KECSKEMÉT | 2004 nyarán kellett volna elkészülnie a Mária körúti társasháznak Kecskeméten, de az épület még most is félkészen áll. A lakásvásárlók által befizetett milliók elúszni látszanak, a pénzügyi nyomozók szerint viszont nem történt bűncselekmény. A környéken lakók a „kísértetházban” menedéket találó hajléktalanoktól tartanak.
Negatív értelemben, de lassan Kecskemét jellegzetes épületévé válik a Mária körút és a Csaba utca kereszteződésébe tervezett társasház. Az épület több mint egy évtizede félkészen és elhagyatottan áll, állaga folyamatosan romlik, a gaz körbenőtte, pár éve egy holttestet találtak itt. Szerkesztőségünket egy Csaba utcai lakó kereste meg, aki elmondta: többen tartanak attól, hogy a „szellemházba” beköltözött hajléktalanok éjszaka megtámadják a hazafelé tartó nőket. Férfi olvasónk kérdésünkre hozzátette: ilyen atrocitásról nem hallott, de „az biztos, hogy olyan arcokat lehet látni a környéken, akikkel senki nem szívesen futna össze egy sötét utcában”. Bár az épület legtöbb ablak- és ajtónyílása vasráccsal van lezárva, a kerítést néhol felfeszítették, így a hajléktalanok fel tudnak menni akár az emeletre is, ami szintén zavarja olvasónkat, hiszen ha nincs elhúzva a függönyük, könnyen beláthatnak a lakásukba. Azt is megtudtuk, hogy a lakók többször értesítették már a rendőrséget ezekről az állapotokról, volt, hogy ki is jöttek a járőrök, de érdemi változást ez sem hozott. Olvasónk az önkormányzatnál is próbálkozott, de „a hatodik szám kapcsolása után, mikor mindenki azt állította, hogy nem hozzá tartozik az ügy”, feladta.
– Olyan „segítséget” kaptunk, hogy vegyük fel a kapcsolatot a tulajjal, de szerintem ez nem a mi dolgunk lenne. Nem tudjuk elhinni, hogy a központot ilyen szellemháznak kell elcsúfítania. Felháborító, hogy egyik szerv se tesz vele/ellene semmit. Bár bontatnák el vagy adnák el az épületet – panaszolta a Csaba utcai lakó, egyben segítségünket kérve.
Mészáros János évekig küzdött az ügyben, de mint mondta, mindenhol gátakba ütközött
Hiába fizettek be a lakásra
A leginkább persze azok jártak rosszul, akik előre befizettek egy vagy több lakásra a társasházban, és ahogy a helyzet most áll, nagy eséllyel keresztet vethetnek pénzükre. Mészáros János és felesége gyermekei jövőjéről kívánt gondoskodni, amikor 2003 novemberében szerződést kötött a beruházóval, a lakásokat áruló, kecskeméti székhelyű BGLS Consulting Kft. nevű céggel egy első emeleti, 38,5 négyzetméteres, másfél szobás lakásra. A dokumentumot az eladóként szereplő kft. részéről S. Péter ügyvezető szignálta.
A kölcsönösen elfogadott vételár összesen 8,3 millió forint volt, melynek kifizetéséhez Mészáros János összesen 7,8 millió, vissza nem térítendő támogatást, illetve munkáltatói kölcsönt kapott akkori munkaadójától, a Magyar Honvédségtől. A szerződés szerint az eladó BGLS Kft.-nek 2004. augusztus 30-áig kellett volna kulcsrakész állapotban a vevők birtokába bocsátania a lakást.
A jogerős építési engedély alapján a társasházat el is kezdte építeni a kecskeméti Gen-Ép Kft. (amely egyébként a cégadatok szerint tagja volt a BGLS-nek). A munkálatok egy darabig jól is haladtak. Aztán a kivitelező Gen-Ép levonult az építkezésről, állítólag azért, mert nem fizette ki őket a BGLS az elvégzett munkáért.
2004 októberében – tehát már az eredeti befejezési határidő után – Mészárosék és a BGLS módosították a szerződést. A lakásvásárlókat az eladó hitegette, az átadást 2005. április 30-ára tolták ki. Az új határidőre sem készült el az épület. Jött a következő ígéret: 2005. október 30-áig kulcsrakész lesz az ingatlan. Ez sem teljesült.
A BGLS ellen 2005. szeptember 27-én felszámolási eljárás indult. Bonyolítja a helyzetet, hogy Mészáros János szerint a BGLS még a felszámolás kezdete előtt eladta az épülőben lévő társasházat a szintén kecskeméti székhelyű Credinvest Trans-Logistik Kft.-nek. Újra módosították a szerződést, ebben a Credinvest ügyvezetője, P. Péter vállalta, hogy 2006. február 28-áig befejezik a házat. Ám a lakásvásárlóknak – mint ebben a történetben annyiszor – újra csalódniuk kellett. Utólag nem is csodálható, hiszen 2005 végén már két végrehajtás volt folyamatban a Credinvest ellen, végül 2006 februárjában elrendelték ennek a cégnek a felszámolását is. A felszámoló Credit Plusz Kft. munkatársától, Nagy Lászlótól korábban megtudtuk: P. Péter cége jelentős kötelezettségeket halmozott fel hitelezői felé, ennek nagyságrendjéről azonban nem kívánt nyilatkozni (az ügyvezető, P. Péter információink szerint időközben – más ügy miatt – pár évet börtönben is ült).
