A legtöbb beavatkozásnak megvan a megszokott tarifája, a koronavírus miatti késlekedés megdrágította a hálapénzt..
Magyarország — A járvány már az első pillanatokban fenekestül felforgatta az egészségügyet, elsők között azok érezhették a bőrükön az ellátás részleges leállását, akiknek elhalasztották a nem sürgős beavatkozásukat.
Az újraindulás óta eltelt két hónapban gőzerővel pótolták az elmaradt műtéteket, ami a hálapénz intézményének is kedvezett.
A halál küszöbén nem számít
Novák Hunor gyermekorvos lapunknak arról beszélt, hogy a hálapénz a korlátozások alatt visszaszorult, de nem tűnt el teljesen, hiszen a sürgős beavatkozásokat és szüléseket akkor is lebonyolították.
– A józan ész azt diktálná, a társadalom elszegényedése magával hozza, hogy kevesebb hálapénzt adnak az emberek. De amikor valaki nagyon rosszul van, a halál küszöbén táncol, a pénz gyakran nem számít. Ha pedig megnő a várakozási lista, az emberek próbálnak jogosulatlan előnyhöz jutni, hogy ne nyolc hónap vagy három év múlva kerüljenek sorra – mondta lapunknak a doktor.
Novák szerint „a hálapénznek nem sok köze van a hálához, ez valójában a félelem bére”, mert tartanak a páciensek attól, hogy nem kapnak megfelelő ellátást, ha nem fizetnek vagy szimplán jobb szolgáltatást szeretnének vásárolni. Novák az elmúlt harminc év legnagyobb hálapénzes botrányának nevezte, hogy csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott és tovább praktizálhat az a nőgyógyász, aki előre pénzt kért rákos betegeitől az életmentő műtétekért.
– Azt gondolom, hogy egy ilyen gazember, vagy mondjuk ki, maffiózó nem dolgozhat orvosként soha többé, ezért eljárás indítását kezdeményeztem a Magyar Orvosi Kamaránál ellene – szögezte le.
Nyolc év alatt a duplájára drágult
Noha az orvostársadalom hangadói és a szakmai szervezetek is hosszú évek óta küzdenek a hálapénz visszaszorításáért, számottevő eredményt mindeddig nem sikerült elérni. Sőt bizonyos értelemben még romlott is a helyzet: a KSH szerint a fejenként kifizetett hálapénz összege 2010-ben évi 1798 forint volt, 2018-ban pedig már 3827 forint.
A kétszeres növekedés ráadásul úgy valósult meg, hogy nem torlódtak fel többhavi leállás miatt a beavatkozások. A várólistákat pedig csak megfeszített munkával tudják csökkenteni a kórházak, ami jócskán leterheli a dolgozókat.
A pótlás egyes műtétek esetében jól haladt, így a „verseny” a minél korábbi időpontokért nyár elején lehetett a leglátványosabb, de mindeközben a friss betegeket is el kell látni. Egy ortopédiai nagyműtétre például kb. 24 napot kell várni, egy nyitott szívműtétre 50 napot, egy térdprotézisre pedig 4,5 hónapot.
Nem szeretik, de adják, ha kell
Ispán Zoltán (43) szerint a hálapénz szinte már „korrupció”, de valójában érthető jelenség.
– Gyalázatosan keveset keresnek az orvosok. Szerencsére nem szoktam beteg lenni, de ha kórházba kerülnék, kicsivel biztosan többet fizetnék, mint korábban – mondta a férfi.
A hálapénzből ugyanakkor aligha profitálnak arányosan az egészségügyi dolgozók. A legtöbbet a kórházi orvosok kapják, alkalmanként 10 ezer forint felett, míg az ápolóknak, műtősöknek jellemzően 2-3 ezer forint jut.
Tereba-Kovács János (45) a hálapénzzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy külföldön az itthoni fizetésük háromszorosát könnyedén megkeresik az orvosok és ápolók.
– Nem ítélem el őket, hogy elfogadják. Apám beteg, a kórházban én is adtam, hogy gyorsabban haladjanak a dolgok, és ha nagy a zsúfoltság, akár nagyobb összeg is belefért volna – magyarázta lapunknak a jászfelsőszentgyörgyi férfi.
Az ellátás típusától függően óriási a szórás a hálapénz megszokott mértékében. Egy háziorvosi vizit az elmúlt évek tapasztalatai alapján jellemzően pár ezer forint, a szüléseknél viszont meredeken emelkedik a tarifa: az orvosnak és a személyzetnek gyakran összesen 200 ezer forintot csúsztatnak a párok, de már 250 ezerről is lehet olvasni az ezzel kapcsolatos internetes fórumokon.
A Dániában élő Veress Mariann (28) kint szokott orvoshoz járni. Mint mondta, ott elképzelhetetlen az ilyesmi, az orvosok biztos nem fogadnák el, hiszen abban az országban mindenki korrupcióként tekint a hálapénzre.
– Ha itthon elmennék a kórházba és azt látnám, valóban nagyon leterheltek, elgondolkodnék azon, hogy adok pénzt, most akár többet is – fogalmazott a fiatal nő.
Ennyit drágult az elvárt átlagos tarifa a járvány után
Vesekő: 45 ezer forint, járvány után: 50 ezer forint
Csípőprotézis: 50 ezer forint, járvány után: 58 ezer forint
Agyműtét: 160 ezer forint, járvány után: 200 ezer forint
Vakbélműtét: 20 ezer forint, járvány után: 25 ezer forint
Szülés: 200-230 ezer forint, járvány után: 250 ezer forint
Szürkehályog-műtét: 35 ezer forint, járvány után: 38 ezer forint
Bokaszalag műtét: 50 ezer forint, járvány után: 55 ezer forint
Mandulaműtét: 60 ezer forint, járvány után: 64 ezer forint
Gerincsérv műtét: 100 ezer forint, járvány után: 108 ezer forint
Mióma eltávolítása: 75 ezer forint, járvány után: 79 ezer forint
Emlőrák eltávolítása: 50 ezer forint , járvány után: 54 ezer forint
Gégeműtét: 25 ezer forint , járvány után: 27 ezer forint
Pajzsmirigy műtét: 35 ezer forint, járvány után: 38 ezer forint
Vastagbéltükrözés: 25 ezer forint, járvány után: 27 ezer forint
Gyomortükrözés: 10 ezer forint, járvány után: 13 ezer forint
Jobb ellátás szükséges
A magyar emberek a hazai egészségügyi ellátás európai szintre való emelését tartják a legfontosabbnak a hálapénz rendszerének felszámolásáért vívott harcban – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Második helyen az orvosok fizetésemelése szerepel, de a megkérdezettek azt is lényegesnek tartották, hogy „leszoktassák” a pácienseket a hálapénz adásáról.
blikk, Hirmagazin.eu