A jobbágyok életéről a viszonylag nagy számban fennmaradt összeírások alapján alkothatunk képet. A termelés a gyenge minőségű homokos földeken nem volt könnyű. A földeket évenként újraosztották. A terhek földesuranként eltérőek, a Debrecenhez tartozó jobbágyok egy összegben adóztak, ún. taksát fizettek. A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úrbérrendezést megelőző adatgyűjtéshez felvett úgynevezett kilenc kérdőpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az első magyarországi népszámlálás (1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettől kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik. Bár sok nemes él itt, valójában jobbágyfaluról és úrbéri viszonyokról beszélhetünk. A XIX. század közepére megjelennek az iparosodás csírái, ld. Budaházy Imre szeszgyárát.
A szabadságharc idején három nemzetőr csapatot állítottak 240 fővel. 1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. Az ötvenes években folyt az ún. úrbéri vagy tagosítási per, melynek lezárultával életbe léphetett a határ új birtoklási rendje. A dualizmus idején több változás volt a község életében. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettől kezdve használatos a Hajdú- előtag a község nevében. A polgárosodásnak és az ipar fejlődésének itt is vannak nyomai, de alapvetően marad a mezőgazdasági jelleg. A XIX. század végén megélénkült a társasági életre utal az Olvasóegylet, nőegylet, Kossuth Kör megalakulása. A XX. század elején két közút, vasútvonal, pénzintézetek alakulnak.
Az első világháborúig folyamatosan nő a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret. 1911-ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg.
Az első világháborúban 273-an vesztették életüket, akiknek emlékművet állítottak a település központjában. A két világháború között a gazdasági-társadalmi válság itt is éreztette hatását. A földdel rendelkezők termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, a földnélküliek gondját nem oldotta meg a földreform. Az egyházak az iskolák működtetésével, szociális tevékenységükkel szervesen beépültek a falu életébe. A háborúval ismét a nyomor és bizonytalanság köszöntött be. A harctéren 122-en vesztették életüket és 188 zsidó lakost hurcoltak el. A háború után a lakosság a megváltozott gazdasági-társadalmi és politikai viszonyokhoz rendezte életét. Még mindig meghatározó a mezőgazdaság a termelőszövetkezet révén. Lassan újjászerveződik az élet, beindul a termelés, az oktatás, a kulturális élet. Folyik az államosítás.1956-ban helyi megmozdulást szerveznek és Forradalmi Bizottmány alakul.
A korszak legnagyobb eredménye a közművesítés. 1952-re befejeződik a község villamosítása, vízműtelep létesül, egyre több lakásba eljut a vezetékes ivóvíz. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A helyi munkalehetőség nagyon kevés, a tsz, az áfész, a gépállomás, az öntőde, a konzervüzem és a helyi közintézmények csak keveseknek adnak munkát, 1985-ben a munkaképesek 82 %-a ingázó. A település fejlődése stagnál. A rendszerváltás után kiépül az önkormányzatiság. Felgyorsul a fejlődés a magánszférában, munkahelyteremtő nagyvállalkozások indulnak, de az egyszemélyes vállalkozók száma is magas. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépül a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. Javul az egészségügyi ellátás. Az önkormányzat többször sikertelenül pályázik a városi címre. A lakosság száma 1990-2002. között közel 3000 fővel nőtt, mely elsősorban a Debrecenből kiköltöző családoknak köszönhető. Az önkormányzatnak évről-évre nehezebb a kötelező feladatok ellátása, legnagyobb gondot az egyre több óvodás és iskoláskorú gyermek elhelyezése és ellátása jelent. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerű új iskolát avatnak tornacsarnokkal. Jelenleg óvodaépítésre pályázik az önkormányzat.
Cím: Hajdúsámson Szabadság tér 5.
Tel: +36 (52) 590-590
E-mail: [email protected]
Web: http://www.hajdusamson.hu