Próbálták eladni a társasházat
A BGLS felszámolója, a Real-Holding Kft. 2008 áprilisában arról tájékoztatta Mészáros Jánost, hogy „az ingatlan jogi helyzetét tisztázó megállapodás érdekében zajló egyeztetések lassan a végéhez érnek”. A Real-Holding felszámolóbiztosa, Fórián Csaba reményének adott hangot, hogy a megállapodás aláírására hamarosan sor kerülhet, és „amennyiben az aláírásokban csúszás nem lesz, az épület várható befejezése 2008 év vége”.
A Real-Holding többször is megpróbálta pályázat útján nyilvánosan értékesíteni a félkész társasházat vagy egy részét – annak ellenére, hogy a fentiek szerint az ingatlant a BGLS eladta a Credinvestnek.
A Cégközlöny 2008. augusztus 14-ei számában megjelent felhívás 18 lakás és 12 garázs egyben történő eladására vonatkozott, az irányár nettó 125 millió forint volt. 2009. május 14-én a felhívásban 27 lakásról és 27 garázsról, valamint nettó 127 millió forintos irányárról volt szó.
A Credit Plusz a tulajdonjog tisztázatlansága miatt nem próbálta meg értékesíteni az ingatlant. Mészáros János elmondta, a bíróságon hosszas per zajlott annak eldöntésére, hogy voltaképpen melyik cég – illetve felszámolójának – tulajdonában van a társasház. Ő úgy tudja, végül a Credinvest-Credit Plusz „nyert” (kikértük az ingatlan tulajdoni lapját a kecskeméti földhivatalban, tulajdonosként valóban a Credinvest van még bejegyezve, bár „változás alatt” megjegyzéssel). További fejleményekről viszont azóta sem hallani, a lakásvásárlók teljesen sötétben tapogatóznak az ügyben.
Van, aki belenyugszik, van, aki nem
A lakások vevőknek történő értékesítéséből a BGLS-nek több mint 100 millió forint, de akár 200 millió forint bevétele származhatott, hiszen Mészárosékon kívül még sokan előre kifizették a vételárat vagy annak egy részét. Mészáros János úgy tudja, hogy mind a 27 lakás elkelt. A pénznek viszont nincs nyoma, és jelenleg kevés esély látszik arra, hogy a lakások valaha elkészülnek.
A vevők igyekeztek magukon segíteni, építőközösséget is alakítottak a ház befejezésére, ám ez a próbálkozás kudarcba fulladt. A károsultak között van olyan, aki három lakásra 25 millió forintot fizetett annak idején, más a házát adta el, hogy meg tudjon venni egy lakást a Csaba utcai társasházban. Többeknek elege lett az évekig tartó ígérgetésekből, a tehetetlenségből. Mészáros János ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon, csalás, továbbá csődbűntett elkövetése miatt, de levélben beszámolt ügyükről az adóhatóságnak is. Amikor pedig a földhivatal letörölte a társasház tulajdoni lapjáról a lakásvásárlásokkal kapcsolatosan megindult eljárásokat tanúsító széljegyeket, dr. Szabó Máté ombudsmanhoz fordult.
– A honvédség többször adott haladékot, de a kölcsönt természetesen vissza kellett fizetni, ez 3,7 millió forint volt. Ablakon kidobott pénz – mondta Mészáros János. Amikor pedig az egész kálváriáról alkotott véleményét kérdezem, így összegez:
– Mindenhol gátakba ütköztünk. Nagyon nagy az esélye annak, hogy ez az egész dolog a vevők kijátszására ment.
Nem a táblán lévő helyesírási hiba a legnagyobb baj: tizenegy éve készen kellene lennie a társasháznak
Az önkormányzat is tehetetlen
A kecskeméti önkormányzattól korábban megtudtuk: a társasház építése jogerős építési engedély alapján kezdődött el. A 2004-ben kiadott építési engedély viszont csak az építési munkák megkezdésétől számítva öt évig volt érvényes, azaz jelenleg már nem az, mivel vélhetően nem újították meg. Sőt, információink szerint tervezési hibák miatt az épület nem is építhető tovább.
– Az épület előírt befejezési időpontjára vonatkozóan kötelező jogszabályi előírás nincs, azt a szerződő felek által kötött szerződések rendezik. Az építésügyi hatósági engedélyek polgári jogi természetű kérdésekben nem rendelkeznek, polgári jogi igényt nem döntenek el. A felek közötti polgári jogi igények érvényesítése bírósági hatáskörbe tartozik. A magánerős beruházásként épülő és a gazdasági válság kapcsán vagy egyéb ok miatt építés közben megrekedt építkezések esetében sem az önkormányzatnak, sem pedig az építésügyi hatóságnak nincs eszköze arra vonatkozóan, hogy az építkezés befejezését kikényszerítse. Erre vonatkozóan sem az önkormányzat, sem az építésügyi hatóság nem élhet szankcióval a beruházó vagy a tulajdonos felé – közölte az önkormányzat.
Volt nyomozás, de megszüntették
– A NAV pénzügyi nyomozói az építkezéssel kapcsolatban csődbűncselekmény gyanúja miatt folytattak nyomozást. A tényállás felderítése érdekében okiratokat szereztek be, tanúkihallgatásokat, szembesítést foganatosítottak. A beszerzett bizonyítékok alapján nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése, ezért 2011-ben a nyomozás megszüntetéséről határozott igazgatóságunk. Jelenleg nincs folyamatban eljárás – válaszolta megkeresésünkre Barnáné Horváth Melinda, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.
Forrás: baon;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
