A vénák károsodásának vezető tünetei: a lábak indokolatlan fáradtsága, a „nehéz láb” érzés, égő jellegű érzészavar, a takaró tűrésének képtelensége, lábduzzanat.
A vénatágulatok felületes formáit nem mindig kíséri a mély vénák működési zavara – melyet elsősorban a billentyűk zárási elégtelensége okoz. Hosszú fennállása a vénás nyomásemelkedés miatt a vénatágulat terjedését idézi elő. Ezeken a szakaszokon lelassul a vérkeringés, s a tartós vérkeringési zavar vérrögösödéshez – trombózis – vezethet. Figyelmeztető tünetei: vörhenyes, tejeskávészerű, később barnás, majd kifejezett bőrmegkeményedéssel kísért elváltozások formájában, melyek általában 5–15 év alatt alakulnak ki.
Hajlamosító tényezői a visszértágulat mellett, s az igen ritka – 1:10000 arányú – genetikai adottságokon kívül a gyulladásos megbetegedések és a fizikai inaktivitás, valamint ifjú hölgyek esetén a fogamzásgátló tabletták szedése. Kiemelten magas kockázattal jár a mozgásszervi gyulladásos megbetegedéseket kísérő, a traumatológiai, ortopédiai, nőgyógyászati, urológiai és hasi sebészeti műtéteket követő ágynyugalmi időszak, valamint ugyanezen szakterületek műtéti beavatkozást nem igénylő gyulladásainak köre. Ez esetekben a vérrög oldását célzó, majd véralvadásgátló kezelést megfelelő kompressziós fokozatú rugalmas harisnya és értorna alkalmazásával egészítik ki.
A nyirokkeringés zavarának jellemzője a végtagok – testtartástól függetlenül is kialakuló – vizenyőssége. Elsősorban hegesedéseket kiváltó gyulladások, operációkat követő kötőszövetes zsugorodás által leszorított nyirok erek, valamint egyes kórokozók által kiváltott nyirok érgyulladások, következtében lép fel. Leggyakoribb nyirokkeringési zavart okozó megbetegedés az orbánc, amelynek kialakulásában a vénás és artériás keringészavar mellett a cukorbetegség is szerepet játszhat. Elsősorban a pedikűr igényel megfelelő óvatosságot. Már kialakult keringészavar esetén – legyen az nyirok vagy vénás – a kiváltó ok kezelése mellett a végtagduzzanat csökkentésére a végtag egészére kiterjedő kompressziós kezelés mellett kötelező az aktív tréning, az izommunka.
Kiegészítésként – nem fekélyes végtag esetén – a masszázs mellett a jól vezetett hydro-, galvanoterápia is kedvező hatású lehet. A megelőzést, illetve a folyamat lassítását szolgálják az erek rugalmasságára ható gyógyászati és nem gyógyászati készítmények, eljárások: a vadgesztenye tartalmú kivonatok, pakolások, az apró magvas gyümölcsök (ribizli, szeder, málna, szamóca) magas koncentrációjú érfal erősítő vitaminjai, a napi 30–40 perces átmozgató jellegű tréning és az óránként legalább 10 perces séta.
Forrás: netbulvár.eu
