Kár lenne tagadni: azt eddig is sejtettük, hogy a maradék sütike elfogyasztásának és az esti pizzázásnak némi köze lehet ahhoz, hogy a következő hetekben nem úgy állnak a ruháink, mint azelőtt.
Ám a tudomány most egy még érdekesebb összefüggést talált, már mutatjuk is.
A súlygyarapodással és az elhízással kapcsolatos népi és tudományos bölcsességet vallók régóta tudják, hogy az úgynevezett „energiaegyensúly-modell” a kiváltó ok, ami azt jelenti, hogy több kalóriát viszünk be, mint amennyit elégetünk. A The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent új perspektíva azonban megkérdőjelezi ezt a feltételezést, azt állítva, hogy nem az evés okozza a súlygyarapodást, inkább az, amit eszel, mert nem ugyanúgy reagálunk az egyes fogásokra. Ha így van, elég csak jól megválasztani az éjszakai nassokat, és elkerülhetjük a pluszkilókat.
Legfrissebb életmódhírek, itt!
A szaklap azt írja, hogy a magas glikémiás terhelésű élelmiszerek – gondoljunk csak a magasan feldolgozott, könnyen emészthető szénhidrátokra –, amelyeket túlzott mennyiségben fogyasztanak, beindítanak egy szénhidrát-inzulin reakciót, amely úgy változtatja meg az anyagcserét, hogy az elősegíti a zsírraktározást és az általános súlygyarapodást.
Amikor tehát erősen feldolgozott szénhidrátokat fogyasztunk, a szervezet fokozza az inzulinszekréciót, és elnyomja a glukagon nevű hormont, amely a glikogén lebontására szolgál. Ez a glükóz raktározott formája, amelyet a szervezet üzemanyagaként használnak fel. A megnövekedett inzulinszint és a glukagon elnyomásának folyamata üzenetet küld a zsírsejteknek arról, hogy több kalóriát raktározzanak el, az agyunk ráadásul fokozza az éhségjelzéseket, mert úgy érzékeli, hogy nincs elég energia.
Az eredmény? Még akkor is éhes maradsz, ha eleget eszel, ráadásul hízol is a rosszul megválasztott fogások miatt. Az is előfordulhat, hogy kevesebb kalóriát eszel, miközben azt látod, hogy a súlyod felfelé kúszik.
A kutatók szerint ez a modell nem új, és felfedezése valójában az 1900-as évek elejére datálható. Az újdonság az, hogy a 17 tudós, akik ezt a perspektívát alkották, ma már elegendő klinikai bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy alátámasszák ezt az elméletet, mint a súlygyarapodás első számú okát.
„Ezekből az élelmiszerekből általában hiányzik a magas rosttartalom, ami elősegíti az emésztést, és tovább tartja a testet jóllakottnak”
– mondja Shena Jaramillo, a Peace and Nutrition dietetikusa.
Emellett a kalóriacsökkentésre való összpontosítás – ahelyett, hogy az ételválasztást módosítanánk – túl nagy kalóriadeficithez vezethet a szakértő szerint, és ez lelassítja az anyagcserét. Sokan egy állandó korlátozási ciklusban találják magukat, ami problémát okozhat az anyagcseréjükben, és kiválthatja a zsíros, magas cukortartalmú ételek iránti vágyat a gyors energialöket érdekében.
Legfrissebb életmódhírek, itt!
„Ez nem jelenti azt, hogy örökre le kell szoknunk a magas glikémiás ételekről” – teszi hozzá Kara Hoerr, az RDN dietetikusa. Szerény mennyiség fogyasztása, és fehérjével vagy egészséges zsírokkal való párosítása lelassíthatja a szénhidrátok felszabadulását a véráramba.
„Sokszor olyan érzelmek miatt eszünk, mint például a stressz vagy az unalom, még akkor is, ha valójában nem vagyunk fizikailag éhesek”
– állapítja meg. „Ezekben a pillanatokban az ételválasztásunk gyakran rosszabb, mert a gyors felszívódású élelmiszerek, például csipsz vagy csokoládé mellett döntünk. Ha továbbra is érzelmekből vagy fizikai éhségünkből táplálkozunk, az idővel súlygyarapodást is eredményezhet.”
Legfrissebb életmódhírek, itt!
A kalóriák természetesen továbbra is számítanak, és valószínűleg mindig is fognak, de ha közelebbről megvizsgáljuk a „mit” és a „miért” kérdését, az nagy változást hozhat a súlygyarapodásunkban.
Kép: Gyorsan fogyni könnyebb, ha a tudomány is segítYaroslav Astakhov / Getty Images Hungary
divany
