Nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg Lázár János a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében.
A kormánybiztos szerint az elkövetkező 10 év az utolsó esélyünk arra, hogy Magyarországon létrejöjjön az erős, önellátásra képes mezőgazdaság, a korszerű feldolgozóipar és élelmiszer-termelés. A kormány a jövőben nemcsak a magyar tulajdonú feldolgozóipart és a nemzeti hozzájárulást akarja erősen támogatni, de harcot hirdetett a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok ellen is.
Hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak Lázár János. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor Konferencia 2020 online rendezvényen elmondta, hogy bár a koronavírus-járványnak még nincs vége, már most kijelenthető, hogy a vírus megjelenésével, illetőleg legkésőbb az elrendelt a karanténintézkedések feloldásával lezárul egy korszak a világon. A jövőben máshogy kell élnünk az életünket, máshogy fogunk viszonyulni a körülöttünk élő emberekhez, egy kicsit minden meg fog változni.
A kormánybiztos szerint a pandémiával az egész világ leckét kapott abból, hogy mekkora értéket is jelent a függetlenség. Ha a határokat le kell zárni, és az áruk meg az emberek nem közlekedhetnek szabadon, akkor az önellátás és az önellátásra való képesség felértékelődik.
A jelen helyzetben fontos kérdés az, hogy elzárhatók-e politikai indokból az uniós források? És a válasz az, hogy nem. Ezek nem segélyek, hanem járandóságok – jelentette ki Lázár János.
A kormánybiztos elmondta, hogy nemcsak világjárványok, hanem politikai viták is bizonytalanná tehetik azokat az erőforrásokat, amelyekre komplett ágazatok is épülnek. Az a gazdaság pedig, amelynek a léte és túlélése egy külső szereplőtől függ, az nem független, hanem kiszolgáltatott. Lázár János kiemelte, hogy nem egy Európai Unión kívüli Magyarország mellett érvel. A magyar kormány nem Európai Egyesült Államokat akar, hanem erős nemzetállamokat. És csak az maradhat szuverén, aki megőrzi vagy visszaépíti nemzetgazdasága önálló részét.
A kormánybiztos szerint most soha vissza nem térő lehetőség van az újragondolásra és újratervezésre a magyar vidékben és a magyar agráriumban. Ez a két terület ugyanis se a rendszerváltáson, sem pedig az uniós csatlakozás nem nyert. Lázár János szerint ma Magyarország járműország, mert a GDP 50%-a a járműiparból származik. Akinek pedig csak egy fő bevételi forrása van, az könnyen függőségi helyzetben találhatja magát, jelentette ki a politikus, aki szerint a következő 10 év két legfontosabb kihívása az lesz, hogy a járműipar váltson sebességet, modernizálódjon és legyen környezetbarátabb, emellett pedig vissza kell építeni a magyar élelmiszeripart is. A mezőgazdaság az elmúlt 10 évben már sokat ledolgozott a hátrányából, ezt kell folytatni a jövőben is.
Lázár János szerint a következő 10 év, de leginkább a következő uniós költségvetési ciklus az utolsó lehetőség arra, hogy Magyarország erős élelmiszeriparral rendelkező, önellátó ország legyen. Ha ezt az esélyt elszalasztja, akkor a jövőben képtelen lesz magát élelmiszerrel ellátni, és importra fog szorulni húsból, tejből, tejtermékből, zöldségből és gyümölcsből is. A kormánybiztos szerint a lengyel és a szlovák sikert követendő példának tekinthetjük. Lengyelország 2004 és 2011 között megcélozta, hogy 2021-2022-re az Európai Unió 3. legnagyobb élelmiszer-exportőre legyen, és komoly erőforrásokat fordított ennek elérésére. A kormánybiztos szerint ahhoz, hogy Magyarország élelmiszeripara hasonló mértékű növekedést érhessen el, a következő 7+2 év alatt a mezőgazdaság fejlesztésére több ezer milliárd forintot kell fordítani, a nemzeti hozzájárulás mértékét pedig a jelenlegi 20%-ról 80%-ra kell emelni. Ez elképzelhetetlenül soknak tűnik, mégis meg kell csinálni.
A rendszerváltás és a két uniós agrárfinanszírozási ciklus ellenére a magyar mezőgazdaság leszakadóban van, alapanyag-exportáló és késztermék-importáló ország vagyunk – mondta Lázár János.
A kitűzött cél eléréséhez vagy szövetkezetekbe kell tömörülni, lengyel mintára, vagy meg kell erősíteni a magyar feldolgozóipart, hogy a magyar alapanyagokat magyar cégek dolgozzák fel, magyar vállalkozások csomagolják és magyar termékként kerüljön a boltokba. Lázár János szerint ez a számok nyelvén annyit tesz, hogy 80%-ra kell felemelni a magyar tulajdonú feldolgozóipart, 80%-ra kell felemelni a magyar termelésű élelmiszer-fogyasztást és 80%-ra kell felemelni fel a nemzeti hozzájárulást.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a kormánybiztos elmondta, hogy a magyar agrárium lemaradásban van hatékonyságban, költségmegtakarításban, gépesítésben és digitalizációban is. A következő években erős szakpolitikára és az ágazat támogatására lesz szükség, fel kell ismertetni a magyar gazdákkal, hogy beruházások nélkül nem fejlődhetnek. Az alapanyag-termeléssel kapcsolatos célokat Lázár János úgy fogalmazta meg, hogy jobbat kell termelni, és azt a jelenleginél hatékonyabban és olcsóbban, valamint fejleszteni kell a feldolgozóipart, és ezekkel párhuzamosan az agrároktatást is. A politikus szerint nem véletlen, hogy a lengyel agráripar és feldolgozóipar ennyire erős, hiszen az agrárképzés is ott az egyik legjobb. A magyar oktatás korszerűvé és gyakorlatiassá tétele mellett pedig vonzóvá, mondhatni szexivé kell tenni a mezőgazdaságot a fiatalok számára.
A kormánybiztos a nemzeti élelmiszeripar megerősítése mellett azt is kihirdette, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni.
Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, mondta Lázár János. Ahogy a kormánybiztos fogalmazott, ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben.
agrarszektor
