Oroszország több katonát veszített hét hónap alatt, mint az afgán háborúban.
Oroszország bekeményít, olyan, mint a korábban fölényeskedő, de mostanra sarokba szorított vadállat: kiszámíthatatlan és támadásra kész. Vajon mire készül a továbbiakban az Ukrajnában háborút indító Vlagyimir Putyin elnök?
Az oroszok 300 ezer tartalékost mozgósítanak és hamarosan a frontra küldik őket. És ez bizony árulkodó: több nemzetközi szakértő véleménye is megegyezik abban, a hatalmas ország veszteségei már komolyabbak, mint annak idején Afganisztánban voltak. Az óriási különbség, hogy az ukrajnai területeken hét hónapja zajlik az invázió, míg az afgánok elleni harc 1979 és 1989 között, azaz tíz esztendeig tartott. Akkor körülbelül 20-25 ezer katonát veszítettek a szovjetek. Eközben Oroszországból aki teheti, menekül.
Akadnak azonban olyan vélemények is, hogy a mozgósítás egyértelmű hadüzenet a Nyugat, azaz éppen a NATO számára.
– Hetek kellenek még ahhoz, hogy lássuk a mozgósítás hatásait, de a kelet-európai térség és a világ biztonságpolitikai helyzete egyértelműen rosszabb lett. Putyin üzenete világos: a háborúnak nem lesz egyhamar vége, mert Ukrajna egyszerűen kell Oroszországnak, s az is fontos, hogy a nyugati hatalmak hátráljanak meg – magyarázta lapunknak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
A 300 ezer „szép számnak” hangzik a szakértő szerint, de jó részük három-öt éve szerelt le, vagyis azóta nincsenek katonai szolgálatban. A valóságban 150-180 ezer lehet, akik a tartalékosok közül „valóban motivált, tetterős, jól használható katonák lesznek”. Ám néhány hónap felkészülés után képesek lehetnek olyan ellentámadásra, ami megszorongathatja Ukrajnát, vélekedett a szakértő.
– Putyin inkább az aktív erőket cseréli le. A legmagasabb kiképzési szinten lévő, úgynevezett első lépcsős alakulatokat. Biztos abban az orosz elnök, hogy a NATO nem indít támadást, ezért a tartalékosokat olyan helyekre vezényli, ahol a közelben NATO-katonák állomásoznak, míg az „erősebbeket” máshová irányítja az ukrán fronton – folytatta Tarjányi Péter.
Az orosz haderő VS a NATO ereje / Grafika: Séra Tamás
A Die Welt című német lap meglepő módon lap arról írt, hogy Francia- és Németország hadserege is összeomlana egy orosz támadás alatt, noha nukleáris arzenáljával és csúcstechnológiás fegyvereivel a franciákat az Európai Unió legerősebbjének tartják a kontinensen. Csakhogy a szakértők leszögezik: nincsen „francia” hadsereg, hiszen Európát a NATO védi…
Rácz András külpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszországban minimum négy hónap kiképzés után lehet sorkatonákat bevetni.
– A kiképzők jelentős része azonban a fronton van, fegyverzettel és felszereléssel együtt. Úgy vélem, aligha kaphat most bárki megfelelő „tanítást”. Ez pedig a biztos halált jelenti az újak számára – nyilatkozta. – Úgy gondolom, sokáig tart még a konfliktus, s egyre több áldozatot követel majd.
Szétvert tüntetések
Tüntetésre, ellenállásra szólították fel az oroszokat a Veszna mozgalom tagjai és a bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij támogatói. Több tucat embert vettek őrizetbe szerdán Oroszország-szerte, miután Szibériában és a Távol-Keleten a meghirdetett részleges katonai mozgósítás ellen tüntettek. A rendőrség brutális módon vetett véget a megmozdulásoknak, szó szerint szétverték a tömeget, s már közel száz embert vettek őrizetbe.
Mindeközben pedig a finn határon harmincöt kilométeres dugó alakult ki – a mozgósítástól félő férfiak a családtagjaikkal próbálnak menekülni Oroszországból.
blikk
