Megy a harc Berlinben az előre hozott választások miatt, de a kancellár már engedett.. – szemlézte az esemény az Infostart.
Csak az a biztos, hogy rövid időn belül előre hozott parlamenti választásokat tartanak Németországban, de a menetrendről egyre élesebb vita zajlik elsősorban Olaf Scholz kancellár és a CDU elnöke, Friedrich Merz között.
A 2021 decemberében hivatalba lépett hárompárti koalíció immár a múlté, a szabad demokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner menesztésével az eredetileg a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és az FDP-ből álló kormány a liberálisok kiválásával kisebbségivé vált. A választások kiírásához szükséges bizalmi szavazás, majd az előre hozott parlamenti választások időpontjára eddig két forgatókönyv volt napirenden.
Az egyik Olaf Scholz kancelláré, míg a másik a választások biztos esélyesének tartott ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjéé, Friedrich Merzé. Míg a szociáldemokrata kancellár a első lépés, a parlamenti bizalmi szavazás időpontjául januárt javasolta, az ellenzék ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány bukását véglegesen megpecsételő Bundestag-voksolást már e hét szerdáján megtartsák. A különbség igazán az, hogy amennyiben Scholz eredeti javaslata érvényesül, az előre hozott választások március végéig csúszhatnak.
A gordiuszi csomót igyekezett a maga sajátos módján feloldani a kancellár vasárnap esti, az ARD közszolgálati televíziónak adott interjújában. A szerdai bizalmi szavazást elutasította ugyan, de kijelentette, hogy kész lenne beleegyezni abba, hogy a a parlament még karácsony előtt megtartsa ezt. Ebben az esetben naptár szerint lehetőség nyílna arra, hogy az új parlament megválasztására akár már januárban sor kerüljön. Scholz erre konkrétan viszont nem utalt, ezúttal is arra hivatkozott, hogy az SPD-ből és a Zöldek Pártából álló kisebbségi kabinetnek karácsonyig van bőven teendője.
Az interjúban nem győzte hangoztatni, hogy számára a bizalmi szavazás előbbre hozatala nem jelent problémát, ugyanakkor feltételt is szabott, hogy az SPD frakcióvezetője és Friedrich Merz között minderről a legrövidebb időn belül előzetes megegyezés jöjjön létre.
Az már korábbról ismert volt, hogy a felmérések szerint a lakosság túlnyomó többsége mielőbbi választást sürget. Ennek egyik leghangosabb szószólója ugyanakkor a szabad demokrata FDP, konkrétan a menesztett pénzügyminiszter.
Christian Lindner a hét végén több nyilatkozatban is hangsúlyozta, hogy a pártja a CDU/CSU koalíciós partnere kíván lenni.
Megerősítette azt is, hogy az új kormányban is a pénzügyminiszteri tisztséget kívánná betölteni. Sőt odáig elment, hogy a CDU/CSU és az SPD, vagy épp a konzervatívok és a Zöldek esetleges jövőbeni koalíciójáról úgy vélekedett: az valójában a Scholz-kormány politikájának folytatását jelentené.
A CDU elnöke ezt közvetve elutasította. Merz azt hangoztatta, hogy az ötszázalékos küszöb határán mozgó liberálisoknak előbb a parlamentbe történő bejutást kellene biztosítaniuk.
A mielőbbi választások mellett foglalt állást a Zöldek Pártja is, amely Robert Habeck jelenlegi gazdasági miniszter személyében kancellárjelöltet is állított. A párt ugyanakkor egyetértett a kancellárral abban, hogy az elkövetkező néhány hétre a kisebbségi kormánynak van bőven feladata.
Elemzők szerint a választások időpontjával kapcsolatban Scholz feladta a leckét a pártok népszerűségi listáját magasan vezető CDU/CSU-nak. Ha a kancellár „friss” javaslatát a CDU, illetve a párt elnöke elutasítja, maradhat a márciusi választási időpont. Ellenkező esetben viszont Olaf Scholz néhány hétig még a kormány vezetője maradhat ugyan, de várhatóan tovább erősödhet a nyomás a márciusnál korábbi választások érdekében.
Kora délelőtti értesülések szerint a CDU parlamenti frakciója elutasítja Scholz „kompromisszumos” indítványát. Ragaszkodik a szerdai bizalmi szavazáshoz és január közepén tartandó választásokhoz.
Az interjúban Scholz hangsúlyozta azt is, hogy az előre hozott választásokon is ő marad az SPD kancellárjelöltje.
