Fokozódik az érdeklődés a magyar cégek iránt a felvásárlási piacon, ami nem csak a befektetőknek jó hír, de azoknak is, akik gondban vannak a családi vállalkozás átörökítésével. Megfelelő felkészülés mellett kifejezetten megérheti ugyanis ilyen módon búcsút inteni a vállalkozói életformának – vagy új projektbe kezdeni az így megszerzett tőkével.
Bíztatóan és erőteljesen növekvő trendeknek lehetünk tanúi a cégeladások, cégfelvásárlások piacán, mely a gazdasági válság hatására történő „bezuhanás” után 2015. év végére nem csak hogy talpra állt, de intenzív növekedési pályára is lépett. A felvásárlási kedv további növekedése mellett a kínálati oldalon is erőteljesen növekvő aktivitást prognosztizálnak a szakértők. Jó hír a magyar vállalkozások számára, hogy Magyarország a régió top3 befektetési célpontja között szerepel, a kockázati tőkebefektetéseket (venture capital – VC) tekintve pedig vezetjük a régiós statisztikát, az összes VC befektetés 30%-a hazánk cégeibe áramlott. Ugyanakkor akik befektetnek, idővel profitálni is szeretnének, így várható a cégeladások további felfutása a következő években. Mindezek miatt egyre fontosabb, hogy a cégek tudatosan készüljenek a felvásárlásra, így kaphatják ugyanis a legjobb ajánlatokat.
Hova exit? Kinek?
Kockázati tőkebevonáskor a befektetők pénzükért cserébe részesedést kapnak a kiszemelt cégből, így számukra jövedelem abból keletkezik, ha növekszik a vállalkozás értéke. Exitnek azt nevezzük, amikor a befektetők üzletrészük eladásával realizálják eredményüket. Van, hogy a befektetők részesedését a vállalkozás eredeti tulajdonosai vásárolják vissza, de olyan is előfordulhat, hogy az egész céget egy harmadik félnek adják el.
Eladáskor jellemzően kétfajta vásárló közül választhatnak a cégvezetők, ezek pedig a stratégiai, illetve a pénzügyi befektetők. Előbbiek általában egy adott iparágra specializálódtak és hosszú távú, növekedési terveik vannak a felvásárolt cégekkel, míg utóbbiak inkább a minél gyorsabb növekedést produkáló, és így nagy haszonnal továbbadható cégeket keresik.
A stratégiai befektetők, mint exit irány historikusan erős a régiónkban, az összes kockázati tőkebefektetés több mint 80%-a stratégiai befektető felé szállt ki a tavalyi évben. „Ez a jelenség bizonyos szempontból egyszerűsítheti a dolgát azoknak a vállalkozásoknak, akik a közeljövőben – akár a cégutódlás családon belüli megoldatlan problémája miatt – cégeladásban gondolkodnak, vagy kockázati tőkét vontak be és szükségképpen exitet kell végrehajtaniuk; várhatóan ugyanis stratégiai befektető lesz az, aki a céget fel fogja vásárolni. Az viszont nagyon nem mindegy mikor és hogyan készülünk fel erre – tudatos, előre felépített exit stratégiai nélkül ugyanis kevés az esélye a jó áron történő, sikeres cégeladásnak, exitnek” – mutat rá Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.
A Jaystack Technologies Zrt., mely nagyvállalati ügyfeleknek kínál egyedi IT megoldásokat, előbb a Jeremie alapok révén szerzett kockázati tőkét, majd ezt követően második körben is sikerült befektetőket szereznie. A cég régen kialakította exit stratégiáját, hiszen már első befektetői együttműködésük kezdetétől készülnek az exitre, amelynek megvalósítása döntéseikben, működésükben kiemelkedő szerepet játszik. „Az exit stratégiának tartalmaznia kell, hogy kik lehetnek az exit partnerek, és hogy mi az általunk – ebben a pillanatban – gondolt megközelítési stratégia. Ez persze biztosan változni fog a jövőben. Az odavezető út nincs kikövezve, és elég kanyargós is, de az irányt tisztán látjuk. Számunkra olyannyira fontos ez, hogy „minden más csak füst” – mondta Csiszár Dénes, a cég vezetője. Azt is hozzáfűzte, hogy a potenciális vevőket érdemes elsődlegesen az értéklánc mentén azonosítani: „Vannak „beszállítóink”, akiknek a technológiájára részben építjük a miénket, illetve vannak olyan partnerek, akiknek mi vagyunk a kulcs beszállítóik. Ők a legkézenfekvőbb célpontok, ritkán érkezik ugyanis az exit az ismeretlenből.”
Nem csak az fontos tény, hogy exitre kell játszani, hanem az is, hogy ki fogja ezt menedzselni. „Álláspontunk szerint ezt nem szabad a befektetőre bízni, hanem kiemelt feladatként a projektgazdának, a CEO-nak kell ezt irányítani!” – tette hozzá Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere. A Jaystack esetében szintén ez tapasztalható, hiszen a menedzsment felé már a befektetői tárgyalások során elvárásként fogalmazódott meg, hogy a céget az exit megvalósítása felé terelje, az erre irányuló fókuszt megtartsa.
Balra el
Csiszár Dénes szerint az exit stratégiának a versenyképesség megtartása érdekében rugalmasnak kell lennie, menet közben stratégiai irányt váltani nem csak, hogy lehet, de indokolt esetben kell is! „Elsőre ijesztően hangozhat, de a fejlesztő eszközök piacán félévente, kilenchavonta cserélődik a komplett technológia. Az ugyanolyan márkanév alatt is teljesen új eszközök vannak a piacon. Emellett nem lehet rugalmatlan stratégiával labdába rúgni” – mondta a cégvezető.
Néhány éven belül egyébként számos exit várható majd, és a rendszerváltás utáni „első generációs” cégek tulajdonosai közül is sokan a nyugdíjkor közelébe érnek, vevőt keresnek majd cégükre – lesz tehát eladó cég bőven a piacon.
A HVCA, a Baker&McKenzie és az M27 ABSOLVO 2016. november 24-i budapesti konferenciáján további hazai és nemzetközi példákat, tőke- és stratégiai befektetői esettanulmányokat ismerhetnek meg a cégeledást, exitet tervező hazai vállalkozások, és gyakorlati tanácsokat kaphatnak a hatékony felkészüléshez, a befektető-kereséshez és a sikeres exithez.
Forrás: Pr7/M27
