Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést. Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy próbafúrás során olaj vagy gáz helyett csupán meleg víz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.
A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult. A második világháborúban 1944 október 9-én került szovjet kézre.
A fürdőpark impozáns főbejárata mellett található Pávai Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának a szobra. A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a Turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.
A fürdőpark Közép-Kelet Európa legnagyobb üdülőhelye, amely egy strandból, egy uszodából és egy aquaparkból áll. A strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbb a termálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A strandon egy gyorsúszó medence, egy halastó és a kisgyerekek számára kialakított medencék, játszóterek is találhatók. Az aquaparkba külön lehet jegyet váltani.
A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.
A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely 15. században épült erdetileg gótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az I. világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.
Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Árpád-házi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években, Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.
A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovasszobor áll.
A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítást magába foglaló emlékháza.
A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria múzeum részegysége. Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.
Forrás: hu.wikipedia.org
Cím: Hajdúszoboszló Hősök tere 1.
Tel: +36 (52) 557-300
E-mail: jegyzo@hajduszob.hu
Web: www.hajduszoboszlo.hu
