Forrás: Kossuth Rádió/Napközben | 2015. 05. 04. 17:00:00
Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás során kiderül, a kedvezményezettek nemcsak ingatlant, pénzt, de jelentős adósságot is örökölnek, sőt talán csak azt. Jogászok magyarázták el a Kossuth Rádióban, mire érdemes figyelnie az örökösöknek.
Sok örökségen van hagyatéki teher, miután az elhunytak után hitelek, köztartozások maradhatnak. Az örökösök ilyenkor a hagyaték rájuk eső értékéig felelősek az adósságért – mondta a Napközben című műsorban Major Mária szegedi ügyvéd. Megjegyezte, a kisebb értékű ingatlanokat általában közszolgáltatók felé felhalmozott tartozások terhelik – például ki nem egyenlített víz-, gázszámla, közös költség. Ezek értéke gyakran az ingatlanok forgalmi értékének a felét is eléri. A másik jellemző eset, hogy hátra maradt devizahitel-tartozás csökkenti az örökség értékét. Ha valaki a terhelt ingatlan mellé készpénzt is örököl, akkor azt is az adósság kiegyenlítésére kell felhasználni, miután a hagyatékba tartózó értékről van szó. A szegedi ügyvéd hozzátette: tapasztalata szerint sok esetben a nagykorú örökösök visszautasítják a hagyatékot. Ezt nem csak ők tehetik meg, hanem a kiskorú örökös törvényes képviselője is, amivel megóvhatja őt a hagyatékkal járó hosszú távú anyagi kötelezettségektől. Ha ugyanis a szaldó negatív, akkor csak problémát örökölnének.
Baráth Lívia ügyvéd szerint a kollégája által elmondottak Budapestre is igazak, a fővárosban is nagyon gyakori, hogy az örökösök lemondanak a hagyatékról. A terhelések egyik tipikus oka, hogy az autó- és ingatlanhitelek ügyében a lakosság számára hátrányt jelentő jogviták alakultak ki – fogalmazott. Wimmer Éva, a penzugyiutravalo.hu szakértője arról beszélt a Kossuth Rádió műsorában, az adós halála sem az adóstársat, sem a kezeseket nem mentesíti a kölcsönszerződésben szereplő vállalások alól. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke szerint, ha nincs meg a hagyatéki vagyon, az is előfordulhat, hogy az örökös a magánvagyonával is felel a hátrahagyott adósságért. Például, amikor valaki azt mondja, hogy nem akar örökölni, és a ráeső részt egyszerűen átadja az örököstársának, még nem szabadult meg a hagyatékot terhelő tartozásoktól. Megtörténik, hogy négy és fél éve tárgyalt hagyatéki ügyekben, még az elévülési idő előtt, próbálják kideríteni, hogy kik az örökösök, akik helytállhatnak az elhunyt adósságaiért. Baráth Lívia hangsúlyozta, nem mindegy, hogy valaki lemond az örökségről vagy visszautasítja azt, két különböző jogintézményről van szó. Lemondani az örökhagyóval kötött előzetes írásbeli szerződéssel lehet – ez a leszármazókra nem terjed ki, kivéve, ha kifejezetten így kötik a megállapodást. Az örökség visszautasítására pedig a közjegyző előtt van lehetőség, a hagyatéki eljárás során. Az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy ha valaki visszautasítja az örökségét, akkor a törvényes rend szerint jön a következő örökös a sorban. Nem lehet szászázalékosan bebiztosítani, hogy a családból mindenki mentesüljön az örökség alól. Hozzátette: a végső örökös a magyar állam, akit a visszautasítás joga már nem illet meg.
