Kedves olvasóm elgondolkodtál valaha azon, ha egy idegen felajánlana neked öt millió eurót, akkor mit tennél vele? Biztos, hogy birtokában vagy annak a megfelelő érzelmi intelligenciának, hogy felelősségteljesen tudd kezelni azt a pénzt?
Mennyire hiszel abban, hogy képes leszel visszafogni magad, hogy ne felelőtlenül és múló élvezetekre költsd a pénzed?A modern kori ember egyik legnagyobb félelme a sikertől való félelem.
Valószínűleg furának hangzik, de így igaz.
A félelem, hogy nem fogunk megfelelni azoknak az elvárásoknak és felelősségeknek, amelyek a nagy anyagi gazdagsággal járnak.
A félelem hogy mások kritizálni fognak és ítélkeznek.
A félelem hogy megszeretjük a pénz, kötődni és majd függeni fogunk tőle, és majd egyszer lehet, hogy egyik pillanatról a másikra elveszítjük, vagy elveszik tőlünk.
Félünk az ismeretlentől és annak a kihívásaitól, de miért?
Mert nem vagyunk megszokva a kihívásokkal és a felelősségvállalással. A langyos komfortzóna, amiben mindenki szívesen pancsol behatárol és mintegy ketrecbe zárja a bennünk lévő maximális potenciált. A legtöbb ember fejében sziklaszilárd egy hamis meggyőződés, miszerint a gazdag emberek arrogánsak és rosszak. Arra gondolunk, hogy bizonyára jogtalanul jutottak hozzá a pénzhez. Ezáltal eltaszítjuk maguktól ezeket az embereket és gyűlöljük, nem pedig mint követendő példát állítjuk magunk elé. Az egyik legnagyobb különbség a szegény és jómódú ember között az, hogy a gazdag elhiszi, hogy a világ tele van bőséggel és ebből hozzá is jó sok áramlik, míg a szegény mindenütt csak a hiányt látja, és azzal azonosul.
Hogy állsz a sikerrel?
Néha leülsz pár pillanatra önmagaddal és szembenézel életeddel? Mennyit szeretnél keresni havonta, évente?
Mit gondolsz arról, hogy azok az emberek, akik a lottón hirtelen nagy összeget nyertek azok gyakran hónapok vagy évek alatt csődbe is mentek és elvesztették a pénzüket?
Azok az emberek, akik felfedezték magukban a munka örömét, és a munka által okozott flow élményt azok megtapasztalták azt is, hogy motiváltabbak legyenek, kitartóbbak, és folyamatosan kihívásoknak tegyék ki magukat, hogy tapasztalatokkal gazdagodhassanak. Megértették azt az igazságot, hogy egy jól elvégzett feladathoz sok óra gyakorlat és kitartás kell.A nagy feltaláló motiváló példája
Thomas Edison 10.000 alkalommal vallott kudarcot, míg felfedezte a villanykörtét. De amikor sikerült neki akkor azt mondta?: „Nem elbuktam 10.000-szer, hanem 10.000 módját találtam meg annak, hogy hogyan nem működik egy villanykörte.“
Azok, akik nem a saját munkájukkal, terveikkel, kitartásukkal, energiájukkal szerzik meg a pénzt, hanem az égből pottyan, azok esetében a nem megfelelő pénzkezelési attitűd. Ennek hiányában nem tudják értékelni a pénzt. Ezek az emberek a saját tapasztalataik által kell majd megtanulják, hogy mennyi az értéke a pénznek és mennyi befektetett energia és munka kell annak megszerzéséhez.
Hogyan tehetjük meg az első lépéseket a sikerhez vezető úton?
Az elismerés törvénye által. Ez az elv nem lesz működőképes, ha csak azt mondod, hogy te csodálod és tiszteled a sikeres embereket, de valójában mást érzed a szívedben. Ha azt kezded hinni, hogy te kevesebb vagy, mint más és irigykedni kezdesz akkor mindig csak a második helyen végezheted és valójában ez egy az önmagaddal történő versengés lesz.
Most megsúgok egy titkot, amelyet lehet már hallottál, de még nem tudatosítottál: A lényünk és életünk egyik célja, hogy úgy tapasztaljuk meg a boldogságot, hogy közben a körülöttünk lévő embereket is boldoggá tesszük.
Egy pillanatig most figyelj magadra és nézd meg mit érzel. Szabadabb vagy, mert felismerted ebben a titokban rejlő igazságot, vagy éppen kellemetlenül érzed magad, mert hitetlenkedve állsz a kijelentés előtt?
Ha ellenállás van benned, akkor valószínűleg még nem értél meg a sikerre.
Nem lehetsz egy bőségnek örvendő ember, ha megtagadod a másik gazdagságát és ítélkezel felette. Nem látod a munka mögött megrejlő kitartást, erőt, energiát és célt. A célunk az, hogy önmagunk beteljesítése mellett segítsünk a másik ember céljainak az elérésben is és örvendjünk azok sikereinek.
Forrás: Arany gondolatok
