Forrás: hirado
Sem a keresztre feszítés, sem a tagadás nem segíti, hogy az orvosi műhibák utáni helyzetek kezelését – erről beszéltek a hirado.hu-nak egészségügyi ellátással kapcsolatos vitákra szakosodott jogászok.
Egyre több az orvosi műhibaper az utóbbi években, aminek egyik oka az lehet, hogy a páciensek egyre öntudatosabbak, jobban keresik az igazukat, mint régebben – mondta a hirado.hu-nak Ábrahám László ügyvéd, aki évtizedek óta főleg egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó vitákkal foglalkozik. A jogász szerint a növekedési tendencia vége egyelőre nem látszik – ha az intézmények, orvosok viszonyulása nem változik, akkor a perek száma sem fog csökkenni.
A törlőkendő még belefér
A problémákat Ábrahám László szerint egy viszonylag friss, még folyamatban lévő esete is jól jellemzi, pedig itt, sok más példával ellentétben, nem halt meg senki és nem állami egészségügyi intézmény az érintett. A kárvallott egy fiatal nő, akin tavaly év vége felé egy sztársebésznek számító orvos mellnagyobbító operációt végzett. A páciensnek pár hónap múlva begyulladt az egyik melle, a probléma tartósnak bizonyult, ezért a hölgy felkeresett egy másik orvost, hogy vizsgálja meg. A szakember nem csak a szabványos implantátumokat találta a nő emlőjében, hanem egy törlőkendőt is.
Ábrahám László szerint az, ami a vizsgálati eredmények után következett, tipikus reakciónak mondható. A rongydarabról, amit a nő hónapokig a mellében hordott, az eredeti operációt végző orvos azt mondta, nincs azzal semmi komoly probléma, előfordul ilyesmi. Azzal hárította a felelősséget, és próbálta nyugtatni az őt kérdőre vonó hölgyet, hogy a nem várt pluszanyag végül is ugyanolyan idegen test a szervezetében, mint az óhajtott és szabályosan behelyezett implantátum. A vita nem zárult le, a jogi eljárás folyamatban van.
Átbukott rajta az orvos, elvérzett az anya
Ennél sokkal súlyosabb esetekben is az a jellemző, hogy az egészségügyi intézmények, illetve az orvosok nem akarják beismerni, hogy komoly vagy akár végzetes hibát követtek el – mondta Ábrahám László. A műhiba-ügyekre szakosodott ügyvéd szerint a legtöbb baj a szülészeteken támad. Ábrahám László az otthon szülések szabálytalan segítése miatt 2012-ben börtönre ítélt Geréb Ágnes ügye óta számolja, hány olyan kismama esetével foglalkozott, aki szülés közben vagy azt követően, kórházi körülmények között halt meg. Az ügyvéd saját adatai szerint a néhány év alatt tizennyolc nő vesztette így az életét.
Az egyik asszony hatodik gyermekét szülte egy Komárom-Esztergom megyei kórházban, és elvérzett, mert a beavatkozáskor nem biztosították az ilyenkor szükséges vérkészítményeket. Az érintett orvost első fokon 3 millió forint pénzbüntetésre ítélték, majd másodfokon 1,8 millió forintra csökkentették az összeget. Egy másik esetben azért vérzett el egy kismama, mert méhen kívüli terhessége volt, és ezt nem tudták időben megállapítani. (Ha az embrió nem a méhüregen belül ágyazódik be, az komoly hasüregi vérzést és is okozhat.) Szülész-nőgyógyászát első körben 1 millió, majd 400 ezer forintra büntette a kaposvári bíróság, a szakmáját folytathatja.
Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében egy anya császáros szülés után nem kapta meg a szükséges vérhígítót, ennek tulajdoníthatóan súlyos gyulladás lépett fel nála, és néhány nap múlva életét vesztette. Egy másik alkalommal egy nagy termetű orvos úgy akarta elkerülni a császármetszés alkalmazását egy 50 kilónál kisebb testsúlyú nőnél, aki negyedik gyermekét várta, hogy ránehezedett a hasára, és még a lábát is kitámasztotta a nagyobb nyomás kifejtéséért. Az orvos azonban átbukott a nőn, akinek megrepedt a méhe, és szintén elvérzett. A gyermeket császárral világra tudták segíteni, ő életben maradt.
