Az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés szabályszerűségét többen is kritizálták. Egyelőre az Európai Bíróság előtt van a hetes cikkely szerinti eljárás megindításának megsemmisítését kérő magyar kereset. Szakértők szerint a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása jogilag is aggályos.
A magyar kormány az Európai Unió Bíróságához fordult, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásának szabályszerűségét – ezt Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be. A magyar álláspont szerint az EU-alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados többség, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként értékelendők – fejtette ki a miniszter.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy véli, a kormány a keresetlevélben olyan érveket sorakoztatott fel, amely azt befogadhatóvá teszi. Ezt a bíróság meg is tette, ugyanis elfogadta a keresetet. Völner Pál szerint az ügynek nemcsak politikai, hanem jogi vonatkozásai is vannak, ezért a bíróságnak azzal érdemben kell majd foglalkoznia – hangzott el a Kossuth Rádióban.
Döntést kell hoznia a bíróságnak
Az európai kontinensen két alkotmányjogi hagyomány azonosítható – mondta Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Kifejtette: az egyik afelé mutat, hogy nem kell beszámítani ilyen esetekben a tartózkodó szavazatokat, a másik pedig afelé, hogy be kell. Hozzátette, az Európai Parlament jogi szolgálata ugyanakkor arra az álláspontra jutott, hogy ilyen helyzetben nem kell beszámítani a tartózkodó szavazatokat.
Elmondta azt is, hogy a német alkotmányjogi, parlamenti jog fejlődésének útját választó országoknál – ahová Magyarország is tartozik – inkább beszámítják a tartózkodó szavazatokat, míg a brit parlamentarizmust követőknél nem. Tóth Norbert szerint kérdés, hogy ezzel kapcsolatban a bíróság mit fog mondani, és milyen döntést hoz az ügyben.
Be kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat?
Ádám Attila nemzetközi jogász szintén kifejtette álláspontját a műsorban. Szerinte egyértelműen be kellett volna számítani a tartózkodó szavazatokat is, mert azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek egy ilyen eljárást szabályoznak, egyértelműek a tekintetben, hogy általában az adott ügy mellett és ellen leadott voksokat veszik csak figyelembe a parlamenti döntések során.
Hozzáfűzte: ugyanakkor kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben a szerződések különleges többséget írnak elő az adott döntéshez.
A nemzetközi jogász szerint Magyarország esetében ez a feltétel áll fenn, hiszen az európai uniós alapszerződések szerint egy ilyen döntés meghozatalához a leadott szavazatok kétharmada szükséges, ennek a kétharmadnak pedig a képviselők többségétől kell származnia.
Tarthatatlan érvek
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke számára készített állásfoglalást az Európai Unió jogi szolgálata. Ebben olyan érvek szerepelnek, amik – Ádám Attila szerint – tarthatatlanok. Az egyik, hogy szó szerint nem tartalmazza semmilyen szabályzat azt, hogy figyelembe kell venni a tartózkodást, csupán negatív módon határozzák meg azt. Ebből következik a jogi szolgálat állásfoglalása, hogy nem kell figyelembe venni a tartózkodást. Ádám Attila szerint ez egy illogikus gondolkodásmenet.
A második érv, hogy azok az eseti döntések, amelyekre utal az állásfoglalás, több tíz éve születtek, így tehát nem logikus ez a magyarázat sem.
A harmadik érv, amire hivatkoznak egy 2018. februári döntés. Egy lengyel alelnököt váltottak le tisztségéből azért, mert egy ellenzéki képviselőtársát náci kollaboránshoz hasonlította. Az Európai Parlament döntése értelmében ugyan leváltották a politikust, de a döntés során szintén felmerült a tartózkodó szavazatok figyelembevételének kérdése – mondta a jogász.
A szavazást egy furcsa incidens zavarta meg. Az ülésteremben röplapokat osztogattak, amiben azt kérték a képviselőktől, hogy vagy nemmel, vagy tartózkodással szavazzanak az indítvány elutasításához. Ekkor az EP elnöke kijelentette, hogy csak a támogató és az ellenző szavazatok számítanak.
Óvatosnak kell lenni
A nemzetközi jogász szerint a legfurcsább mégis az volt, hogy ezt maga Antinio Tajani közölte, tehát gyakorlatilag az Európai Unió jogi szolgálatának állásfoglalását Tajani korábbi álláspontjára hivatkozva adták ki, ez indokolta meg azt, hogy miért helyes ez az álláspont. Ez egészen elképesztő és hajmeresztő – hangsúlyozta Ádám Attila.
Tóth Norbert hozzáfűzte: a helyzetet óvatosabban kell vizsgálni. Az EU esetjogát megvizsgálva bár hetes cikk szerinti eljárást még nem indítottak, azonban vannak más ügyek, amelyekből következtetést lehet vonni. Általában az unió bírósága politikailag nagyon érzékenyen szokott viselkedni, ezért a szakértőnek nincsenek jó előérzetei a hetes cikk alapján indított Magyarország elleni eljárás kapcsán.
