő fajtaválasztás eredményeként 45-50 százalékkal kevesebbet lehet csak aratni. Martonvásáron továbbá gyökérvizsgáló berendezésekkel elemzik, hogy az egyes fajták mennyire nagy és mélyre hatoló gyökértömeget fejlesztenek, ami nagyon fontos a fajta tűrőképessége szempontjából.
Sokak szerint oda fog vezetni majd a globális felmelegedés okozta katasztrofális időjárás, hogy a mezőgazdaság nem fog tudni annyit termelni, ami az emberiség fenntartásához szükséges.
Akadozni fognak az élelmiszer ellátmányok, és többé már nem csak a harmadik világ országai fognak éhezni, hanem Európa egésze, és az ázsiai országok is, de Amerika is szűkölködni fog a mezőgazdasági javakban.
A kérdés, hogy addig tudunk-e valamit tenni az ellen, hogyha ez bekövetkezik, az emberiség viszonylag kis veszteségekkel képes legyen átvészelni a rá váró nehéz időszakot.
via: vf
